Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Losonczy Miklós: Csontváry öröksége

Csontváry öröksége Ügy tűnik, Németh Lajos kutatásai a lényeget illetően feltárták Csontváry művészetének minden fő törvényét, bejárták mélyreható elemzésekkel határait. E határok azonban nyitottak, egyrészt azért, mert rendre új adatok és szempontok ke­rülnek elő, másrészt, mert Csontváry örökségének utódlás-része termi az életművéhez csatolandó új elemeket. E bővítményeket fontos megvizsgálni és számiba venni. Csontváry jelenség volt, nemcsak személyiség. Vállalta azt a küldetést, hogy új Kolumbusiként szétnézzen a nagyvilágban. Rimbaud, Baudelaire, Shelley műszere a vers maradt e nagy utazásban, Csontváry Gauguinhoz hasonlóan festészettel vé­gezte e feszült felderítést. Ök voltak a nagy orien­talisták — Csontváry tudva-tudatlanul is Körösi Csorna Sándor utóda —, magyar és nemzetközi lélek. Megszállottsága kapóra jött. Szerb Antal írta Hölderlinről, hogy rendelkezett az „őrültek” elő­nyével. Csontváry is ebbe a „családba” tartozott. Ahogy hangoztatta: Nagyobb lesz Raffaellónál, bizonyos szempontból igazolta is műveivel. Ha va­laki — Ö is az „Értől indul”-t, s ma már tudjuk, a világhír igazolja —, megérkezett az Óceánba. Szellemisége festményekről néz ránk, alkotásai­ban marad fenn. A Napút festőjének hirdette ma­gát — a fény varázslója volt, mint előtte Turner és utána Egry József. Kereste a motívumot, mint Cézanne, de főleg találta. Kétségtelen, a Tátra volt az első élmény, ezt követte a Hortobágy, Mosztár, Taormina, Athén, Baalbek és Jeruzsá­lem. Hányán indultak el, szellemi aranyásók — A. Perlberg, Ligeti Antal, Kelety Gusztáv és a töb­biek —, egyikük a sók kortárs közül Csontváry lett. Bár egyedül maradt mindvégig, magányosan ha­ladt útján, Tátra-látomása egyrészt Ady hasonló tematikájú verseivel azonos hőfokú, egyúttal Vaj­da Alpok csúcsait is folytatja akaratlanul, mely­nek első világirodalmi szintű megéneklője Shelley volt. S a Hortobágy! Előtte Petőfi álmodott itt, Csontváryval azonos időben Ady, s utána is hosz- szú a sor: Boromisza Tibor, Káplár Miklós, Maghy Zoltán. Csontváry is egy probléma középpontja, előideje vagy utórezgése. A „Hajótörés” más atti­tűddel újjáéled Babits Jónásában, a „Panaszfal” feliratának következő, privilégizált állomása Or­szágú Lili életműve lesz. S ahogy az első Móricz- novella hangulatát már jelzi Jókai Mór „Sárga ró- zsá”-ja, Csontváry „öreg halász”-a bejelenti He­mingway Nobel-díjas kisregényét. Egyáltalán, nem Dos Passos, hanem Csontváry a XX. század első szimultán művésze. Az egész világ lobog képein, a Közel-Kelet és a Tátra, Hortobágy és Taormina, Kairó, Athén és a marokkói tanító. Nézi az ember a Duna-Jkanyart, Budapest panorámáját, a Niaga­rát és Rió de Janeirót, s arra gondol; Csontváryt igényel ez a veduta, megfestetlen képei maradnak a nemlét hallgatag termeiben. Libanoni cédrusainak is mennyi előzménye és kortársa, utóda ismeretes, Baróti Szabó Dávid le­dőlt diófája, Ady platánja, Cézanne, Courbet, Paál László tölgyei, Gulyás Pál viharzó diófája, de Csontváry cédrusa önmaga növényhatárain túl az emberiség önarcképe, benne szorong letört ágú drámája, s derűje, élni akarása. Petőfi Alföldje és Csontváry Hortobágya egy­idejű minőségükben, függetlenül más keletkezési időpontjuktól. Először Petőfi mutatkozott képes­nék arra, hogy a világirodalom tökélyében és egyetemességében páratlan tájversében a végtelen horizontban ménesek nyargaló futását érzékeltes­se, tanyát, s a tarka gyíkot is. Kozmoszt és a fű­szálat. Csontvárynál hasonló a koreográfia, azo­nos a lelkűiét. Az érték, az eredmény is. A távoli felhők előtt, alatt is, ha nem is hallik, de látszik a csikósok kurjantása. Csontvárynál, Petőfinél az „egész látóhatárt” boldogító apróságok éltetik — búza, vércse, smaragd, gyík és Csontvárynál ko­mondor, szopó borjú, még a gulyás bajsza is lát­szik. Bármennyire is más időben éltek —" Csont­váry Petőfi kortársa. Vannak olyan rejtélyek és törvények, melyek feltáratlanok nem is annyira az adatokat illetően, mint a szemlélet és a gondolkodás tekintetében. Ebből érintek néhányat. Selmecbánya látképe Németh Lajos úgy véli, hogy az 1902-ben fes­tett „Selmecbánya látképe” először jelzi Csontváry pantheisztikus vonását és a továbbiakban a „Kár­pátok kékes-lilás táncáról” és a Breughel-rokon- ságról szól. Van a képnek azonban egy különös része — egy nagyméretű E betű az erdős háttér­ben. Mindez nem Csontváry „mániája”, hanem ténylegesen is ott volt annak idején. Az első ma­gyarázat abból adódik, hogy a megölt Erzsébet ki­rályné tiszteletére vághatták Selmecbánya német származású lakói. Tibély Margit, aki abban az időben ott gyerekeskedett azonban arra emlékezik, hogy a város erdésze szerelmes volt egy Elisabeth nevű férjes asszonyba, ő parancsolta meg a favá­góknak az ilyen formátumú erdőirtást. Nagy bot­rányt okozott e tettével. Íme, skizoidnak gondol­hatná valaki ezt az ötletet, vagy Klee R-villa elő­zetesének, holott tisztességes naturális pedantéria egy valóban monumentális látomáson belül. A tiszalöki epizód Ismeretes a „Csontváry-emlékkönyv”-ben ta­lálható „kiadatlan önéletrajzi” adat, miszerint kb. 17 éves korában, tehát 1870-ben Csontváry szülei­vel Szabolcs megyébe költözött. Lakatos József festőművész levéltári kutatások nyomán fedezte fel, hogy a pontos hely Tiszalök volt. Megérkezé­sük után a patika leégett. A tűz megrázó élménye lett. Tűz és víz, hiszen a szegedi árvíz idején men­tőként dolgozott, s ez az esemény is lelke mélyéig 6

Next

/
Thumbnails
Contents