Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Egy valóságfeltáró újságírói műfaj: a riport
tékűek ,ugyanakkor befolyásoló funkciót is teljesítenek. E két feladatot nem bízzák a riportok alkotói egyetlen, rövid és tömör megfogalmazású címre, hanem újabban jelentkeznek a hosszabb és részletesebb címformák, legtöbbször hármas tagolásban: feleim (tételmondatként), főcím (tömör summázásként), alcím (előzetes interpretáló szerepvállalásként) . A riportcím manapság e hármas egységével egyrészt megjelöli a riport témáját és funkcióját, másrészt a szövegre, mint egészre is rámutat. Ugyanakkor az érdekesség kritériuma is fontos a címadásban, ami elég gyakran szenzációt hajszoló formát és jelleget ölt: Haldokló ház a kék jelzésen — Ágasvár jobb sorsra érdemes (Népújság, 1984. márc. 17.). — Munkatársak a sorstársak — Tolókocsival az üzembe (az egri szociális foglalkoztatóról) (Népújság, 1984. márc. 8.) — Postára indult — börtönbe érkezett. — Ivással kezdődött — a rendőrségen végződött stb. A tömör címadásra törekvés gyakorlatáról is sok jellemző példára lelhetünk a sajtó hasábjain. Olykor túlságba is viszik: Mindhárom összejött (Mi? — Jó vásár volt (Vásár vagy vásárlás?) stb. Találkozhatunk olyan „nagyzoló” riportcímmel is, amely többet ígér, mint ami a szövegegészben benne van. A közömbös, sőt a félrevezető címek is bosszúságot okozhatnak az olvasóknak. A tetszetős, a kiabáló címek a „hangzatos zsurnaliz- mus” vadhajtásai, s az egyre szaporodó „címkór- ság”-ról árulkodnak (Fasirt 127): Színház a város közepén? Nyitott kérdések — Túl sok a Ha — Érthető türelmetlenség — Thália kegyvesztettjei (Népújság 1984. mác. 11.) A kérdőjelekre komponált címek is fel-feltűnnek, olykor túl tömör és általánosító körmondat formájában: És ezután? 13. A riportelemzés módszertani hátterével kapcsolatban még arról is szólnunk kell, hogy bár az utóbbi években megszaporodott a hírlapokban megjelent riportok száma, s a riportkötetek, a riportkönyvek egyre gyakrabban látnak napvilágot, a riportelemzés kérdéseiről aránylag kevés szak- irocTalom áll rendelkezésünkre. Cseke Péter úttörőírása a Korunk hasábjain (1974. 4. sz.) figyelemre méltó szempontokat fogalmazott meg a riport megújulásáról és a riportelemzés kérdéseiről. A méltó folytatás azonban elmaradt. Pedig az 1970- es évektől kezdve több értékes riportkönyv is megjelent. Pontos valóságfeltáró jellegükkel, olvasmányosságukkal, társadalompolitikai érzékenységükkel, tovább gondolkodásra késztető szándékukkal értékes forrásanyagot kínálnak a riportelemzést vállalók számára is. Erre az elemző munkára annál is inkább nagy szükség lenne, mert éppen napjainkban annak is tanúi lehetünk, hogy a hírlapi riportokban bizonyos nem kívánatos műfaji kevertség, illetőleg ütés céltévesztés is jelentkezik. Egyre többféle funkciót vállal magára: s részleteiben éppen ezért hol a tudósítás, hol az interjú, hol meg a karcolat, sőt a vallomásos kisesszé műfaj beli sajátosságai is megterhelik a riportokat tematikai, tartalmi és megfogalmazásbeli összefüggéseiben egyaránt. Egyre inkább hangsúlyoznunk kell azt is, hogy az újságriport írói alkotás is, ha úgy tetszik zsurnalisztikái teljesítmény: nyelvi formálása, megszerkesztése nem tűri el a pongyolaságot, a felületességet ,a szakmai hozzá nem értést. Erre is gondolnia kell annak, aki riportok írására vállalkozik. Egyet kell értenünk Bajor Nagy Ernővel abban, hogy a gyakorló újságíróknak bizonyos továbbképzésre is szükségük van. A riportírással kapcsolatban pl. ilyen továbbképzési téma lenne nagyon időszerű: „Tudnak-e újságíróink jól jegyzetelni. Bajor Nagy e megállapítása is figyelmet érdemel: „A szerkesztőségekben a mindennapi feladatok tisztázásán túl már alig esik szó az újságírásról” (Stúdió, Élet és Irodalom, 1983. nov. 25.). Érdemes lenne éppen a riportokkal kapcsolatban komoly szakmai továbbképzésen megtárgyalni elvi, politikai és szakmai összefüggéseiben pl. ezt a témakört: Hogyan lehetne egyensúlyba hozni a riportok szerkezetében a diagnózisra, illetőleg a terápiára vonatkozó információkat, elgondolásokat és célkitűzéseket. Bakos József 62
