Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Németi Gábor: A hatvani munkásság a nagy gazdasági válság küszöbén

kóczit. Egyházi kíséretében találjuk káptalanja valamennyi kanonokját és az egri szerzetesrendek képviselőit is. Rákóczi kiszállván a hintóból, a püspöknek csókra nyújtotta kezét. Egy apró, de rendkívül jellemző mozzanata volt az ünnepélyes fogadtatásnak, hogy ugyanezt nem cselekedte meg a jezsuiták egri házfőnökével.

Telekessi, aki híres volt szónoki képességéről, melyet később a kuruc politika az események során többször is értékesített, magyar nyelvű ünnepi beszédben fogadta és köszöntötte korábbi ellenfelét, Rákóczi Ferencet. Beszéde frappáns csattanóját az ó-szövetségből merítette, idézve a Sámuelt köszöntő betlehemi véneket: „NEMDE BEKESSE- GES A TE JÖVETELED ? ...”

Rákóczi —, mint azt a jezsuiták feljegyzése tanúsítja, — „röviden, de velősen válaszolt”, kijelentve, hogy kifejezett szándékkal érkezett Eger ősi város falai közé, s hogy nem fogja a protestantizmust bevinni a püspöki székvárosba.

Egerben a jeles alkalomra nem kevesebb, mint 3 ezer lovas és gyalogos kuruc sereglett össze, s a rendkívüli esemény korabeli fényét még csak emelte, hogy a várból háromszoros ágyúlövéssel köszöntötték az érkező Rákóczit.

Kétségtelenül jól eshetett Rákóczinak a meleg egri fogadtatás, s ideig-óráig feledtette az osztrák

csapatoktól elszenvedett súlyos nagyszombati vereségét.

„A telet (mármint 1705 telét, S. I.) Egerben töltöttem, hogyhogy a következő hadjáratokat előkészítsem,” — írta a Nagyságos Fejedelem később emlékiratában. Ezekben a napokban írt egyik leveléből már többet tudunk meg egri tartózkodása céljáról: „... magunk mindezért, hogy a francia követet fogadhassuk, mind pedig, hogy a várakban jó ellátást, gondoskodást tegyünk, és új hadakat gyűjtsünk, ide, Egerbe jöttünk...” Egyébként Rákóczi többször és mindig nagy-nagy szeretettel tartózkodott városunkban, kivált a téli hadviselési szünet alatt.

Rákóczi Ferenc tevékenységének legkiválóbb hazai, ismerői Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes megállapítja, hogy az első 3 hónapos egri tartózkodása, telelése alatt nagyszabású és célratörő államfői munka bontakozott ki a fennmaradt egykorú jegyzőkönyvek, egyéb iratok és dokumentumok tanúbizonysága szerint.

Eger városa Rákóczi Ferenc kedves szóhasználatával: „AZ ORSZÁG KÖZEPE” 1705 telén valóban a Habsburg-uralom alól felszabadított Magyarország központja lett, s három hónapon át tanúja fejedelem országépítő és szervező munkájának.

Sugár István

A hatvani munkásság a nagy gazdasági válság küszöbén

oltó-laktanya építése, amelyet 1928. szeptember h án fel is avattak. A vállalkozó kedvet mutatja, hogy a Dobó téren a „Mungó” korcsma helyén tejellátó és feldolgozó üzemet nyitnak meg, az elöljáróság pedig határozatot hozott a Kálmán utca vízlevezető árkának beboltozására.

Ez időben sók építőmunkást foglalkoztatott az új hatvani neobarokk katolikus templom építése, amelyet 1929. augusztus 20ján szenteltek fel.

1928-ban nagy építkezés volt a hatvani cukorgyár telepén is. Mintegy negyven építőmunkást foglalkoztattak. Jobbára szervezett munkások voltak, akik körében hagyomány volt a Népszava közös olvasása az egédszünetben. A felolvasott cikkeket megvitatták és természetesen szóba került az is, hogyan javíthatnának saját sorsukon. Végül arra a megállapodásra jutottak, hogy a helyzet igen alkalmas bizonyos engedmények kikövetelésére, hiszen a gyárban mindenfelé kőmívesek dolgoznak, a gépi berendezéseket leszerelték, elmozdították a helyükről. A munkákat meghatározott időn belül be kell fejezni, hogy a cukorgyártás a megfelelő időben megindulhasson. Ezért aztán határozatot hoztak, hogy kollektív szerződés megkötését követelik a munkáltatóktól, benne magasabb munkabéreket és egyéb kedvező feltételeket.

A követelések megfogalmazására és a munkáltatókkal való tárgyalásra bizottságot választottak,

40

Az MSZMP szétverése után, 1927-től a KMP Hatvanban is elvesztette legfontosabb legális munkaterületét. A továbbiakban a forradalmi mozgalom legális tevékenysége kereteiként a következő lehetőségek jöhettek számításba: a szociáldemokrata párt, a szakszervezetek és a földmunkásszövetség. Ebben az időben azonban sem a szociáldemokrata párt, sem a földmunkásszövetség nem fejtette ki számottevő aktivitását. Egyedül az építőmunkások vállalkoztak megmozdulásra, és erőfeszítéseik eredménnyel is jártak.

Az 1920-as évek második felében a gazdasági konjuktúra megnyilvánulásaként Hatvanban megnövekedett a vállalkozási kedv és a korábbinál nagyobb arányú építkezések is voltak. A helyi újság hírt adott például arról, hogy 1925 szeptemberében új községi polgári leányiskola építését kezdte meg a Ring-cég, a mai Balassi Bálint utcában, amelyet egy év múlva, 1926 októberében már fel is szenteltek. 1927-ben megkezdődött a tanítás Hatvanban, első mai értelemben vett középiskolájában, a gim- názimu elődjében, az állami reáliskolában.

1927 júliusában megindul a helyi autóbusz-közlekedés a vasútállomástól a temetőig egy kocsival. Ugyanebben az évben megépül az első közfürdő a Csaba utcában. Az utcák portalanítására öntözőautót helyeznek üzembe. Az ősz folyamán pedig megkezdődik a Hunyadi téren az emeletes tűz-