Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - JELENÜNK - Palcsó Pálné: Vállalati döntések és érdekegyeztetés
a jövőre vonatkozó elképzeléseket. A termelésirányítóknak is összesen lO'Vo-a és a vezető adminisztrátoroknak sem egészen egynegyede ítélte a vállalatra vonatkozó ismereteit nagyon jónak. Az utóbbiak közel ilyen arányban (24,2%) ítélték úgy, hogy csak részben ismerik a vállalat helyzetét, míg a termelésirányítók 3’5,7%-ánák csak részben vagy egyáltalán nincsenek a vállalat helyzetére vonatkozó ismeretei. (Ez is mutatja a döntések túlcentralizáltságát, hiszen a döntés kényszere bizonyos mértékig magával hozná az informálódás kényszerét is.) A felmérésben szereplő beosztottaknak pedig együttesen és átlagosan 48,2%-a részben vagy egyáltalán nem ismeri a vállalat helyzetét. Gyenes Antal is utal erre a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó tanulmányában: „a tagok túlnyomó része nem ismeri a közös gazdaság legalapvetőbb adatait” — írja. Szociológiai vizsgálatok is bizonyítják, hogy a dolgozók (de közülük is elsősorban a beosztottak) I ismeretei a vállalat gazdasági, politikai helyzetéről nagyon alacsony szintűek. A népgazdaság egészére I vonatkozó felmérések szerint a segédmunkások 2,4%-ánál, a betanított munkások 3,9%-ánál nő túl az informáltság mértéke a nullán, a szakmunkásoknál ez 13,9%. Az informáltság és a döntésiben való részvétel szoros kapcsolatban van egymással. A döntésnek megfelelő információ hozzásegíti a dolgozót a részvételhez és a sikeres döntésbeni részvétel újabb inspirációt ad az információszerzésre. A döntésben való részvétel természetesen nem csupán az informáltság függvénye?. Függ a gazdasági vezetők ma- i gatartástól, kvalitásaitól, a káderpolitikától, a továbbképzéstől stb., másrészt a kollektíva hagyományaitól és a társadalmi szervezetek által is kialakított légkörtől. A döntésben való részvétel és a vállalat helyzetére vonatkozó ismeretek közötti összefüggést mutatja a következő ábra: 1. ábra A különböző informáltságú dolgozók részvétele a vállalati szintű gazdálkodói döntésekben (%) Nagyon jól ismeri a vállalat helyzetét 21,3 ; I,: 34,0 44,7Megfeleló’en ismeri a vállalat helyzetét 45,7 37,2 17,1 Csak részben ismeri a vállalat helyzetét Egyáltalán nem ismeri a vállalat helyzetét 91,6 6,0 2,4 rendszeresen részt vesz a döntésekben ritkán vesz részt a döntésekben egyáltalán nem vesz részt a döntésekben Az 1. ábra szemléletesen mutatja azt a szoros pozitív kapcsolatot, mely az informáltság és a vállalati szintű döntésekben való részvétel között fennáll. Ahhoz viszont, hogy a dolgozók információinak minőségéről képet kapjunk, meg kell vizsgálni, hogy ezek milyen tartalmú döntésekben való részvétel elősegítői lőhetnek. 2. táblázat A dolgozók megoszlása a vállalatra vonatkozó informáltságuk és a különböző döntésekben való részvételük megítélése szerint (%) Mennyire ismeri a vállalat helyzetét A döntés tartalma nagyon jól megíelelő mértékben csak részben egyáltalán nem Együtt V állalatvezetésigazdálkodói döntésben való részvétel Tulajdonosi-gaz440 39,6 30.1 32,7 34,2 dasági döntésben való részvétel 26,9 9,4 4,3 4,0 7,6 Együtt: 32,1 14,6 8,2 7,2 29,7 A vizsgálat fenti adatai mutatják, hogy a dolgozók vállalatra vonatkozó informáltsága jelenleg leginkább a tulajdonosi-gazdálkodói döntésekben való részvétel mértékét befolyásolja. A tulajdonosi-gazdálkodói döntésekben meglevő átlagos és együttes részvételi arányt lényegesen csak a nagyon jól informáltak döntésbeni részvételének aránya haladja meg (19,3%-kal). Több mint kétszeres döntésbeni részvételt hordoz magával a megfelelő mértékűnek ítélt informáltság a csak részben vagy egyáltalán nem informáltak döntésbeni részvételéhez képest, de messze mögötte marad a nagyon jól informáltak részvételének. Ebből arra következtethetünk, iogy a tulajdonosi-gazdálkodói döntésekben való részvétel sokkal magasabb szintű informáltságot tételez fel, mint a vállalatvezetői- gazdálkodói döntésekben való részvétel azonos aránya, de alapvetően arra utalnak az adatök, hogy másféle információt igényel a tulajdonosi-gazdálkodói döntés és ismét mást a vállalatvezetési-gazdálkodói döntésben való részvétel. Jelenleg is megmutatkoznak a vizsgálatban az információ minőségi problémái, hiszen a vállalat helyzetét és a fejlesztési elképzeléseket nagyon jól ismerő dolgozóknak is alig több mint egynegyede vesz részt a tolaj dón ősi-gazdálkodói döntésekben (ez természetesen nem csupán az információ minősége által meghatározott) és akiknek egyáltalán nincsenek a vállalatra vonatkozó információik, azok 4%-a véld úgy, hogy e döntésekben részt vesz, míg a megfelelően informálták 9,4%-a vélekedett így. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az egyetlen létező javaslat került elfogadásra, s ezáltal a dolgozók egy része úgy érzi, részt vett a döntésiben. A vállalatvezetési-gazdálkodói döntésekben való részvétel mértéke és a vállalat helyzetére vonatkozó informáltság-^özött csak enyhe pozitív kapcso-
