Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Losonczy Miklós: Csontváry öröksége
megrázta. Erről a tűz-riadalomról eddig nem tudtunk, pedig minden bizonnyal mélyen megrázhatta, borzalmában gyönyörködhetett is, hiszen a Vezúv kitörésének távoli tűzfénye is semlegesnek hat a „Chirurgus ház”-ában. A „Füstölgő Etna” már közelibb és félelmetesebb látvány. „Olasz város”-a mögött is éled a tűzhányó, de máskor „Mandula- virágzás”-sal enyhíti a természet veszélyes erőit. Az „öreg halász” háttere megbékített tűz, a távolban gyárkémények füstölögnék. Nagy benyomása maradt a tűz. Jó, békés tűz válik a felhők társává sok vékony, függőleges szalaggal a „Cas- tellammare di Stabia”-n, s ilyen szelíd erő, megnyugtatott, mederbe terelt láng világít a „Jajcei villanymű”-ből is. Az egykori tiszalöki tűzvész emléke leginkább a „Zrínyi kirohanásá”-ban érződik, ahol a lángok a tetőzetbe harapnak —' a szigetvári környezet ezúttal tiszalöki indíttatású. Egy biztos, először a víz is árvíz formájában megrémítette Szegednél, idéz is a víz erejéből „A sohaffhauseni vízesés’’-ében, de később a tűzhöz hasonlóan a vizet is megbékélteti a „Mária kútja Názáret”-ben c. képén és a „Tengerparti séta- lovaglás”-ban. Ami Tiszalököt illeti, Csontváryék egykori patikája a Kossuth Lajos u. 8-ban ma is lényegében eredeti helyzetében áll. Megfontolandó és megvalósítandó Lakatos József javaslata — emléktáblát elhelyezni a ház falán, továbbá a régi patika tárgyait berendezni Csontváry képeivel együtt az egykori patikában, mely 1847-től 1974- ig működött, ahol meghalt Győri Elek tiszaladá- nyi naiv festő, amely ma öregek napközi otthona. Helyesen jegyzi meg Lakatos József, itt az alkalom, hiszen 1983-ban emlékezünk Csontváry születésének 130. évfordulójára. Abban is bízunk, hogy vázlatai segítségével Lakatos József is megfesti Csontváry sorozatát egykori tiszalöki otthonukról, a gyógyszertárról, ahol édesapjának segített és a Tisza-partról, mely élménye volt, emléke lett, ahol naplójának tanúsága szerint apró csodákkal ismerkedett: „A Tisza mentén a szikes talajon, ott találtam kocsiszámra az illatos székfű- virágot, ott találtam a fehér mályvát, az ökörfarkkórót, a pipacsot, az ezerjófüvet és a pemetefüvet, és ott volt a kőrisfákon a sok kőrisbogár”. Ez az aprózás művészetének lényeges vonása lesz. Egyszerre figyeli és vizsgálja a nagy távlatot és a mikrokozmoszt. A „Holdtölte Taorminában” c. képén is a látóhatár mélysége jelenti az egyik pólust, a mű mellékközpontjai a virágzó fák —, a Tiszalökön megfigyelt és szívében hordott apróságok. Az egész látomás monumentális fensége mellett a növények intenzitása lobog centrális fontossággal, mintegy a vízvájta sziklák puha ellenpontjaként a „Nagy-Tarpatak a Tátrában” c. alkotásán is. Taormina Üledékek maradtak tudatában a tűzből, hiszen a „tűzvész következtében” nővére meghalt, ahogy Pertorini Rezső közli ezt a fontos adatot Csontváry patográfiájából. Ö tartotta fontosnak azon mozzanatot is a későbbiék szempontjából, hogy Rafael Győző állította helyre Baalbek romjait. Az ö felvétele az 1930-as évekből 7
