Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 2. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Újvári Béla: Vecsési Sándor festményei a Hatvani Galériában
Vecsési Sándor festményei a Hatvani Galériában Sokoldalú, lírai alkatú festőegyéniség szól hozzánk Vecsési Sándor Hatvanban kiállított képeiről. A festőművészet úgyszólván minden műfaját sikeresen műveli: secco, freskó, sgraffitto, panno, táblaikép egyaránt megtalálható művei között. Munkáinak témaköre is változatos. Nagy méretű festményeinek tárgya jelképes jelenet. Táblaképein arcképek, tájképek, szobabelsők váltják egymást. Munkáit lírával áthatott humanizmusa foglalja egységbe. Kifejezésmódja széles skálájú: sík- szerű, elvontabb, dekoratív munkáktól a színvál- tozatokban gazdag festői előadásmódig1 terjed. Márciusban megnyílt gyűjteményes kiállításán részben régebbi munkásságáról számol be, részben az utóbbi öt évben keletkezett műveit mutatja be. A régebbi keletű művei közül (1960—74) zömében családtagjairól, művésztársairól festett arcképeit, valamint kisebb méretű kompozícióit állította ki. Arcképein modelljeinek közvetlen kapcsolata révén művészi képzeletében kialakult egyes jellemző vonásait vetíti elénk. Jellemzésüknél egyszerűségre törekszik. Benyomásainak közvetlen, meggyőző kifejezése érdekében választja meg arcképeinek kifejezésmódját. Szurcsik János festőművész társának nagy színfoltokra egyszerűsített egész alakos arcképén heves mozdulattal, ruhájá- na vörös színével jellemzi impulzív természetét. Kokas Ignác festőművész portréján magára az arcra összpontosítja figyelmét. Töprengő lelkiállapotát részben mozdulatával, részben a zöldes árnyalatú arcot felszántó redők nyugtalan ritmusával érzékelteti. Pipás Laci bácsi lelkiállapotára az egymásba torlódó formák disszonáns ritmusával utal. Unokahúgáról festett arcképén szűkszavúan, néhány arcvonását kiemelve jellemezte modelljét, életkorára világos színű élénk színharmóniával utal. Ismételten foglalkoztatja feleségének, Bazso- nyi Arany festőművésznőnek egyénisége. Két egész alakos arcképén magatartásának pietisztikus vonását finom szürkék lágy harmóniájával éreztette. A későbbi keletű, második egészalakos arcképén alakjának könnyed színfoltját erős plaszti- kájú bútor ellentétével fokozta, elvontabban jellemezve a dekoratív, néhány színfoltra egyszerűsített arcmását. A gyűjteményes kiállításon szereplő kisebb méretű kompozíciók közül a Levendulás-t és a Te- metés-t említjük meg. A Levenduláson a virágba borult mező kék színe keltette fel érdeklődését. Jól szervezett színritmussal, meggyőzően érzékeltette a rálátással festett mezőn végighullámzó kék színt. A Temetés című festményén részben a szűk képkivágással, részben a mély tónusú szürkés-kék színekben megjelenő tompa vörös foltokkal tolmácsolta a temetés komor hangulatát. 1960-tól Dömsödön dolgozik Vecsési. A környezetváltozás több irányban is hatott művészetére. Gazdagon bontakozik ki érzelmi világa, festői nyelvezete színesebbé, árnyaltabbá válik. Tájképein nagy távlatokat sejtetve megnyitja a teret, a növényzet kissé visszafogott színfoltjai között kisebb-nagycbb víztükrök csillannak meg. Az alacsony szemhatár felett gazdagon bontakoznak ki atmoszféra színjelenségei, a felhők gazdagon árnyalt színfoltjai, a felhők közt feltűnő nap tompán csillogó korongja. Érdeklődése olykor bensőségesebb témák felé fordul: a havas tájból előbukkanó cserjék arabeszkje köti le figyelmét. A természettel kialakult közvetlen kapcsolata felhívta figyelmét az élet és a halál ellentétére. Az élősdi növények által halálra ítélt fák csonka törzseinek fekete foltjait a táj eleven színeivel állítja szembe. Vecsési Sándor: Csöndesség (50X90, olaj) 15
