Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 2. szám - JELENÜNK - Vasas Joachim: A másodlagos gazdaságról
JELENÜNK A másodlagos gazdaságról Sok embert foglalkoztató s helyes, elfogadható választ igénylő téma, amely a másodlagos gazdasággal összefüggésben napjainkban jelentkezik. Az agitációnak, a propagandának válaszolnia kell az ezzel kapcsolatos kérdésekre és helyes elvipolitikai állásfoglalás és szemléletmód kialakítását kell elősegíteni. A témával kapcsolatos jelenségek elnevezése nem egészen pontos. Beszélnek második gazdaságról, másodlagos gazdaságról, kiegészítő, kisegítő-, árnyék-, háttérgazdaságról stb. A lényeg nem is az elnevezésen van, hanem azon, amit értünk alatta — az legyen a fontos és pontos. Mindenekelőtt tisztázzuk, melyek azok a fő tevékenységi formák, amelyek ide tartoznak: a bérletbe adott üzletekben végzett munka, a maszekolás széles skálája, a különböző társulások és a háztáji tevékenység. Nem tartozik ide a termelőszövetkezetek melléküzemágaiban folyó munka. A pontos megértés, megítélés érdekében vizsgálni kell, mi a tevékenység lényege, tartalma, mi a tevékenység jellege. Leegyszerűsítve: a tartalma árut készítő tevékenységet takar, továbbá árut ad el és szolgáltatást végez. Ezek külön-külön vagy együtt komplexen, egymásra hatva, egymást kiegészítve vagy felerősítve, különböző módon és formában jelentkeznek, vesznek részt a gazdasági életünkben. A kiegészítő gazdaságban működő különféle gazdálkodó szervezetek feladata, hogy elsősorban azokon a területeken vegyenek részt a szükségletek hatékony kielégítésében, ahol a szocialista nagyüzemi szervezetek azokat nem Vagy nem kellő hatékonysággal elégítik ki. A kisüzemi szervezetek nem alkotnak elkülönült önálló szektort gazdaságunkban. Ezeket a tulajdonformák viszonylagos sokfélesége: állami tulajdon, szövetkezeti tulajdon, egyéni tulajdon, illetőleg ezek társulása, együttműködése, ésszerű munkamegosztása jellemzi. A termelőeszközök döntő többsége továbbra is állami tulajdonban marad, még akkor is, ha egyikmásik állami vállalat szerződéssel bérbe adja azokat. Az új szervezési formák többsége az állami és szövetkezeti tulajdonhoz kapcsolódik. A kisüzemi termelés kapcsolódása a nagyüzemi szervezetekhez és beépülése a gazdaságirányítás rendszerébe, lehetőséget teremt a szocialista tulajdon egészének hatékonyabb funkcionálására és a társadalmi öntevékenység kibontakozására. Jó példa erre a szocialista mezőgazdaság, ahol a kisüzemi, egyéni, családi termelés szervezetten, hatékony munkamegosztásba illeszkedve kapcsolódik a korszerű nagyüzemhez. A kisvállalatok elsősorban szolgáltatási, kereskedelmi, gazdaságszervezési, ügynöki feladatok ellátására jöttek létre, de fontos szerepet töltenek be a termelés területén is. A tevékenység jellegéről néhány szót: Az ide sorolt tevékenység jellegével kapcsolatban megállapítható, hogy szocialista viszonyok között folyik, bizonyos korlátozás mellett történik, bizonyos ellenőrzés között valósul meg. Jellemző tulajdonság még, hogy ez a tevékenység, döntő többségét illetően szocialista vagy néhány esetben saját termelési eszközökkel, de alapvetően saját munka felhasználásával történik. Szeretném aláhúzni, hogy ezeknek a jelenségeknek a magyarázata nem új a marxizmus—leninizmus tanításában és nem előzmények nélküli a szocializmus építésének magyarországi gyakorlatában sem. A marxista—leninista tanítás elméletileg már választ adott ezek- rea tevékenységi formákra. A szocializmus építésének nemzetközi és hazai tapasztalatai sokoldalúan bizonyították helyességét. A marxizmus—leninizmus elméletileg tételesen megválaszolta ezeket a kérdéseket. Gondolok itt a szocializmus építésében az áruviszonyokról szóló marxista—leninista tanításra. A kisárutermelés szükségességéről szóló tanításokra, az érdekeltségre, az anyagi érdekeltségre vonatkozó marxista—leninista tételekre, a jövedelem szocialista elosztására vonatkozó elvi útmutatásokra. összegezve tehát: nem kell új elméleti válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Mégis a propagandában és az agitációban a marxista—leninista elméleti tanítások alapján kielégítő, elfogadható magyarázatokat kell adni ezekkel az új jelenségekkel kapcsolatban. Felvetődik egy sor kérdés: kinek jó ez? Erősítik-e vagy gá21
