Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - JELENÜNK - Gyurkó Géza: Mérlegen az Agria '83
olvasható megfelelő kapcsolat, s ez az SZMK segítségének (közös családlátogatások és beszélgetések a veszélyeztetett tanulók szüleivel) és a fiatal pedagógus következetes kitartásának eredménye. A családlátogatások előkészítésében, megszervezésében a meglátogatandó családok kiválasztásában egymástól eltérő szempontok és vélemények találhatók, ami bizonyos mértékben természetes. A leírtak alapján tizenkilenc pedagógus ezirányú munkája megnyugtatónak tűnik. A többiek válasza nem értékelhető, vagy helytelen elgondolásokról tanúskodik. Nem fogadhatók el ugyanis azok a vélemények, amelyek szerint a családlátogatások száma nem haladja meg az évi 4—5 alkalmat, vagy ha csak problémák esetében kerül rá sor. 4. A gyermek- és ifjúságvédelem eredményességének növelése érdekében 27 fő tett 53 javaslatot, észrevételt. Ezek közül kiemeljük azokat, amelyek — a gyermekük nevelését elhanyagoló szülők következetes és szigorú felelősségre vonásával, — a képzetlen, de jó szándékú szülők képzésével, segítésével, — a szociális segélyek tanszer, és ruha formájában történő kiadásával, — az úttörő- és KISZ-szervezetek fokozottabb bevonásával, — a pedagógusok képzésének és továbbképzésének gyakorlatiasabbá tételével foglalkoznak. A tapasztalatok összegzése, következtetések , A felmérőlapok kiértékelésének — és kutatómunkánk egyéb módon szerzett — tapasztalatait az alábbiakban összegzem: 1. A pályakezdő pedagógusok hiányos ismeretekkel rendelkeznek a gyermek- és ifjúságvédelem témakörében, emiatt nevelőmunkájuk során a problémás esetek felismerése, és azok pedagógiai eszközökkel történő megoldása nehézséget okoz számukra. Ennek okait egyrészt abban látom, hogy a pedagógusképzéssel foglalkozó egyetemeken, főiskolákon általában nagyon kevés idő jut a gyermek- és ifjúságvédelem témaköreinek oktatására. Másrészt pedig abban, hogy nem mindegyik iskolában fordítanak kellő figyemet a fiatal kollégák munkájára, véleményére, segítésére. Mérlegen az Agria ’83 „Siker után, siker (?) előtt” — címmel e sorok írója a megyei lapban foglalkozott az Agria ’83- mal és egy találó bonmottal kezdte írását, miszerint: „Ha nem lenne Agria, nem lehetne vitatkozni, hogy kelL-e vagy sem az Agria”. Nos, nemcsak az Agria ’83 rendezvénysorozatainak értünk a végére, de hovatovább az idei esztendőnek is, így hát ígéretünkhöz híven, szükségeltetik, hogy 2. A vizsgált iskolák többségében — véleményem szerint — helytelen az a gyakorlat, amikor az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az iskola vezetése, hanem hármójuk közül csak kettő, rosszabb esetben csak egy foglalkozik e feladattal. Helytelennek tartom azt is, hogy a gyermek- és ifjúságvédő munkában nem támaszkodnak eléggé az úttörő- és KISZ- szervezetekre, valamint a szülői munkaközösségekre. 3. A felmérésbe bevontak 50 százaléka nem lát különösebb problémát a felnövekvő nemzedék körében. Ez magyarázható környezetük rendezettségével, kiegyensúlyozottságával, de magyarázható bizonyos fokú tájékozatlansággal is. A kérdés eldöntésére nem vállalkozom, de saját tapasztalataim nem megnyugtatóak A problémákat felvető fiatal pedagógusok jól látják a család funkciózavaraiból adódó negatívumokat, a veszélyeztetett gyermekek néhány sajátos jellemzőit, de mélyebb összefüggéseket csak kevesen vesznek észre. A deviáns, vagy deviáns jellegű cselekményeket felismerik, néhányan megelőzésük, megszüntetésük lehetőségeinek leírására is vállalkoztak. 4. A fiatal osztályfőnököknek fokozott nehézséget okoz a veszélyeztetett tanulókkal és azok szüleivel történő kapcsolat kialakítása. Igaz, ez nem kizárólag a pályakezdők problémája, de úgy gondolom, hatékonyabb lenne munkájuk, ha a tapasztaltabb kollégák felkészítenék, esetleg elkísérnék őket a családlátogatásokra. A felmérőlapok alapján sem ez, sem az nem általánosítható! A fentiekben leírtakat nem tekinthetjük általános érvényű megállapításoknak, de Heves megye pályakezdő pedagógusainak többségére feltétlen jellemzőek. Nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy országos viszonylatban sem lehet jelentős eltérés, de erre vonatkozóan nincsenek adatok. Következtetésként azonban így is megállapítható, hogy mindaddig, amíg a gyermek- és ifjúság- védelem elvi kérdéseinek egységes értelmezésére, gyakorlatának összehangolására, s a fiatal pedagógusok mindezekkel történő megismertetésére nem kerül sor, nem várhatunk jelentős javulást a gyermek- és ifjúságvédelem eredményességében. Tátrai Miklós közművelődési folyóiratunkban is mérlegre tegyük az idei esztendőt. Az Agria szempontjából. Farkas András, ugyancsak a megyei lapban, a Népújságban szeptember közepén értékelte e városi és egyben országos programsorozat zenei részét. Megállapításaihoz nincs sok hozzátenni való, még kevesebb megkérdőjelezni való. Egyet kell érteni azzal a megállapítással, hogy az Országos 32
