Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Németi Gábor: A hatvani munkásság a nagy gazdasági válság küszöbén

kóczit. Egyházi kíséretében találjuk káptalanja va­lamennyi kanonokját és az egri szerzetesrendek képviselőit is. Rákóczi kiszállván a hintóból, a püs­pöknek csókra nyújtotta kezét. Egy apró, de rend­kívül jellemző mozzanata volt az ünnepélyes fo­gadtatásnak, hogy ugyanezt nem cselekedte meg a jezsuiták egri házfőnökével. Telekessi, aki híres volt szónoki képességéről, melyet később a kuruc politika az események so­rán többször is értékesített, magyar nyelvű ünnepi beszédben fogadta és köszöntötte korábbi ellenfe­lét, Rákóczi Ferencet. Beszéde frappáns csattanó­ját az ó-szövetségből merítette, idézve a Sámuelt köszöntő betlehemi véneket: „NEMDE BEKESSE- GES A TE JÖVETELED ? ...” Rákóczi —, mint azt a jezsuiták feljegyzése ta­núsítja, — „röviden, de velősen válaszolt”, kije­lentve, hogy kifejezett szándékkal érkezett Eger ősi város falai közé, s hogy nem fogja a protestan­tizmust bevinni a püspöki székvárosba. Egerben a jeles alkalomra nem kevesebb, mint 3 ezer lovas és gyalogos kuruc sereglett össze, s a rendkívüli esemény korabeli fényét még csak emel­te, hogy a várból háromszoros ágyúlövéssel köszön­tötték az érkező Rákóczit. Kétségtelenül jól eshetett Rákóczinak a meleg egri fogadtatás, s ideig-óráig feledtette az osztrák csapatoktól elszenvedett súlyos nagyszombati ve­reségét. „A telet (mármint 1705 telét, S. I.) Egerben töl­töttem, hogyhogy a következő hadjáratokat előké­szítsem,” — írta a Nagyságos Fejedelem később emlékiratában. Ezekben a napokban írt egyik le­veléből már többet tudunk meg egri tartózkodása céljáról: „... magunk mindezért, hogy a francia követet fogadhassuk, mind pedig, hogy a várakban jó ellátást, gondoskodást tegyünk, és új hadakat gyűjtsünk, ide, Egerbe jöttünk...” Egyébként Rá­kóczi többször és mindig nagy-nagy szeretettel tar­tózkodott városunkban, kivált a téli hadviselési szünet alatt. Rákóczi Ferenc tevékenységének legkiválóbb ha­zai, ismerői Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes megállapítja, hogy az első 3 hónapos egri tartózko­dása, telelése alatt nagyszabású és célratörő állam­fői munka bontakozott ki a fennmaradt egykorú jegyzőkönyvek, egyéb iratok és dokumentumok ta­núbizonysága szerint. Eger városa Rákóczi Ferenc kedves szóhasznála­tával: „AZ ORSZÁG KÖZEPE” 1705 telén valóban a Habsburg-uralom alól felszabadított Magyaror­szág központja lett, s három hónapon át tanúja fejedelem országépítő és szervező munkájának. Sugár István A hatvani munkásság a nagy gazdasági válság küszöbén oltó-laktanya építése, amelyet 1928. szeptember h án fel is avattak. A vállalkozó kedvet mutatja, hogy a Dobó téren a „Mungó” korcsma helyén tej­ellátó és feldolgozó üzemet nyitnak meg, az elöl­járóság pedig határozatot hozott a Kálmán utca vízlevezető árkának beboltozására. Ez időben sók építőmunkást foglalkoztatott az új hatvani neobarokk katolikus templom építése, amelyet 1929. augusztus 20ján szenteltek fel. 1928-ban nagy építkezés volt a hatvani cukor­gyár telepén is. Mintegy negyven építőmunkást foglalkoztattak. Jobbára szervezett munkások vol­tak, akik körében hagyomány volt a Népszava kö­zös olvasása az egédszünetben. A felolvasott cik­keket megvitatták és természetesen szóba került az is, hogyan javíthatnának saját sorsukon. Végül ar­ra a megállapodásra jutottak, hogy a helyzet igen alkalmas bizonyos engedmények kikövetelésére, hiszen a gyárban mindenfelé kőmívesek dolgoznak, a gépi berendezéseket leszerelték, elmozdították a helyükről. A munkákat meghatározott időn belül be kell fejezni, hogy a cukorgyártás a megfelelő időben megindulhasson. Ezért aztán határozatot hoztak, hogy kollektív szerződés megkötését köve­telik a munkáltatóktól, benne magasabb munka­béreket és egyéb kedvező feltételeket. A követelések megfogalmazására és a munkálta­tókkal való tárgyalásra bizottságot választottak, 40 Az MSZMP szétverése után, 1927-től a KMP Hatvanban is elvesztette legfontosabb legális mun­katerületét. A továbbiakban a forradalmi mozga­lom legális tevékenysége kereteiként a következő lehetőségek jöhettek számításba: a szociáldemokra­ta párt, a szakszervezetek és a földmunkásszövet­ség. Ebben az időben azonban sem a szociáldemok­rata párt, sem a földmunkásszövetség nem fejtet­te ki számottevő aktivitását. Egyedül az építőmun­kások vállalkoztak megmozdulásra, és erőfeszíté­seik eredménnyel is jártak. Az 1920-as évek második felében a gazdasági konjuktúra megnyilvánulásaként Hatvanban meg­növekedett a vállalkozási kedv és a korábbinál na­gyobb arányú építkezések is voltak. A helyi újság hírt adott például arról, hogy 1925 szeptemberében új községi polgári leányiskola építését kezdte meg a Ring-cég, a mai Balassi Bálint utcában, amelyet egy év múlva, 1926 októberében már fel is szentel­tek. 1927-ben megkezdődött a tanítás Hatvanban, első mai értelemben vett középiskolájában, a gim- názimu elődjében, az állami reáliskolában. 1927 júliusában megindul a helyi autóbusz-köz­lekedés a vasútállomástól a temetőig egy kocsi­val. Ugyanebben az évben megépül az első közfür­dő a Csaba utcában. Az utcák portalanítására ön­tözőautót helyeznek üzembe. Az ősz folyamán pe­dig megkezdődik a Hunyadi téren az emeletes tűz-

Next

/
Thumbnails
Contents