Hevesi Szemle 11. (1983)

1983 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Valuch István: Eger város harangjai

már másik harangöntő dolgozik a műhelyben: az egri székesegyház 1851-lben készült harangjának felirata: FUDIT ME CUM DILIGENTIA AD M. DEI GLÓRIÁM MARCUS KORREMTZ AGRIA APUD VIDUAM ELIZA BERNEKER. 1852-ben feleségül veszi özv. Berneker Mátyásnét, Antal Er­zsébetet. 1852—68 között vezeti az újra felvirágzó műhelyt. 1868-ban halt meg, a műhely tovább dolgozott Antal Erzsébet vezetésével, aki most már így nevezi magát: KORREMTSCH MÁRK Nö. Utolsó harangja 1876-;ból ismert. Az egri harangöntő műhely működésének 140 éves rövid áttekintéséből is megismerhetünk ér­dekes tényeket: Alapvetően három nő a műhely történetének hordozója: Kristelli Rozália — első férje az alapító Johel József, — második férje a dinasztiaalapító, — férje halála után a folyamatosság fenntar­tója — anyjla Jánosnak, a harangöntő fiúnak — nagyanyja Erzsébetnek, Berneker Mátyás fe­leségének Virág Anna — menye Kristelli Rozáliának — férje halála után a folyamatosság fenntar­tója — anyja Erzsébetnek és anyása Berneker Má­tyásnak Antal Erzsébet — felesége Jüsztl Erzsébet halála után Berne­ker Mátyásnak — ennek halála után, mint Berneker Mátyásné, a folyamatosság biztosítója — felesége Berneker halála után Korrents Márknak — ennek halála után, mint Korrents Márkné a további működés biztosítója, a műhely mű­ködésének befejezéséig. Az áttekintés megvilágítja, hogy a harangöntés veszélyes, egészségre ártalmas foglalkozás. Arány­lag fiatalon haltak meg. A dinasztikus fennmara­dásiban a feleségek szerepének jelentősége is szem­betűnő. Az egri műhelyiből származó harangok közül 162-ről rendelkezem adatokkal. 63 az 1700-as évek­ben, 99 az 1800-as években készült. Ez korántsem a teljes szám. Az igény mértékére azonban tá­jékoztató. Az egri műhely vázlatából is nyilvánvaló lehet: mennyi családtörténeti adatról hordoznak üzene­tet harangjaink. Mennyi anyakönyvi kutatás kell, ha teljességében akarjuk megérteni az üzenetet. A ház, amiben működött, hogyan kerül új és új személy tulajdonába, örökösödési joggyakorlat, vi­ták és perek szerződések módosításáról, vállalt kötelezettség nem teljesítéséről — levéltári ku­tatással hozzáférhető tények érőbe öntve, ha­rangok testébe. Pedig még nem mondtam el igen lényeges té­nyeket: a harangokat is valaki tiszteletére öntik. A titulusok — védőszentek ábrázolásai különle­ges művészettörténeti feladatot rejtenek. Ikonog­ráfiái feldolgozásuk még nem történt meg. A ha­rang testéből kiemelkedő, legfeljebb féldombor- művek, kisplasztikák, anyaguk a harangfém. Az egri harangokon a következő ábrázolások talál­hatók: Szent Adalbert, András, Antal (Páduai), Benedek, Bernát, Donát, Ferenc (assisó) Flórián. Hét szen't rendalapítója a szervita rendnek, Ist­ván király, János (keresztelő), János (evangélista), József, Lajos király, Mária, Magdolna, Mihály (arkangyal), Pál, Róbert, Rókus, Rozália, Vince. 23 szent ábrázolását tanulmányozhatjuk tehát 32 kisplasztikán (némelyik többször található). Jézus­ábrázolások: Jézus az olajfák hegyén, a keresztre feszített, Jézus szíve. Mária-ábrázolások: Szeplőt­len fogantatás, Mária születése, angyali üdvözlet, látogatása Erzsébetnél, Mária a gyermek Jézus­sal, Fájdalmas Anya, Mennyek királyné asszonya. A témák felvázolásával elképzelhető a feladat bo­nyolultsága és szépsége: a harangon ábrázolt té­mának hol találhatók előzményei plasztikában és festészetben, mikor és hol, ki által kerültek eset­leg metszetek közvetítésével először harangra, a harangöntő dinasztiák hogyan adják típusaikat to­vább. Nagyon sok pontos leírás, fénykép alapján, levéltári kutatással lehetne előbbre lépni. A harangok feliratai is jelentősek: kormeghatá­rozó jellegük is van, a korai harangoknál a be­tűtípus, a barokk harangokon a kronostikon al­kalmazása is megjelenik. Megfigyelhető a nyelv- használat időrendisége. 1600—1700-as években a felirat nyelve: latin és német. Latin és magyar 1830-tól. 1893-tól mind magyar nyelvű. A nemzeti függetlenségért, a magyar nyelv használatáért foly­tatott küzdelem vetülete a harangok feliratában. Mindez talán ízelítőnek elég, hogy a tanulságot levonhassuk. A harang olyan kincsünk, ami zenei hangjával képes kifejezni az örömet (ünnepi ha­rangszó), a bánatot (lélekválság), a gyászt; érzel­meket kelt, ismereteket hordoz testében is. Aki kíváncsi rá, annak nagyon sokat ad át kincsei­ből. Valuch István 42

Next

/
Thumbnails
Contents