Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A Tanácsköztársaság iskolapolitikájának hatása Heves megyében
lük a katonák, majd a parasztok és katonák tanácsát, később az aldebrői földmunkások szocialista szervezetét..” 1919. március 31-én alelnöke lett a „Magyar Tanítók Szakszervezete” káli csoportjának. Létrehozta az aldebrői direktóriumot. A Tarna-völgyben nagyhatású propagandistája lett a szocializmus eszméinek. Gállné Vojtsek Irma gyögyösoroszi tanítónő „a kommunizmus előkészítésében élénk tevékenységet fejtett ki...” Tagja volt a helyi munkástanácsnak. Egy gyűlésen így nyilatkozott: „eddig szocialista voltam, de most már kommunista vagyok testestül-lelkestül.” A polgári iskolai tanárok közül a legtöbbet tette az új rendért Doró Gábor hatvani polgári iskolai tanár. Ö jegyzője volt a járási művelődési osztálynak. Cikkei jelentek meg a Hatvani Újságban. A gimnáziumi tanárok közül Jónás Frigyes gyöngyösi és Bertalan József egri tanár érdemel említést. Jónás Frigyes diákjaival megismertette a marxizmus eszméit. Bevonta őket a röpcédulák és propagandaanyagok terjesztésébe. Bertalan József tagja volt az egri reáliskola élén álló direktóriumnak. Előadásokat tartott az egri agitátorképző iskolán. Behatolt a forradalmi levegő az Egri Jogakadémia falai közé is. Itt dr. Altorjay Jenő és dr. Pécsi Jenő igyekezett a hagyományos polgári gondolkodás kereteit túllépni. Dr. Altorjay Jenő már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt „többször kifejezést adott a régi társadalmi renddel való elégedetlenségének, s a mindinkább erősödő szocialista áramlatokba vetett bizalmának.” Dr. Pécsi Jenő pedig „önkéntesen szorgalmas látogatója volt annak a tanfolyamnak, melyet Egerben július hóban a tanítók és középiskolai tanárok kommunista szellemben való kiképzése érdekében tartottak.” A Tanácsköztársaság iskolapolitikája új színt vitt a diákok életébe is. A Közoktatásügyi Népbiztosság április 25-i, 27. számú rendelete alapján az iskolákban megalakultak a diákbizottságok. Hatáskörükbe tartozott az ifjúság szocialista szellemben való nevelése, fegyelmi ügyek intézése, a tanulók szociális ügyei. A diákbizottság egy tanár vezetése alatt önállóan szervezte meg az ifjúsági önképzőkörök és az ifjúsági könyvtár ügyeit. A diákbizottságok minden megyei gimnáziumban, Egerben és Gyöngyösön is létrejöttek. Több politikai és kulturális rendezvényt szerveztek. A gyöngyösi gimnázium VII. osztálya a diákbizottság irányításával áprilisban Ady-ünnepélyt rendezett. Az ünnepély szónoka a városban tartózkodó Móricz Zsigmond volt, aki „Adyról mint proletár költőről” emlékezett meg. Május 5-én a gyöngyösi diákok Marx-emlékünnepélyt rendeztek. A Tanácsköztársaság idején a középiskolásokat összefogó szervezet a Szocialista Diákok Országos Szövetsége volt. Ennek városonként, ahol középiskola volt, helyi csoportjai jöttek létre, Egerben a helyi csoport elnöke Wallandt Ernő lett, Gyöngyösön pedig dr. Waldner Fülöp. A diákszervezetek fő célja az ifjúság szocialista nevelésének biztosítása volt. Egerben a helyi csoportnak április 17-én létrejött a joghallgatókból álló szakosztálya is. A diákszervezetek tagjai közül Egerben Vermes Bélának, Gyöngyösön Hegedűs Antalnak volt komoly szerepe. A Tanácsköztársaság honvédő harcai a Heves megyei középiskolásokat is fellelkesítették. Például az egri cisztercita gimnáziumból tizennégyen, az egri tanítóképzőből tizenegyen jelentkeztek vöröskatonának. A Tanácsköztársaság mint a proletariátus állama ideológiailag a marxizmus alapján állt. A pedagógusoknak azonban nem volt marxista képzettsége. A nevelők többsége megyénkben is az idealista, vallásos világnézet talaján állt. Idealista pedagógusoktól viszont nem lehetett szocialista szellemű nevelést várni. Égetően szükség volt tehát a nevelők szocialista szellemű átképzésére. A Tanácsköztársaság gondoskodott a pedagógusok világnézeti-politikai neveléséről és átképzéséről. A Köz oktatásügyi Népbiztosság 1919. június 28- án kelt 45. számú rendelete alapján minden pedagógusnak meg kellett ismerni a kapitalista társadalom lényegét, fejlődéstörténetét, meg kellett érteni a kommunizmus alapelveit, hogy így minden tanító a tudományos világnézet megbízható és öntudatos hirdetőjévé váljon. A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete értelmében júliusban Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön szervezett átképző tanfolyamot a megyei művelődési osztály. Az előadók Egerben Berzeviczy Gizella és Juvancz Iréneusz voltak. A Tanácsköztársaság kikiáltása Heves megyében is nagy lendületet adott a már korábban kibontakozó pedagógus szakszervezeti mozgalomnak. Március 21-én került sor „A Magyar Tanítók Szakszervezete káli csoportja” megalakítására. Március 26-án a gyöngyösi pedagógusok alakították meg a szakszervezetüket. A munkásállam megalakulása tette lehetővé először a szocialista gyermekvédelem megvalósítását. Az iskolákban gyermekvédő gyámi állásokat rendszeresítettek. A gyermekvédelem terén eddig nem tapasztalt intézkedés volt az iskolás tanulók rendszeres fürdőztetésének bevezetése. Egerben megnyitották a gyermekek előtt az eddig zárt Érsekkertet, a kispapok kertjét, Gyöngyösön pedig az Orczy-kertet. A gyermekek testi és lelki védelmének jó módszere volt, hogy számos iskolában rendszeresítették a kirándulásokat, a játék- és a mesedélutánokat. Különösen sikeres mesedélutánokat szervezett Hatvanban a már említett Elefánt József tanító. Egerben a Városi Színházban gyermekelőadásokat tartottak. A gyermekekről való gondoskodás nyilvánult meg abban is, hogy a nyári szünidőben gondoskodtak üdültetésükről. A gyöngyösi direktórium júliusban 260 gyermeket üdültetett. Egerben jú37
