Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Pécsi István: Egri titkok közelről

dos térképet készített korának állapotairól, nem is sejtve, hogy ezzel az eligazodást, az összeha­sonlítást könnyíti meg számunkra. ö 1753-tól tudósít, hallgassuk tehát érdekes in­formációit. A kettős városfalhoz futó szűk köz képezte a torkolatot. Ez Véber, Gerney, Deák kanonokok otthonainál terebélyesedett. Következett az is­potályt szorgalmazó, s meg is teremtő pap, Ko­máromi János diszelgő épülete, a hozzásimuló jó­kora kerttel. Itt van most a nagytemplom előtti park déli fele. Két utca is csatlakozott a főághoz. Az egyik a Tömlöc elnevezést kapta — jelenleg Tárkányi Béla emlékét őrzi —, a másik a jelen­legi egyes számnál kapcsolódott. Napjainkra eddig módosult a kép, innen azon­ban őrzi régi jellegét. Tudunk a Keskeny utcáról, a Jókai elődjéről is. Cselekvésre termett egyéniség lehetett Pyker János László érsek, mert nemcsak a művészetet pártfogalta, nemcsak kincseket érő képgyűjte­ménnyel gazdagított bennünket — pontosabban a Széchenyi által alapított Nemzeti Múzeumot —, hanem lehetőségeihez képest mindent megtett a megyeszékhely szebbítéséért, fejlesztésért. Talán Adria királynője, a káprázatos Velence jutott eszébe, ahol pátriárkaként annyi szép esz­tendőt töltött. Talán ezért akarta a valóságot úgy áformálni, hogy új minőség keletkezzen, olyan, amely egy kis fantáziával ötvözve a nagyvárost, a fiatalos lendületet, az örökre múltba sorvadt if­júkort, a bevallott vagy titkolt érzelmeket idézi. Tetszhetett neki a látvány, az, hogy ha szétné­zett, felvillantak előtte a kanonokhajlékok pom­pázatos homlokzatai. Ezt az egyedülálló élményt akarta maradandóbbá tenni intézkedéseivel. Meg­nyittatta — nem kis anyagi áldozat árán — a mostani Egészségház utcát. Kissé zavar bennün­ket és az elnevezés, mert valaha nem prózaian titulálták a dolgokat, mint ma divatos. Mérnöke Siskovics Mihály becsületes munkát végzett, nem véletlen, hogy elképzeléseivel ma­radéktalanul egyetértett a nagyúr. Zsebbe kellett nyúlnia, de szívesen tette, tudta ugyanis, hogy közhasznú cél érdekében költekezik. Megvette — többek között — a franciskánusok, a ferencesek zöldségeskertjének egy részét is. Itt emelték a XIX. század végén azt a főispáni lakot, amelynek helyén most a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának impozáns épülete áll, méghozzá úgy, hogy a stílushatást nem töri meg. így jött létre a meleg vizű fürdőhöz vezető út, amelyet később Pyrker emlékének szenteltek. Nem is teljesen indokolatlanul, ugyanis a mun­kálatokra 4707 forintot fizetett ki, s a maga mód­ján hozzájárult, ahhoz, hogy korunk fiai megcso­dálhassák az egykori építőmesterek ötletességét, arányérzékét, művészi hangoltságát, precizitással társult irigylendő gyorsaságát. Neki is köszönhe­tő az, hogy a megzabolázott idő szárnyán vala­ha tündöklő századokba repülhetünk, s aztán el­indulhatunk — szabadjára engedve képzeletünket — a Budáról a várba vezető hadiúton... Nevezetes épületek díszelegnek ebben a híres utcában. Ilyen a megyei tanács jelenlegi székháza, amely­nek krónikája nem szűkölködik figyelemre méltó fordulatokban. 1747 decemberében közgyűlést tartottak Heves vármegyében. Mindenki díszes öltözékben pompá­(Szabó Sándor felvételei) A Kossuth Lajos utca 42

Next

/
Thumbnails
Contents