Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Gyöngyös város nevének élettörténete
Gyöngyös város nevének élettörténete Névfejtési és névadástörténeti háttérrel próbáljuk megrajzolni a Gyöngyös helynév élettörténetét. A város nevének eredetéről, etimológiájáról és a névadási indítóokokró.l sokféle vélemény alakult ki és látott napvilágot. A dilettáns névfejtés, a népetimológiás névszármaztatás is fellelhető a névadást magyarázó ötletekben és próbálkozásokban. A naiv, a délibábos nyelvészkedők, a népi szószármaztatáshoz hasonlóan, a szemantikai adaptáción, jelentésráértésen alapuló nyelvi formák ér- telmesítése mellett a Gyöngyös megnevezésről áltudomány oskodva magyarázó történetekkel, illetőleg a történeti jellegű, s nagyon is romantikus színezetű mondái elemekkel megtűzdelt elméletekben is próbáltak névmagyarázatokat kreálni. A literátus emberek, az iskolamesterek, a helytörténetírással próbálkozók az ilyen névetimológiákat szélesebb körben is elterjesztették. Olykor meg- toldották a népi eredetű, a néphagyományban megőrzött helyi értesülésekkel is színezett eredetmagyarázatukat a város nevének hangalakjához társított véleményekkel is: a név hangzásába bele- éreztek, belemagyaráztak sajátos képeket s jelzésszerű információkat is. A névélettani kutatások számára is tanulságos az a magyarázkodó névfejtés pl., hogy a város nevét a Gyöngyös-patak vizének tisztaságáról, csillogásáról, gyöngy őzé sér öl, gyöngyelléséről nyerte. Vályi András: Magyar Ország Leírása, Budán, 1799-ben megjelent munkájában ezt a névfejtési formát így fogalmazta meg: „Gyöngyös nevezetének eredetét némellyek szerint a keresztül folyó patak tiszta habzásától vette”. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy még az ilyen típusú névszármaztatásban is van reális elem: a víznévhez, Gyöngyös-patak nevéhez kötik a város nevének etimológiájáig Bártfai Szabó László Gyöngyös nevéről és címeréről, a Gyöngyösi Kalendárium 1910-es évfolyamában megjelent tanulmányában azt a megjegyzést teszi, hogy van olyan vélemény, mely szerint a város a Gyöngyös-pataktól nyerte nevét, de azt hozzáteszi: de miről nevezték el a Gyöngyös-patakot? A szemantikai adaptáción, a ráértésen alapuló névszármaztatás szerint a patak arról kapta nevét, hogy sok volt benne a gyöngy, illetőleg a vize gyöngyszerűen ragyogott: gyöngyözött. A Magyar Nyelvőr hasábjain (38:374) Különös földrajzi nevek címmel megjelent közleményben e népeti- mológiás néveredeztetésnek ilyen kritikáját olvashatjuk: „Gyöngyös folyóban nincsen gyöngy, Gyöngyösön gyöngyözik ugyan a jó bor, de ez másutt is megtörténik”. A Gyöngyös vidéki népi szóláskincset feltáró gyűjtőmunkám során feljegyezhettem e vélemény népi lecsapódásának termékeként ezeket a nyelvi formákat is: Gyöngyös gyöngyváros, gyöngyöznek borai, gyöngyöknél gyöngyebbek Gyöngyös asz- szonyai. Csiszolt gyöngy a mi Gyöngyösünk, megfelel szépen hangzó nevének. A Gyöngyös víznév és a Gyöngyös helységnév eredetére vonatkozó, s mondái elemekkel is színezett névmagyarázat-típus is összekapcsolja a két megnevezés eredetének magyarázó elvét. Azt a véleményt is sokan hangoztatták, hogy mind a víznév, mind a helységnév Árpád királyunk harmadik leányának a nevét őrzi. A mondái hagyomány szerint Árpád leánya e vidéken halt meg, s a Mátrából eredő patak mellé temették el, amely „róla neveztetik Gyöngyösnek, valamint a város is, mely sírja közelében épült” (R. G.: A magyar királyok nejei és leányai, E. Sebők: Gyöngyös és vidéke története. 1880. 27. 1.) Ugyancsak a Mátra vidékéhez kötődő mondabeli hagyomány szerint, a patak és a város Gyöngyös nevét e vidéket megszálló kun—palóc törzsnek attól a nőtagjától nyerte, aki a Gyöngyös névre hallgatott. A nép emlékezete azt is tudni véli, hogy mind Árpád leánya, mind a kun—palóc leányzó a Gyöngyös nevet azért kapták, mert „nemzetüknek legszebb gyöngyei voltak”. Az 1900-as évektől kezdve a Mátrai és Gyöngyösi Kalauzok lapjain általánossá vált az a név- eredeztetés, 'hogy a város a Gyöngyös-pataktól „kölcsönözte a nevét” (Mátrai és Gyöngyösi Kalauz, 1909. 43—44.). A magyar névadáson alapuló Gyöngyös víznév eredetének magyarázatát tekintve, már az 1700-as években megjelent könyvek hasábjain olvashatók olyan vélemények, amelyek szerint a Gyöngyös-patak a nevét a partján nagy bőségben termő tölgyfáik élősdi bogyóitól, az úgy 47 Gyöngyös legrégibb címere.
