Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A Tanácsköztársaság iskolapolitikájának hatása Heves megyében
A Tanácsköztársaság iskolapolitikájának hatása Heves megyében A Tanácsköztársaság iskolapolitikája a magyar nyelvtörténet legragyogóbb hagyományai közé tartozik. Az első magyar proletárdiktatúra rövid 133 napos uralma alatt nemcsak azokat a haladó iskolapolitikai célkitűzéseket oldotta meg, amelyekért legnagyobb nevelőink és politikusaink, Kossuth Lajos, Eötvös József, Tavast Lajos és Táncsics Mihály már évtizedekkel ezelőtt küzdöttek, hanem már megkezdte a szocialista típusú iskola alapelveinek kimunkálását is. A proletárdiktatúra iskolapolitikája áthatotta a magyar iskolai életet. A központi rendeletek és célkitűzések azonban az egyes területek sajátos viszonyai Tcözött valósultak meg. Ebből következően az egyes megyék iskolapolitikájának vizsgálata adalékokat nyújthat az országos helyzetkép megírásához. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a proletár- diktatúra vezetői átszervezték az egész közoktatást. A régi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyébe a Közoktatásügyi Népbiztosság lépett, amely országszerte megkezdte az iskolaügy új alapokra helyezését. A Heves megyei Munkás-, Paraszt- és Katona- tanács március 22-től megkezdte a hivatalok éléről a régi rend híveinek eltávolítását. A tanfelügyelői hivatal átvételére Kalovits Alajost, a tanfelügyelőség addigi beosztott munkatársát kérték fel a pedagógus szakszervezet javaslata alapján. Kalovits hivatalát március 24-én vette át. A Köz- oktatásügyi Népbiztosság intézkedéseinek megfelelően, a megyei direktórium az összes kulturális intézményeket a tanfelügyelő hatáskörébe utalta. Kalovits Alajos ennek megfelelően megalakította a tíz tagból álló megyei kultúrügyi szakosztályt, amely március 28-án meg is kezdte működését. A szakosztály volt az elődje a későbbi művelődési osztálynak. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. számú 1919. március 29-én kelt rendeletében kimondta, hogy az összes nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba veendők. Az iskolák államosítása Heves megyében április elején zajlott le. Az ösz- szes egyházi elemi és középiskolát állami kézbe vették. Vagyonukat köztulajdonnak nyilvánították. Az iskolák élére tanítókból, illetve tanárokból álló direktóriumok kerültek. A Tanácsköztársaság alkotmányának 10. paragrafusa intézkedett a kötelező iskolai vallásoktatás megszüntetéséről. Kalovits Alajos megyei kultúrügyi szakosztályvezető 1919. március 31-én ezzel kapcsolatban hirdetményt tett közzé. A Közoktatásügyi Népbiztosság rendelete értelmében a kultúrügyi szakosztályvezető az iskolák vezetőit utasította arra, hogy a gyermekek iskolai imádkoz- tatását szüntessék be, tantermek falairól a keresztet és más vallásos jelvényeket távolítsák el. Heves megyében, ahol az egyházi reakciónak nagy befolyása volt, nem volt könnyű a fenti utasításoknak maradéktalanul eleget tenni. Számos iskolában nem, vagy csak meggyőződés nélkül hajtották végre a vallásoktatással kapcsolatos utasításokat. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 12-én kelt XIV. számú rendeletével új alapokra helyezte a művelődés- és oktatásügy igazgatását. Megszüntették a régi tankerületi főigazgatóságokat, tanfelügyelőségeket, a gondnokságokat, az egész régi művelődési szervezetet. Ezek helyett a művelődésügy- és oktatás irányítását a tanácsok keretében szervezendő művelődési osztályokra bízták. Művelődési osztályok létesültek minden faluban, városban, járásban és megyében. Ezek munkájában szülők, tanítók és orvosok is részt vettek. Az iskolai ügyek intézésére és ellenőrzésére iskolai bizottságok alakultak. A bizottságokban arányosan vettek részt szülők és oktatással foglalkozó dolgozók. Az iskolabizottságok a tanulók fegyelmi ügyeinek intézésébe a tizennégy évnél idősebb tanulók megbízottait is bevonták. A rendelet értelmében április második felében Heves megyében is megindult a művelődési osztályok szervezése. Ezzel egyidőben a megyei kultúrügyi szakosztály megszűnt. A Forradalmi Kormányzótanács rendeletének hatására megindult a művelődés- és oktatásügynek a szocialista társadalom követelményeinek megfelelő átalakítása. A Közoktatásügyi Népbiztosság április 26-án Kalovits Alajost és Rázsó Gyula középiskolai tanárt nevezte ki megyei művelődési megbízottaknak. Kalovits a népiskolákkal, Rázsó a közép- és szakiskolákkal foglalkozott. A megyei művelődési osztály április 26-án tartotta alakuló ülését. Május 22-én köriratban hívta fel a helyi (falusi) tanácsokat, hogy a művelődési osztályt azonnal alakítsák meg, a művelődési osztály hozzon létre három tagú intézőbizottságot, valamint az iskolai bizottságot. A falusi, városi, járási művelődési osztályok május végére megyeszerte kiépültek. A megyei művelődési osztály június 25-én köriratban fordult a járási és helyi művelődési osztályokhoz, amelyben meghatározta az iskolai élet feladatait. A körirat kitért az iskolai munka tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására. Elsőrendű feladat volt megfelelő iskolák, és tanter35