Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Valuch István: Eger város harangjai
már másik harangöntő dolgozik a műhelyben: az egri székesegyház 1851-lben készült harangjának felirata: FUDIT ME CUM DILIGENTIA AD M. DEI GLÓRIÁM MARCUS KORREMTZ AGRIA APUD VIDUAM ELIZA BERNEKER. 1852-ben feleségül veszi özv. Berneker Mátyásnét, Antal Erzsébetet. 1852—68 között vezeti az újra felvirágzó műhelyt. 1868-ban halt meg, a műhely tovább dolgozott Antal Erzsébet vezetésével, aki most már így nevezi magát: KORREMTSCH MÁRK Nö. Utolsó harangja 1876-;ból ismert. Az egri harangöntő műhely működésének 140 éves rövid áttekintéséből is megismerhetünk érdekes tényeket: Alapvetően három nő a műhely történetének hordozója: Kristelli Rozália — első férje az alapító Johel József, — második férje a dinasztiaalapító, — férje halála után a folyamatosság fenntartója — anyjla Jánosnak, a harangöntő fiúnak — nagyanyja Erzsébetnek, Berneker Mátyás feleségének Virág Anna — menye Kristelli Rozáliának — férje halála után a folyamatosság fenntartója — anyja Erzsébetnek és anyása Berneker Mátyásnak Antal Erzsébet — felesége Jüsztl Erzsébet halála után Berneker Mátyásnak — ennek halála után, mint Berneker Mátyásné, a folyamatosság biztosítója — felesége Berneker halála után Korrents Márknak — ennek halála után, mint Korrents Márkné a további működés biztosítója, a műhely működésének befejezéséig. Az áttekintés megvilágítja, hogy a harangöntés veszélyes, egészségre ártalmas foglalkozás. Aránylag fiatalon haltak meg. A dinasztikus fennmaradásiban a feleségek szerepének jelentősége is szembetűnő. Az egri műhelyiből származó harangok közül 162-ről rendelkezem adatokkal. 63 az 1700-as években, 99 az 1800-as években készült. Ez korántsem a teljes szám. Az igény mértékére azonban tájékoztató. Az egri műhely vázlatából is nyilvánvaló lehet: mennyi családtörténeti adatról hordoznak üzenetet harangjaink. Mennyi anyakönyvi kutatás kell, ha teljességében akarjuk megérteni az üzenetet. A ház, amiben működött, hogyan kerül új és új személy tulajdonába, örökösödési joggyakorlat, viták és perek szerződések módosításáról, vállalt kötelezettség nem teljesítéséről — levéltári kutatással hozzáférhető tények érőbe öntve, harangok testébe. Pedig még nem mondtam el igen lényeges tényeket: a harangokat is valaki tiszteletére öntik. A titulusok — védőszentek ábrázolásai különleges művészettörténeti feladatot rejtenek. Ikonográfiái feldolgozásuk még nem történt meg. A harang testéből kiemelkedő, legfeljebb féldombor- művek, kisplasztikák, anyaguk a harangfém. Az egri harangokon a következő ábrázolások találhatók: Szent Adalbert, András, Antal (Páduai), Benedek, Bernát, Donát, Ferenc (assisó) Flórián. Hét szen't rendalapítója a szervita rendnek, István király, János (keresztelő), János (evangélista), József, Lajos király, Mária, Magdolna, Mihály (arkangyal), Pál, Róbert, Rókus, Rozália, Vince. 23 szent ábrázolását tanulmányozhatjuk tehát 32 kisplasztikán (némelyik többször található). Jézusábrázolások: Jézus az olajfák hegyén, a keresztre feszített, Jézus szíve. Mária-ábrázolások: Szeplőtlen fogantatás, Mária születése, angyali üdvözlet, látogatása Erzsébetnél, Mária a gyermek Jézussal, Fájdalmas Anya, Mennyek királyné asszonya. A témák felvázolásával elképzelhető a feladat bonyolultsága és szépsége: a harangon ábrázolt témának hol találhatók előzményei plasztikában és festészetben, mikor és hol, ki által kerültek esetleg metszetek közvetítésével először harangra, a harangöntő dinasztiák hogyan adják típusaikat tovább. Nagyon sok pontos leírás, fénykép alapján, levéltári kutatással lehetne előbbre lépni. A harangok feliratai is jelentősek: kormeghatározó jellegük is van, a korai harangoknál a betűtípus, a barokk harangokon a kronostikon alkalmazása is megjelenik. Megfigyelhető a nyelv- használat időrendisége. 1600—1700-as években a felirat nyelve: latin és német. Latin és magyar 1830-tól. 1893-tól mind magyar nyelvű. A nemzeti függetlenségért, a magyar nyelv használatáért folytatott küzdelem vetülete a harangok feliratában. Mindez talán ízelítőnek elég, hogy a tanulságot levonhassuk. A harang olyan kincsünk, ami zenei hangjával képes kifejezni az örömet (ünnepi harangszó), a bánatot (lélekválság), a gyászt; érzelmeket kelt, ismereteket hordoz testében is. Aki kíváncsi rá, annak nagyon sokat ad át kincseiből. Valuch István 42
