Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A Tanácsköztársaság iskolapolitikájának hatása Heves megyében
lius 6-án a megye és a város vezetői reprezentatív gyermekünnepélyt rendeztek, amely felejthetetlen élményt nyújtott. A Tanácsköztársaság kulturális vezetői a közoktatás szerves részének tekintették a felnőttek nevelését és oktatását. A Közoktatásügyi Népbiztosság kiépítette az új követelményeknek megfelelő szakoktatási rendszert. A felnőtt dolgozók oktatása megyénkben is megindult munkás szabadiskolák keretei között. Ilyen iskola jelenlegi ismereteink szerint Egerben működött. Létrehozására már június közepén történtek lépések, de a rossz közlekedési viszonyok nem tették lehetővé, hogy az iskola új anyaghoz jusson, s így csak július derekán kezdhette meg működését. Július 14- én a Közoktatásügyi Nép biztosság kiküldöttei Enslein, Wesszelovszky és Polgár nevű elvtársak Egerben létrehozták a „Művelődési Osztály felnőttek oktatásával és továbbképzésével foglalkozó alosztályát”. Vezetője Grónay Andor lett. Az iskola vezetője Szilágyi József, a titkára pedig Kálmán Lajos volt. Megalakultak az előadói szakcsoportok is. A szociológiai oktatás vezetője: Breznay Imre, az egészségügyi oktatásé dr. Özekkel Ferenc, az ipari szakoktatásé Szőke Jenő mérnök, a gazdasági szakoktatásé Gajda Gyula, a művészeti oktatásé Tóth Gyula tanár lett. Az iskola titkársága gondoskodott az oktatás céljait szolgáló bőséges anyagról. Sok vetített kép érkezett Egerbe az oktatás céljaira. Az egri pártszervezet titkársága július közepén egy propagandaiskola felállítását határozta el. Az intézmény pontos neve: szociális ismeretterjesztő iskola volt. Megszervezését György János egykori pap és Volszky István tanítóképző intézeti tanár végezte. Célja: megismertetni hallgatóit a szocializmus főbb eszméivel olyan célzattal, hogy a végzett hallgatók majd az Eger környéki falvakban agitációs munkát végezzenek. Az iskola vezetője Volszky István lett. Előadói: Kolacskovszky Lajos, Lájer Dezső, Fischer Manó, Bertalan József, Kertész Jenő, dr. Gellei Károly. Ebben az időben Egerben ők voltak a legképzettebb marxisták. Az agitátorképző iskola programjában a következő témák szerepeltek: 1. Kapitalista és kommunista gazdaság, 2. Gazdálkodás az imperialista korszakban, 3. A szocialista mozgalom története, 4. A bol- sevizmus, 5. Szabadság és művészet a kommunista társadalomban, 6. Szónoklási ismeretek. Az iskola július 20-án nyílt meg a főreáliskola rajtermében. A tematika alapján Kolacskovszky Lajos: A kapitalista és kommunista gazdaság, valamint: A legújabb kor politikai története; Bertalan József: A kapitalista és kommunista termelés, Fischer Manó: A szocialista mozgalom története, Lájer Dezső: A Kommunista Kiáltvány, György János: A szónoklás szabályai című előadása hangzott el. Gellei Károly pedig a Tanácsköztársaság fontosabb rendeletéit ismertette. Egeren kívül Gyöngyösön voltak még jelentősebb lépések a felnőtt dolgozók felvilágosítására, művelésére. A város vezetői több alkalommal előadássorozatot tartottak a népnek a kapitalizmus és a szocializmus egyes kérdéseiről. A Tanácsköztársaság iskolapolitikája Heves megyei hatásának elemzése is fényesen bizonyítja az 1919-es időszak nagyszerűségét. Megyénkben is számtalan feladat megoldásához fogtak. Annyi elérendő célt tűztek ki, hogy azok megvalósításához 133 nap nem volt elegendő, de azok a célkitűzések sem vesztek kárba, amit nem tudtak megvalósítani. A felszabadult Heves megye népe 1945 után méltó örököse lett az 1919-es iskolapolitika nagyszerű hagyományainak. Amit 1919-ben nem sikerült megvalósítani, megvalósította, illetve megvalósítja a felszabadulás után. Szecskó Károly 38
