Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Valuch István: Eger város harangjai
harangok üzenetéből csokorra kötve, ismerkedjünk e páratlan gazdagsággal. 1632-ben, amikor Hans Thomas Wening Kassán öntötte legöregebb harangunkat, Eger még hódoltsági terület volt. 1971-ben készült a legfiatalabb ■harang, ékkor Eger a szocialista Magyarország egyik virágzó városa. 339 év a magyar történelemiből és a város történetéből. A hódoltság megszűnése, Rákóczi szabadságharca, a XVIII. század országépítése, (benne Eger mai értékeinek létrehozása, az 1848-as nemzeti fellángolás, a szabadságharc bukása, kiegyezés, első, második világháború, az utána következő, gyökeresen új társadalmi berendezkedés. Címszavaiban is micsoda vonulata történetünknek! Egyházmegye-történetünknek is mennyi anyaga! 1632-ben nincs püspöke az egri széknek. Pyber János választott püspököt a szentszék még nem erősítette meg. Még tíz püspöke lesz a püspökségnek, amíg Eger felszabadul a török igától, 1699 —1799 száz éve alatt négy kiemelkedő egyéniség: Telekessy, Erdődy, Barkóczy, Esterházy püspök nyomja rá bélyegét az egyházmegye és a város történetére. 1804-től napjainkig Kádár László a tizenegyedik egri érsek. 1971-ben, amikor a legfiatalabb harang készült, Brezanóczy Pál volt az egri érsek. Ekkor már megindultak és részeredményekre vezettek a magyar állam és a Vatikán közötti tárgyalások. Az egyház egészen új körülmények között él, rendezett alapokon működik közre népünk boldogulásán. Ez a történeti áttekintés elmélyül, ha megismerjük harangjaink keletkezésének idejét: XVII. sz. 1632. 1 db XVIII. sz. 1720., 1776., 1778. 3 db XIX. sz. 1827., 30., 34., 40., 93. 6 db XX. sz. 1903., 1906., 1908., 15., 21., 22., 23., 26., 28., 30., 1934., 35., 37., 38., 39., 40., 1971. 26 db Hol készültek ezek a harangok? Felirataik elmondják (időrendben, a mester nevével): KASSA — 1632 — Hans Thomas Wening — 1 db BECS — 1720— Johann Baptist Diival — 1 db — 1778 — Franz Joseph Scheichel — 1 db EGER — 1776 — Josephus Jüstel — 1 db — 1830 — Johannes Jüstel — 1 db — 1840— Mathias Baernekker — ldb PEST — 1830 — Henrik Eberhard — 1 db GYŐR — 1834— Johannes Mendl — 1 db BUDAPEST — 1839 — Walser Ferenc RT. — 1 db — 1908 — Thury János és fia, Ferenc — 1 db — 1915 — Slezák László — 1921 — 1926, 1934, 1937, 1938, 1939, 1940 — 8 db — 1926 —- Harangművek RT. P. W. Rmokén — 1 db — 1926 — Harangművek RT. Petronou és Kulihanek — 1 db SOPRON — 1903— Seltenhofer Frigyes fiai — 1906 — 1923 — 4díb KISHEJÖC — 1930 — Baktai Egry Ferenc — 2 db ÖRBOTTYÁN — 1971 — Gombos Lajos — 1 db Harangjaink tehát három és fél évszázad időtávlatából 9 harangöntő műhelyről, 14 harangöntőről tudósítanak. Az egyes műhelyek történetéből elénk tárul az évszázadok ipar-, kereskedelemtörténete. Az iparfejlődés a manufaktúrád tói a kapitalizálódó nagyiparhoz vezető útról tanúskodik. A műhelytörténetekből vázlatosan ismertetem az egri harangöntés történetét. Az ipar sorsát mindig az dönti el: szükség van-e termékére vagy sem. Eger a hódoltság megszűnése után a nagy kiterjedésű egyházmegye központja. Építő püspökei a város és az egyházmegye újjászervezésén munkálkodnak. Az új templomok felszereléséhez tartozik a harang is. E korból fennmaradt „Canonica visitatio”-k a püspöki látogatások rögzített jegyzőkönyvei, mindig megemlékeznek a harangokról is. Az igény tehát nagy. Egri harangöntőként ismerjük 1736—37-ből Balthasar Reist, 1739—43 között Joseph Anton Lampert, 1744—50 között Johannes Sdhwarzenbeck nevével találkozunk. Johel Józsefet tekinthetjük a folyamatosan működő egri műhely alapítójának. 1764-ben öntött harangjáról van tudomásunk. Meghalt 1768-ban. Özvegye, Kristelli Rozália (pozsonyi harangöntő család leánya), férjhez ment Isztl Józsefhez, utódaik tulajdonában maradt a műhely, az 1800-as évek végéig. Jüsztl József és Kristelli Rozália gyermeke János. Harangfeliratok szerint Joshephus pater 1769-től 1791-ig önt harangokat. 1795-ben új felirat jelenik meg: Rosalia Jüstel. A férj halála után az özvegy folytatja az ipart. János fia ekkor 16 éves. 1802-ben már az ő neve jelenik meg a harangon. Jogszerűen 1807-ben lett a tulajdonos. Nevével öntött első harangját 1802-ből ismerem, az utolsót 1832-ből. A harmincéves működés eredményeként ma 36 harangja ismeretes. Feleségül vette Virág Annát, ötödik gyermekük, Erzsébet lesz Berneker Mátyás felesége. Halála után 1834—40-ig öt harang ismeretes az özvegy nevével. Tanulságos a jászberényi főtemplom egyik harangjának felirata: MICH HAT GEGOSSEN ANTON SAHLINGER IN ERLAU 1836. LXXIV ÉV UTÁN NEVEKEDVE UJJULTAM EGERBEN MDCCCXXXVI ÖZV. JUSTLIN ANNA ÁLTAL. E felirat tanúsága: a férj meghalt, az özvegy folytatja a működést, harangöntőt alkalmaz. Az egyik alkalmazott Anton Sahlinger, a másik: Berneker Mátyás. 1841-ben feleségül veszi Jüsztl Erzsébetet, Kristelli Rozália unokáját, s mint vő vezeti a műhelyt. Felesége kétévi házasság után meghalt. Berneker Mátyás második felesége: Antal Erzsébet. Berneker 1849-ben meghalt. Most is az özvegy vezeti a műhelyt. Egy 1850-ben készült dövényi harangon a felirat: BERNECKER MÁT ÖZVEGYÉNÉL ÖNTÉ SCHÜRER JOS. 1851-ben 41
