Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 4. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Suha Andor: Utcák, házak
rigáló munkáját, tehát a két Vörö&marty-f ordítás további javításokra szorul.) Nem így azonban Illyés Gyula! Ő korszakalkotó munkát végzett az egyébként is remek, ha nem is hibátlan Petőfi-fordítás helyreigazításával, csiszolásával. Félreértések elkerülése végett itt meg kell jegyeznünk, hagy nem átírásról van szó! Javítása .magába foglalja a félreértések helyreigazítását, az elavult szavak maiakra való cserélését, az itt— ott, színészek számára nehezen ejthető szavak és kifejezések gördülékennyé tételét, egy-két, a fordításiból kihagyott sor betoldását. Mindezt Illyés a legnagyobb következetességgel végezte, ellentétben Szabó Lőrinc Vörösmarty-j a vitásaival, íme, példák a javítás mindegyik válfajára: 1. Félreértések helyreigazítása: Petőfinél „dearth” = drágaság, kijavítva „éhínség (az Arden— Shakespeare magyarázata szerint is „famine”, azaz éhínség). (I. felvonás, I. jelenet, 66. sor.) Petőfinél: Hogy férhet össze Ily gőg s vitézség: Kijavítva: Nagyon fejébe Szállt a dicsőség. (Eredetiben: he is grown Too pround to be so valiant. (I. felvonás, 258. sor.) Petőfinél: „henyélni”, kijavítva: „szórakozással tölteni az időt”, az eredeti szövegnek utóbbi az értelme. Petőfinél: „Ne dicsérj, uram.” Kijavítva: „Most ne latolgasd.” (Eredetiben: „Sir, praise me not”, mai angolban valóiban Petőfi mondatát jelenti, az Arden—Shakespeare azonban azt mondja, hogy „Do not estimate, judge”, vagyis, hogy ne értékelj,, ne becsülgess.) Petőfinél: „a legjelesebb magaviselettel” kijavítva: „a legnagyobb sikerrel és megbecsüléssel”. (Eredetiben: '„with most prosperous approbation”, vagyis „with the geratest success and honour” — az Arden—Shakespeare-kiadás magyarázata szerint. Nyilván ezt a kiadást használta Illyés Gyula a javításikor, mert a magyarázatot szó szerint fordítja.) 2. Elavult szavak maira való cserélése: Petőfi „vón”-jai mindenütt ,,volná”-ra javítva. Petőfi: „Van élés”, Illyés: „Van búza”. Petőfi: „írral kenetni”, Illyés: „Balzsamozni”. Petőfi: „Az állománytól”, Illyés: „Az államtól”. Petőfi: „Ne nyalj’ az édest”, Illyés: „Ne nyaljon édest”. Petőfi: „sergem”, Illyés: „hadam”. Utcák, házak Megpróbáltam visszaemlékezni, összeszámolni, hány városiban (országban), milyen nevű utcákban, mennyi háziban laktam. Akár a fejemen a hajszálakat számolnám. Túl a delelőn, nehezebbé válnak már az ilyen szellemi attrakciók. Egyébként vigasztalom magam, amire nem emlékszem, nem is fontos, ott valószínű, semmi sem történt. 3. Nehezen ejthető szavak gördülékennyé tétele: Petőfinél „Tudtokr’ adom”, Illyésnél ..Megmondom azonnal”. Petőfinél „irigyleni”, Illyésnél „irigylem”. Petőfinél „s rá’dás barátaik”, Illyésnél „s hozzá barátaik”. (Az effajta hiba talán a legkevesebb Petőfi fordításában, hisz maga is színész volt!) 4. A kihagyott sorok száma elenyésző — ezeket nem is idézzük itt. Petőfi fordításának modernebb, jambikus formáját Tompa a maga konzervatívabb felfogása alapján ,,döcögők”-nek érezte és ezt szóvá is tette. Egressy, mint a kar egyik legkitűnőbb színésze, nem értett egyet Tompával, amint azt Rutt- kay Kálmán is kiemeli tanulmányában. Arról van szó, hogy Petőfi verselése, az egybefolyó angol „blank verse” használatában a beszélt nyelvet érzékelteti, amiért a fordításában előadott Coriolanusért elsősorban a színészek lehettek nagyon hálásak. Egyébként Vörösimantyval eUentét- ben, a színpadra való Shakespeare-t Petőfi és Arany jelenítette meg először nálunk tökéletesen. Nem arról van itt szó, hogy Petőfi nem követte Shakespeare-t formahűen, hanem fellazította a korábbi tiszta jamibusit (ugyanezt tette verseiben a ’XX. században a költő és fordító Szabó Lőrinc is). Tanulmányának Petőfiről szóló részében Rutt- kay Kálmán a még javatatlan Petőfi-fordítást értékeli, amelyben a népköltészet megnyilvánulásai néhol elfúlzottan jelentkeznek. Nem népieskedésről van itt szó, amit Arany később „bundaszagú”- naik nevezett, hanem a Coriolanuis szelleméhez nem illő „legény”, „legények”, „ó lelkem”, „pu- lyák”, „pereputty”, „szobalyány”, „asszonyság” szavak nem illenek. Ezeket természetesen Illyés Gyula mindet megváltoztatta. A mai formájában hozzáférhető Coriolanus-for- dítás jól beleillik jövőbeli teljes Shakespeare-ki- adásunkba. Jó példáját adja annak, hogy ha Ily- lyós Gyulához hasonló nyelvi erővel és filológiai gondossággal kijavítja egy bizottság Vörösmarty fordításainak nagyobb számú és többféle hibáját, Arany János kisebb számú félreértését és elavult szóhasználatát, akkor múlt századi klasszikus Shakespeare-fordításaink jól beleillenek majd kitűnőnél kitűnőbb, XX. századi műfordítóink által készített Shakespeare-fordításaink közé. Szokolay Károly Felkeltem, fogat mostam, dolgoztam, fogat mostam, lefeküdtem... 1962 szeptemberében itt, Budapesten, egy egész hónapig nem volt lakásom, azért mégis laktam, helyesebben, aludtam minden éjszáka valahol. Valahol, 17 különböző lakásban. Egy pillanatig sem voltam letörve, október elejére egy központi fű13
