Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Kiss Gyula: A "Jogi iskolá"-n, Egerben
MÚLTUNK JELENE A „Jogi iskolá”-n, Egerben Az energikus püspök Eszterházy Károlyban jóval több szunnyadóit, mint egy templomalapító álma. 1700-tól Egerben már működött a hittudományi főiskola, 1740-től pedig a Foglár György kanonok létesítette jogi főiskola is, ez utóbbi nem csekély jelentőséggel, már csak azért sem, mert a „Foglár”-on kívül csupán a nagyszombati egyetemnek volt jogi kara. A történelem kegye, s a műemlékvédelem jóvoltából, az Egerben sétálgató minderről személyesen is tájékozódhat, csupán meg kell állnia a Kossuth Lajos utca 8. számú ház előtt, ahol ma a Szilágyi Erzsébetről elnevezett gimnázium, s a városi tanács egri anyakönyvi kerülete működik. A bejárat fölötti évszám: MDCCXLIV s a hajdani iskola megnevezése: Collegium Juridicum Foglarianum. Az épület műemlék voltát jelző, falba illesztett tábláról azonban még az is kiderül, hogy 1770-ben az első (!) magyar orvosi akadémia is e falak között tevékenykedett. S mint tudjuk, később eme oktatási szakok még filozófiai tanszékkel is bővültek. Eszterházy tervei azonban egy „igazi” egyetem fölállítását célozták. Hogy Barkóczy érsek intrikái a királynál, majd a Ratio educationis miként lőtték szét e terveket — nemcsak Eger, de az egyetemes magyar szellem- és iskolatörténetből is ismertek. Eszterházy szerteoszló délibábjának így is maradt egy monumentális emléke, a hazai copf stílus talán legjelentősebb alkotása, a Líceum. A XVIII. század utolsó évtizedében aztán a Foglárból ide költözött a jogi iskola. S maradt is, megszűntéig. Életem ki tudja, hányadik randevúján most is otthonosan mozgok az épületóriás kongó-visszhangzó lépcsőin, folyosóin, benn udvarán is körbe- forgok, s mosolygok annyiszor visszatért álombéli képzavaraimon: mint mosódott bennük egybe e látvány a néhányszor megcsodált párizsi Louvre- éval. S a valóságismeret most ébren is azt mondatja velem: Egernek Párizs mellett sem kell szégyenkeznie, a két épülethalmaz méreteit a két város egyébkénti arányaival vetve össze. * Egyazon városról, jellegéről szólva, három „igazság” is megfért egymás mellett? Remekül. A harmincas évek második felét mutatja a naptár. Érsekkel, püspökkel, káptalannal, hittudományi főiskolával, templomainak népi mondásba is át- szüremkedett nagy számával papi város volt Eger? Kétségtelenül. Három-négy, ha nem öt, katonákkal agyontömött kaszárnyájával katonáváros volt Eger? Igen, az is volt. Gimnáziumaival, reál- és kereskedelmi iskoláival, fiú és leány tanítóképzőjével, kétéves szorgalmi idejű községi közigazgatási tanfolyamával — ismert nevén: jegyzőtanfolyamával —, jogakadémiájával, teológiájával iskolává ros volt Eger? Vitatkozni sem lehet róla. Jelentősebb ipar és kereskedelem nélkül, szárny- vasútra szorulva morzsolgatta esemény nélküli életét hosszú, unalmas téli estékkel, már nyolc órakor kihalt főutcával. Múltjára rákönyökölve, műemlékeit védve, mi, ki övezte a belső várost varázsával? A hóstyák szőlőmunkás szegényed. S mit kaptak ők a hármas arcú várostól a könyv és a kard oltalmában? Most, penzumként magamra kényszerítve, hogy az Egri Jogakadémiáról írjak, nem kellett bibliotékák homályin kutatni. A ma is magamban hordott jogászkori éveim élményanyagából egy könyvre valóra futná, ebből kerül most itt papírra néhány. Számos országos példa nyomán, Egerben is közügyféle lett a volt jogakadémia emlékének mentése, ápolása. Egyik hajdani hallgatója — ma egyik legismertebb akadémikusunk — javallottá nemrégiben országos visszhanggal is: meg kellene alakítani az Egri Jogakadémia Baráti Körét. Baráti kör? Valóban oly mély nyomokat hagytak elmékben és szívekben a jogakadémián töltött esztendők, hogy megszűnését követően három évtizeddel is emlékmegőrzés után vágyakoznak? Ügy tűnik: igen. Ezt támasztja alá különben az is, hogy amint épp itt, e hasábokon, a Hevesi Szemle múlt évi, utolsó előtti számában Takács Péter „Nem ütik a jogászt agyon...” című írásából megtudható, Egerben néhány hónapja megalakult az Ifjúsági Jogász Klub, s ez — a szerzőt idézve — „mint ilyen, országos viszonylatban is egyedülálló kezdeményezés ...”. Amint azonban az írásból kiderül, a klub címével, jellegmeghatározásával szemben, annak előadásait főleg közép- és idősebb korú jogászok, bírók, jogtanácsosok, ügyészek látogat29
