Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakó Ferenc: Palócok a Mátra és a Bükk vidékén

szeti monográfiát terveztünk, aminek gyűjtő- és feldolgozó munkálatai folyamatban vannak. A falvakat annak ismeretében válogattuk ki, hogy a palóc nyelvjárási területen belül vannak kisebb, 2—5 faluból álló csoportok, amelyek kultúrája egységesnek vagy hasonlónak látszik. A kutatás harmadik iránya a palóc terület kirajzásainak vizsgálata. Történeti források és tanulmányok szólnak arról, hogy a török hódoltság elmúltával az Alföld kipusztított lakosságának helyére a palóc területekről is érkeztek új telepesek, akik egy ideig megőrizték magukkal hozott kultúrájukat, vagy esetleg ennek emlékeit még ma is őrzik.

írásom szűkebb témája, a Mátra- és Bükk-vidék palócai, a centrumnak meghatározott tájon laknak. Ez a föld lényegében Heves megyéhez tartozik, annak északi és délnyugati része. Az eddig elmondottakból következően, palócok alatt ez esetben is azokat értem, akiknek beszédmódjában az a és á hangok palócos kiejtése érvényesül. Ennek értelmében a megye lakosságának több mint a fele a palóc vagy palócos nyelvjárást beszéli. Ezen a nyelvjárási tájon belül kisebb néprajzi körzeteket tudunk felismerni, amelyek között a legjelentősebb a Mátraalja, a Felső-Tarna mente, a leleszi falucsoport, a bocsi falucsoport, a Bél53

Barlanglakások a két világháború között a Bükk vidékén