Hevesi Szemle 11. (1983)
1983 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: Benevár
meggyorsult. 1323-ban Csobánka Pétert, az isasze- gi hős Csobánka János testvérét fosztják meg birtokaitól, s azt Kompolthy László (szintén Aba nembeli) fiának, Imrének adják, apja királyhűsége, a király érdekében történt élete vesztése jutalmául. 1327-ben végül is Csobánka Dávidot (a rozgonyi csatában elesett Csobánkát) is megfosztják birtokaitól és az elkobzott teljes Csobánka vagyont az abasári monostor kegyuraságával együtt a rozgonyi csata hősének, Szécsényi Tamás erdélyi vajdának ajándékozta a király. 1327 és 1329 között volt Benevár ténylegesen Szécsényi Farkas Tamás birtokában. Már két év múlva a várat és az abasári monostor kegyuraságát Kompolthy Imrének engedte át. A Csobánka család tagjai Csobánka Dávid és Csobánka Péter szívós kétségbeeséssel küzdöttek a család birtokainak visszaszerzéséért. 1338. február 15-én még eredménytelenül tiltakoztak az egri káptalannál. 1343. június 29-én Csobánka Dávid, (akiről nem tudjuk, hogy számára e viharos időben hol húzta meg magát) kérésére a nádor kiadott egy parancsot, amely visszaiktatta őt az apja szerint megillető Sámuel vagyonba. A megye is igazolta 1343. szeptember 29-én, hogy Csobánka Dávid és Csobánka Péter fia jogosan bírják apjuk örökét. Ám a nagyhatalmú és tekintélyes Szécsényi Farkos Tamás ellen nem érhettek el már semmit, bár az egész vidék nemességét felvonultatták bizonyságul. 1346-ban Budán Miklós nádor döntött az ügyben és Szécsényi Farkas Tamás 1327-ben szerzett jogait nyilvánította hitelesnek, a Csobánkákat véglegesen megfosztotta minden birtokuktól, többek közt Benőtől, gyöngyösi, halászi, zsadányi, ároki (Jászárok- szállás) és jenői dominiumaiktól. Szécsényi Farkas Tamás zászlós úr, erdélyi vajda, a rozgonyi csata hőse, Károly Róbert főembere kétségkívül századának egyik jellegzetes nagy egyénisége volt. Károly Róbert mellett való hadakozásának, királyhűségének minden termését törekedett learatni, minden igyekezetét a maga és családja emelkedésére, vagyonának gyarapítására fordította. 1334-ben ő tolmácsolta a gyöngyösiek kérelmét a városi kiváltság elnyeréséért a királyhoz. Életpályája sikeresen ívelt felfelé, 1347-ben krassói, kévéi főispán és galambóci várnagy, 1349- ben túród főispán és országbíró lett. Az 1334. évi gyöngyösi oklevélben Szolnok grófja. Elért minden tisztséget, amit korában szolgálatáért főúr elérhetett. 1354. szeptember 18-án hunyta le szemeit. Birtokait, Gyöngyöst, Benét, Benevárát fia Mihály (előbb váci, majd egri püspök) örökölte, aki 1377-ben halt meg. Bene vára a XIV. század második felében már korántsem oly mozgalmas életet élt, mint a megelőző század végén és a század első évtizedeiben. Bár többször hallunk arról, hogy Szécsényi Farkas Tamás káplánja a tényői prépost Benevára kápolnájának papja, inkább az a valószínű, hogy a század harmincas éveitől egyre ritkábban szolgált már a vár lakóhelyül. 1394-ben a Szécsényi család egyik tagja Kónya-bán fiai Frank és Simon Bene várának a birtokosai akik ekkor már a Budával azonos „civitás” rangú Gyöngyösön laknak, Bene vára és Benefalva már kisebb jelentőségű hely. 1414-ben a vár és a falu még közös birtok. Frank halála után fia László az örökös. Simon és László ekkor egyformán várnagyot tartottak Bene várában, és egyezséget is kötöttek, hogy a nagyobb munkákat közösen végzik el a várban, közösen viselik a terheket. 1424-ben Bene várát Ajnácskővel együtt azonban a Salgai Szécsényi családtól a király hűtlenség miatt magáénak mondja, tehát Bene már a király (Luxemburgi Zsigmond) és 1430-ban a Királyné — Borbála tulajdona. 1435-ben Zsigmond a hűtlenné vált Salgaiaktól elvett és a Berzeviczieknek elzálogosított Gyöngyös felét, Bene és Zsadány birtokokat, Halászt és Szászberekét 4100 forint fejében a Rozgonyiaknak kiváltani megengedte. Ugyanezeket a birtokokat és Poroszló egy részét 1438-ban Albert királytól adományként is megkapták a Rozgonyiak. A Szécsényi család tagjairól a XV. században 1445. után hallunk újra. László, (aki Konye-bán Frank fiának gyermeke, tehát Konya-bán unokája) Gyöngyös város felét, Szászberek, Szabolcs, Szentiván, Fokoró és Alcsi helységeket 40 000 forintban Gu- thi Ország Mihály királyi főajtónállónak és Lo- sonczi Annának elzálogosította. Ennek a Guthi Országh Mihály nádornak a nevét olvashatjuk a gyöngyösi ferences templom szentélyének a falán, mint a gótikus épület építőjét. Benevár 1450 körül sajnos dúlás, fosztás, felégetés áldozata, a tűz martaléka lett. A szomszédos Pata királyi várába települő huszita cseh csapatok, Úrik és Zagyvafői Andriskó martalócai feldúlták és felgyújtották. Ekkor pusztult el a Cso- bánkák egykor híres fészke Benevár. 1497-ben kelt birtoklevél a várat szétrombolt állapotban jelzi, mint Kanizsai birtokot. 1496-ban Kanizsay György második felesége Rozgonyi Klára a veresmarti pálosoknak zálogosította el benei birtokát. 1497-ben az egész debrői vár, a debrői, csali, tófalusi és káli birtok, Bene birtok, Halász, a mondott Bene birtolk területén levő puszta várhellyel (cum loco castri deserti in territorii prafate possessionis Bene) mint Kanizsai birtok említtetik az oklevélben. ★ Az egri Dobó István Vármúzeum régészei az elmúlt évben ásatásokat kezdtek Benevár romjai közt. A kutató árok várfalak alapjaiba ütközött, cserépedény-töredékek, vas nyílhegy került napfényre. A feltáró munka csak elkezdődött, folytatni kell. Fentieket egy régészeti feltárás igazolja, kiegészíti, pontosítja és ezen túl Gyöngyös városi kiváltságainak 650 éves fordulóján kedves ajándék lehetne az ide utazónak és gyöngyösinek egyaránt látni az egykori Csobánka—Szécsényi fészket. A földben rejlő alapfalak egy XIII. századi magyar vár építési elveit tárhatják elénk, olyan erődítményét, amely 1450 óta változatlanul hever romjaiban és éppen ezért őrizte meg az eredeti elképzeléseket, elveket. A feltárt és konzervált falmaradékok elénk tárják korai magyar századok üzenetét, a történelmi helyen érzékelhetjük az Árpád-kor levegőjét. Sereg József 48
