Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: Benevár
nálatos, noha a falu, a település jellegét éppen ez az elnevezés fejezi ki leginkább. Bevezetőben már szóltam a Bene-patak melletti malmokról, ezek a XIX. században virágzó ipari létesítmények voltak, melyek elődeikkel a középkor korai századáig Beneváralja település benépesüléséig nyomon követhetők. Beneváralja — Benepuszta — Benefalva hollétét az 1301. évi osztályos levél és a helyi hagyomány egyezően jelöli meg. Az osztályos levél 3 részre bontja a települést is és így jelöli. Az alsó sor, a Bene-patakkal párhuzamosan Csobánka László része lett, László sora néven került az oklevélbe. A kapaszkodó hegyoldalon, a Kőporos oldalán húzódott vele párhuzamosan a Dávid sora. A két utca, vagy sor a hegyoldalon összekapaszkodott, egy utcában folytatódott a tetőn levő kis Sástóig (amely nem azonos a mai Sástóval — ahhoz hasonló, kisebb terjedelmű mocsaras, tavas képződmény volt a Kőporoson). Ez a harmadik utca volt Samu sora. Amint bevezetőmben szóltam róla, itt a Kőporos oldalán, a Mátra Vasút állomásának irányában mutatták meg a helyét Bene középkori templomának, amelynek teljes épülete 1716-ban még állott, bár elhagyott volt, papja, plébánosa talán soha sem volt. A vár virágkorában a Be- nevár káplánja, később a veresmarti pálosok használták, gondozták. Üjból megjegyzem, hogy megjelölése a hagyomány iránt kötelező feladatunk volna. Pásztor József Heves megye várai könyvében a templomot keletebbre a Beneháza laposára teszi. Ö is megemlíti azt a helyet, amelyet bevezetőmben kiemeltem, bejártam. A népi szóbeli hagyomány helyét, mármint a hagyomány által is őrzöttet tartom én is valószínűbbnek, hiszen egy 1716-ban kelt városi feljegyzés is itt említ templomromokat. A település élénk ipari-gazdasági életére utalnak az osztályos levélben felsorolt szintén elosztott malmok, számuk tizenkettő. Jelentős mennyiség, s emellett a tulajdonosok neve megőrizte a XIII. századvégi lakosok pontos neveit is, és szinte sorba is rakta a létesítményeket. A patak mentén a felső malom Eberhárd malma, a második Farkas malma, a harmadik szintén Eberhárd malma, s a negyedik Fekete Péter malma a Bene-patakon Csobánka László osztályrésze. Csobánka Samu osztályrésze a Bogdasa malma, egy másik malom, a Jensől malma és Gobán malma, Dávid osztályrésze Sopronyi Miklós malma és Péter fia István malma, apjuk Csobánka János saját malma és a Gőcs malom. Tehát tizenkét megnevezett malom. A nevekben egykori benei lakosok, kézműves, korai molnárok. Az osztályos levél beszél még kevés szántóföldről Sólymos (Gyöngyössolymos) irányában és a Gyöngyös felé vezető út két oldalán szőlőkről tudósít. Pásztor József fenti munkájában Bene városi kiváltságairól, rangjáról beszél, s arról, hogy Gyöngyös komoly versenytársa volt a település. Tényleges városi adománylevélről nem tudunk, a település jelentősége, nagysága, a vár és lakosainak, tulajdonosainak történelmi szereplése mindenképpen jelentős településre utalnak. Térjünk vissza azonban a vidék meghatározójához, Árpád-kori központjához Benevárhoz, annak lakóihoz, a vár történetéhez. Az Aba nemzetségbeli Csobánka család tagjai II. Endre alatt részt vettek a keresztes hadjáratokban és 1221-ben vitézül harcoltak a holicsi hadjáratban. A Sajó melletti csatában 1241-ben Csobánka Lőrinc IV. Béla királyt saját testével fedezte. Később a nemzetség két részre szakadt. Egyik részük a király mellett maradt, a másik rész azonban V. István kiskirály pártjára állott. Gyöngyösi Csobánka János az isa- szegi csatában 1265-ben hősiességéért új donáció- kat kapott. Később 1275-ben pedig ugyanez a Csobánka János a rábcai csatában vett részt, vitézül helytállt és Ottokár cseh király seregéből bizonyos Haslo Valtert csapatostul foglyul ejtette. Ezekben az években a Csobánkák vagyona egyre gyarapodik, több tisztséget töltenek be, erősödik — gazdagodik — virágzik a család. A fejlődés, gazdagodás, vitézi életmód az egyik oldal. A másik jellemző, féktelen életmód, önkényeskedés, olykor rablás és fosztogatás, mint ahogyan a XIII. század utolsó harmadában ez a magyar királyságban is a központi hatalom meggyengülvén általánossá vált. A bajt, a veszedelmet a családra Csobánka László, Csobánka János három fia közül a legvakmerőbb 1298-ban hozta, amikoris július 31-én Kakaton (mai Szolnok megyében) kirabolta a debreceni vásáros polgárokat, többet közülük a csete-patéban levágott és 200 márkára becsült árut zsákmányként magával hozott. A póruljárt debreceni kereskedők földesurukban Rafain bánban hathatós védelmezőre találtak, aki azonnal pert indított Csobánka László garázdasága ellen. István alországbíró 1300. január 11-én fej- és jószágvesztésre ítélte Csobánka Lászlót távollétében, s ezt az ítéletet két nap múlva, január 13-án a király már szentesítette is. Csobánka László az ítéletre nem sokat adott, hatalmas úr volt még ekkor, nem is próbálták azt végrehajtani, később származott belőle súlyos következmény a családra. 1301-ben még teljes biztonságban megjelentek az egri káptalan előtt és apjuk Csobánka János birtokain a három testvér a fent ismertetett módon megosztoztak. Csobánka Lászlóról, a perbe fogott és halálra ítélt családtagról 1304 után többé nem hallunk, nem tudjuk tehát, hogy milyen módon távozott az élők sorából. 1304 szintén nevezetes dátum a család történetében. Ebben az évben alapítja a család Veresmarton a pálos kolostort, és Gyöngyösön is ezidőtájt kápolnát építettek. Az Árpád-ház kihalása után a benei Csobánkák a nemzetség tagjainak nagy részével az új király, Anyon Károly Róbert ellen Csák Mátéhoz csatlakoztak. Részt vettek az 1312. június 15—i rozgonyi csatában, ahol a három testvér közül Dávid életét vesztette. A király győzelme, az Aba család súlyos veresége történelmi sorsfordulóhoz vezetett, megtört az Abák hatalma. Csobánka Sámuel visszavonult Benevárba, László birtokait magához ragadta és tiltakozott az ítélet ellen. — Ez a tiltakozás azonban csak ideig-óráig teremtett biztonságot, sőt inkább ártott, mert 1322-ben lefoglalták a Csobánka birtok harmadrészét, a birtok két harmadrésze ekkor még Sámuel fia Csobánka II. Dávid kezén maradt. A Csobánka család hanyatlása most már 47
