Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Losonczy Miklós: Csontváry öröksége
Csontváry öröksége Ügy tűnik, Németh Lajos kutatásai a lényeget illetően feltárták Csontváry művészetének minden fő törvényét, bejárták mélyreható elemzésekkel határait. E határok azonban nyitottak, egyrészt azért, mert rendre új adatok és szempontok kerülnek elő, másrészt, mert Csontváry örökségének utódlás-része termi az életművéhez csatolandó új elemeket. E bővítményeket fontos megvizsgálni és számiba venni. Csontváry jelenség volt, nemcsak személyiség. Vállalta azt a küldetést, hogy új Kolumbusiként szétnézzen a nagyvilágban. Rimbaud, Baudelaire, Shelley műszere a vers maradt e nagy utazásban, Csontváry Gauguinhoz hasonlóan festészettel végezte e feszült felderítést. Ök voltak a nagy orientalisták — Csontváry tudva-tudatlanul is Körösi Csorna Sándor utóda —, magyar és nemzetközi lélek. Megszállottsága kapóra jött. Szerb Antal írta Hölderlinről, hogy rendelkezett az „őrültek” előnyével. Csontváry is ebbe a „családba” tartozott. Ahogy hangoztatta: Nagyobb lesz Raffaellónál, bizonyos szempontból igazolta is műveivel. Ha valaki — Ö is az „Értől indul”-t, s ma már tudjuk, a világhír igazolja —, megérkezett az Óceánba. Szellemisége festményekről néz ránk, alkotásaiban marad fenn. A Napút festőjének hirdette magát — a fény varázslója volt, mint előtte Turner és utána Egry József. Kereste a motívumot, mint Cézanne, de főleg találta. Kétségtelen, a Tátra volt az első élmény, ezt követte a Hortobágy, Mosztár, Taormina, Athén, Baalbek és Jeruzsálem. Hányán indultak el, szellemi aranyásók — A. Perlberg, Ligeti Antal, Kelety Gusztáv és a többiek —, egyikük a sók kortárs közül Csontváry lett. Bár egyedül maradt mindvégig, magányosan haladt útján, Tátra-látomása egyrészt Ady hasonló tematikájú verseivel azonos hőfokú, egyúttal Vajda Alpok csúcsait is folytatja akaratlanul, melynek első világirodalmi szintű megéneklője Shelley volt. S a Hortobágy! Előtte Petőfi álmodott itt, Csontváryval azonos időben Ady, s utána is hosz- szú a sor: Boromisza Tibor, Káplár Miklós, Maghy Zoltán. Csontváry is egy probléma középpontja, előideje vagy utórezgése. A „Hajótörés” más attitűddel újjáéled Babits Jónásában, a „Panaszfal” feliratának következő, privilégizált állomása Országú Lili életműve lesz. S ahogy az első Móricz- novella hangulatát már jelzi Jókai Mór „Sárga ró- zsá”-ja, Csontváry „öreg halász”-a bejelenti Hemingway Nobel-díjas kisregényét. Egyáltalán, nem Dos Passos, hanem Csontváry a XX. század első szimultán művésze. Az egész világ lobog képein, a Közel-Kelet és a Tátra, Hortobágy és Taormina, Kairó, Athén és a marokkói tanító. Nézi az ember a Duna-Jkanyart, Budapest panorámáját, a Niagarát és Rió de Janeirót, s arra gondol; Csontváryt igényel ez a veduta, megfestetlen képei maradnak a nemlét hallgatag termeiben. Libanoni cédrusainak is mennyi előzménye és kortársa, utóda ismeretes, Baróti Szabó Dávid ledőlt diófája, Ady platánja, Cézanne, Courbet, Paál László tölgyei, Gulyás Pál viharzó diófája, de Csontváry cédrusa önmaga növényhatárain túl az emberiség önarcképe, benne szorong letört ágú drámája, s derűje, élni akarása. Petőfi Alföldje és Csontváry Hortobágya egyidejű minőségükben, függetlenül más keletkezési időpontjuktól. Először Petőfi mutatkozott képesnék arra, hogy a világirodalom tökélyében és egyetemességében páratlan tájversében a végtelen horizontban ménesek nyargaló futását érzékeltesse, tanyát, s a tarka gyíkot is. Kozmoszt és a fűszálat. Csontvárynál hasonló a koreográfia, azonos a lelkűiét. Az érték, az eredmény is. A távoli felhők előtt, alatt is, ha nem is hallik, de látszik a csikósok kurjantása. Csontvárynál, Petőfinél az „egész látóhatárt” boldogító apróságok éltetik — búza, vércse, smaragd, gyík és Csontvárynál komondor, szopó borjú, még a gulyás bajsza is látszik. Bármennyire is más időben éltek —" Csontváry Petőfi kortársa. Vannak olyan rejtélyek és törvények, melyek feltáratlanok nem is annyira az adatokat illetően, mint a szemlélet és a gondolkodás tekintetében. Ebből érintek néhányat. Selmecbánya látképe Németh Lajos úgy véli, hogy az 1902-ben festett „Selmecbánya látképe” először jelzi Csontváry pantheisztikus vonását és a továbbiakban a „Kárpátok kékes-lilás táncáról” és a Breughel-rokon- ságról szól. Van a képnek azonban egy különös része — egy nagyméretű E betű az erdős háttérben. Mindez nem Csontváry „mániája”, hanem ténylegesen is ott volt annak idején. Az első magyarázat abból adódik, hogy a megölt Erzsébet királyné tiszteletére vághatták Selmecbánya német származású lakói. Tibély Margit, aki abban az időben ott gyerekeskedett azonban arra emlékezik, hogy a város erdésze szerelmes volt egy Elisabeth nevű férjes asszonyba, ő parancsolta meg a favágóknak az ilyen formátumú erdőirtást. Nagy botrányt okozott e tettével. Íme, skizoidnak gondolhatná valaki ezt az ötletet, vagy Klee R-villa előzetesének, holott tisztességes naturális pedantéria egy valóban monumentális látomáson belül. A tiszalöki epizód Ismeretes a „Csontváry-emlékkönyv”-ben található „kiadatlan önéletrajzi” adat, miszerint kb. 17 éves korában, tehát 1870-ben Csontváry szüleivel Szabolcs megyébe költözött. Lakatos József festőművész levéltári kutatások nyomán fedezte fel, hogy a pontos hely Tiszalök volt. Megérkezésük után a patika leégett. A tűz megrázó élménye lett. Tűz és víz, hiszen a szegedi árvíz idején mentőként dolgozott, s ez az esemény is lelke mélyéig 6
