Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Pécsi István: Egri titkok közelről
Régvolt sztorik, hajdani emberek Egri titkok—közelről Múltidéző séták a megyeszékhelyen Az egyedi hangulatával elbűvölő város krónikája bővelkedik változatos, színes, tanulságos eseményekben, fordulatokban. Az okító múltról azok a magán, illetve középületek vallanak, amelyek elődeink kőbe mintázott üzenetei, amelyekhez az ezerarcú természet teremtett míves, patinás foglalatot, gondoskodva arról, hogy ezek a káprázatos ékkövek még szem- gyönyörködtetőbben villogjanak. o A település kialakulása titkok fátylába burkolódzik. Nincs kézzel fogható évszám, így aztán csak következtethetünk, felsorakoztatva a rendelkezé- zésünkre álló beszédes adalékokat. Aligha vitatható, hogy ez a hely — kedvező adottságaival, településföldrajzi előnyeivel — vonzotta hajdani embereket. A Szarvaskőtől és Felső- tárkánytól lassan kiinduló völgy a Mátra és a Bükk lankáitól óvva, ideális lehetőséget biztosított a földművelés és az állattenyésztés számára. A régészeti kutatások egyértelműen igazolták, hogy a honfoglalás előtt számos nép képviselői fordultak meg erre. Az ősi város szimbóluma lehetne a sajátos alakú, nyaranta a zöld ezer árnyalatában pompázó, az őszönként bronzvörösen díszelgő, a telente vakítóan fehér hósisakjával elbűvölő Eged-hegy. E némasággba burkolódzó természeti nevezetesség izgalmas sztorikat mesél, ha megszólítják a szakemberek. A napsütötte lankák már évezredekkel ezelőtt megbabonázták a népvándorlás árjától üldözötteket. Jöttek messziről, sok ezernyi kilométerről megszalasztva. A szkítákat az időszámításunk előtti V. században a távoli ázsiai pusztákról rendelte ide sorsuk. Harcok emlékeit őrizték, a nyugalmat, a béke idegnyugtató csendjét remélték, a családdal töltött esték semmi mással nem pótolható hangulatát, s a gyermekek örömtől csillogó tekintetéből merítettek erőt. így aztán nem csoda, hogy ha kellett, kardot ragadtak, s szembeszálltak az új telephelyüket veszélyeztető ellenséggel. Az archeológusok rábukkantak nyomaikra. A meglelt, a gonddal osztályozott, elemzett, feldolgozott csontanyag seregnyi tudnivalót örökít meg róluk. Megismerhetjük vércsoportjukat, öröklődő betegségeiket. Igen, a tudomány csodákra képes, de azt mégse derítheti ki soha, hogy az egymást követő nemzedékek a csillagoktól szikrázó augusztusi égbolt alatt miről álmodozhattak, miről mesélhettek örömtől duzzadó, szerelmet sugalló, szomorúságtól csendülő dalaik. A múló idő a Semmibe söpörte ezt a csodálatos kincset, s nincs már senki, aki megszólaltatná ezt a világot, legfeljebb az akadályokat nem ismerő képzelet, a fürge röptű fantázia. Talán az Egerbe menekülő író, Gárdonyi álmodozhatott minderről ráérős délutánjainak csendjében, ráérezve az elődök üzenetére. Mi maradt belőlük? Az elmúlt esztendők ásatásai feltárták otthonaik maradványait, temetőjüket. A kardok, karpere- cek, a gyűrűk, a küzdelem és szépségérzet relikviái az egri Dobó István Vármúzeumba kerültek, hogy a raktárakban alhassák tovább matuzsáleminek tűnő álmukat. Ki tudja, mennyi titokról hallgat még ez a hegy, amelynek erdőkkel ékesített koronája uralja a felnémeti lakótelepet is, megbabonázza a turisták százezreit, s tűnődésre készteti a históriai rejtélyek iránt érzékeny helybelieket. Azokat, akik olykor hallani vélik az évezredek távolából idesodort dallamfoszlányokat... Honnan származik az Eger elnevezés? Valószínűleg a vizenyős talajban otthonos égerfától ered. Jónéhányan azonban az ager: szántóföld, mező, birtok, jószág, vidék, tájék, környék jelentésű latin szóból eredeztetik. Az itteni püspökséget I. István (1000—1039) hozta létre 1001 és 1009 között, felépíttetve a Szent János evangélistának szentelt székesegyházat. Q A híres vár történetéről ezernyi érdekességet tudhatunk meg, ha szétnézünk a mesterien rendezett históriai jellegű kiállításon. A gótikus palota emeleti első termében — a díszes épületet Mátyás király hűtlenné vált tanácsadója és híres diplomatája, Bekensloer János emeltette — a lassan ezeréves település alapításával kapcsolatos tudnivalókkal ismerkedhetünk meg. A díszes mívű kőmaradványok a XI. és XII. századi mesterek ritka tehetségére utalnak, s a román kori kőfaragó művészet szemet gyönyörködtető darabjai. A tárlókban látható leletek és feliratok igaz sztorikról regélnek ... Bepillanthatunk az egyházi szervezetbe, megtekinthetjük — többek között — a környékbeli falvakban használt edényeket és egyéb tárgyakat. Eger papi urai mindig hallattak magukról. Egyikőjük nemcsak II. Endre szentföldi kereszteshadjáratában vett részt, hanem az Aranybulla megfogalmazásában is segédkezett, közreműködését aláírásával is hitelesítette. Erről győződhetünk meg, ha szétnézünk, s újra éljük a már történelemként emlegetett eseményeket. A tatár errefelé is pusztított, s Rogérius mester leírásából értesülünk arról, hogy ekkor romba dőlt az István idején épített székesegyház. Az el39
