Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Pécsi István: Egri titkok közelről

Régvolt sztorik, hajdani emberek Egri titkok—közelről Múltidéző séták a megyeszékhelyen Az egyedi hangulatával elbűvölő város króniká­ja bővelkedik változatos, színes, tanulságos ese­ményekben, fordulatokban. Az okító múltról azok a magán, illetve középü­letek vallanak, amelyek elődeink kőbe mintázott üzenetei, amelyekhez az ezerarcú természet te­remtett míves, patinás foglalatot, gondoskodva ar­ról, hogy ezek a káprázatos ékkövek még szem- gyönyörködtetőbben villogjanak. o A település kialakulása titkok fátylába burko­lódzik. Nincs kézzel fogható évszám, így aztán csak kö­vetkeztethetünk, felsorakoztatva a rendelkezé- zésünkre álló beszédes adalékokat. Aligha vitatható, hogy ez a hely — kedvező adottságaival, településföldrajzi előnyeivel — von­zotta hajdani embereket. A Szarvaskőtől és Felső- tárkánytól lassan kiinduló völgy a Mátra és a Bükk lankáitól óvva, ideális lehetőséget biztosí­tott a földművelés és az állattenyésztés számára. A régészeti kutatások egyértelműen igazolták, hogy a honfoglalás előtt számos nép képviselői fordultak meg erre. Az ősi város szimbóluma lehetne a sajátos ala­kú, nyaranta a zöld ezer árnyalatában pompázó, az őszönként bronzvörösen díszelgő, a telente va­kítóan fehér hósisakjával elbűvölő Eged-hegy. E némasággba burkolódzó természeti neveze­tesség izgalmas sztorikat mesél, ha megszólítják a szakemberek. A napsütötte lankák már évezredekkel ezelőtt megbabonázták a népvándorlás árjától üldözötte­ket. Jöttek messziről, sok ezernyi kilométerről megszalasztva. A szkítákat az időszámításunk előtti V. században a távoli ázsiai pusztákról ren­delte ide sorsuk. Harcok emlékeit őrizték, a nyu­galmat, a béke idegnyugtató csendjét remélték, a családdal töltött esték semmi mással nem pótol­ható hangulatát, s a gyermekek örömtől csillogó te­kintetéből merítettek erőt. így aztán nem csoda, hogy ha kellett, kardot ragadtak, s szembeszálltak az új telephelyüket veszélyeztető ellenséggel. Az archeológusok rábukkantak nyomaikra. A meglelt, a gonddal osztályozott, elemzett, feldol­gozott csontanyag seregnyi tudnivalót örökít meg róluk. Megismerhetjük vércsoportjukat, öröklődő betegségeiket. Igen, a tudomány csodákra képes, de azt mégse derítheti ki soha, hogy az egymást követő nemzedékek a csillagoktól szikrázó augusz­tusi égbolt alatt miről álmodozhattak, miről me­sélhettek örömtől duzzadó, szerelmet sugalló, szo­morúságtól csendülő dalaik. A múló idő a Sem­mibe söpörte ezt a csodálatos kincset, s nincs már senki, aki megszólaltatná ezt a világot, legfeljebb az akadályokat nem ismerő képzelet, a fürge röptű fantázia. Talán az Egerbe menekülő író, Gárdonyi álmodozhatott minderről ráérős délutánjainak csendjében, ráérezve az elődök üzenetére. Mi maradt belőlük? Az elmúlt esztendők ásatásai feltárták otthonaik maradványait, temetőjüket. A kardok, karpere- cek, a gyűrűk, a küzdelem és szépségérzet relik­viái az egri Dobó István Vármúzeumba kerültek, hogy a raktárakban alhassák tovább matuzsálemi­nek tűnő álmukat. Ki tudja, mennyi titokról hallgat még ez a hegy, amelynek erdőkkel ékesített koronája uralja a felnémeti lakótelepet is, megbabonázza a turisták százezreit, s tűnődésre készteti a históriai rejté­lyek iránt érzékeny helybelieket. Azokat, akik oly­kor hallani vélik az évezredek távolából idesodort dallamfoszlányokat... Honnan származik az Eger elnevezés? Valószínűleg a vizenyős talajban otthonos éger­fától ered. Jónéhányan azonban az ager: szántó­föld, mező, birtok, jószág, vidék, tájék, környék jelentésű latin szóból eredeztetik. Az itteni püspökséget I. István (1000—1039) hoz­ta létre 1001 és 1009 között, felépíttetve a Szent Já­nos evangélistának szentelt székesegyházat. Q A híres vár történetéről ezernyi érdekességet tudhatunk meg, ha szétnézünk a mesterien ren­dezett históriai jellegű kiállításon. A gótikus palota emeleti első termében — a díszes épületet Mátyás király hűtlenné vált tanács­adója és híres diplomatája, Bekensloer János emel­tette — a lassan ezeréves település alapításával kapcsolatos tudnivalókkal ismerkedhetünk meg. A díszes mívű kőmaradványok a XI. és XII. századi mesterek ritka tehetségére utalnak, s a román ko­ri kőfaragó művészet szemet gyönyörködtető da­rabjai. A tárlókban látható leletek és feliratok igaz sztorikról regélnek ... Bepillanthatunk az egyházi szervezetbe, megte­kinthetjük — többek között — a környékbeli fal­vakban használt edényeket és egyéb tárgyakat. Eger papi urai mindig hallattak magukról. Egyi­kőjük nemcsak II. Endre szentföldi kereszteshad­járatában vett részt, hanem az Aranybulla meg­fogalmazásában is segédkezett, közreműködését aláírásával is hitelesítette. Erről győződhetünk meg, ha szétnézünk, s újra éljük a már történe­lemként emlegetett eseményeket. A tatár errefelé is pusztított, s Rogérius mester leírásából értesülünk arról, hogy ekkor romba dőlt az István idején épített székesegyház. Az el­39

Next

/
Thumbnails
Contents