Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 1. szám - MÚLTUNK - Koczka László: Az egri színház történetéből
ezt a határozatot a belügyminiszter formai okokból megsemmisítette. A színház végleges helyének a kérdése az 1882. évben dőlt el. Az 1882. áprlis 30-án tartott „képviselői ülés” Krecsányi Ignác színiigazgatónak engedélyt adott, hogy az akkori Hunyadi téren (a mai színház helyén) színkört építhessen. A munka gyorsan haladt és 1882. július 8-án megtarthatták az előadást. A megnyitó prológot Somló Sándor (a Nemzeti Színház későbbi igazgatója) írta. „Ez egy egyfelvonásos drámai mű, tárgya Eger város történetéből, Dobó István idejéből való, amidőn az egri hősnők annyira kitűntek.” Az 1000 Ft költséggel felépített, első nagyobb mérvű egri színkört (16 öl hosszú volt és 18 páholyt is kialakítottak benne) a következő évben, 1883 őszén, lebontották. Indoklás: „mivel minden szilárdabb építkezés nélkül emeltetett, semmi biztonságot nem nyújt arra nézve, hogy a szél viharát több időre is kiállja, vagy hogy télen át magasabb hóréteg alatt ... esetleg össze ne zúzatnék, de mert anyaga könnyen gyúlékony, végre semmi külcsínnal nem bír, következőleg szépítészeti szempontból sem engedélyezhető”. A második egri színkör már hosszabb életű és komolyabb épület volt. A közönség addigra úgy megszokta a színkör helyét, hogy szóba sem jött kivitelezés céljára más, mint a Hunyadi tér. Az építkezést 14 tagú bizottság irányította. A tervet az Egerben azután sokat szereplő építészcsalád egyik tagja; Wind István készítette. A színkör nagyobbrészt most is fából készült, és így végeredményben csak nyáron lehetett használni, de már 500 személy befogadására volt alkalmas. A második színkört 1884. augusztus 6-án Zalár Józsefnek, Heves vármegye „aranytollú alispánjának” erre az alkalomra írt megnyitójával adták át hivatásának. Ez a színkör közel 20 éven át szolgálta Eger kultúráját. Mégis az egriek úgy érezték: a város többet érdemel, és megmaradt az a törekvés, hogy egy végleges kőszínház legyen itt is a színművészet otthona. A fentiekben már említett — azóta persze átalakult és tagjaiban változott — színház- építő bizottság a második színkör működése idején is folytatta tevékenységét a „nagy színház biztosítása érdekében”. 1903-ban végre siker koronázta a kitartó igyekezetét: lehetővé vált az új színház megépítése. Amikor Németh József színtársulata a Rákóczi-ünnep díszelőadásával befejezte a színi szezont, másnap már megkezdték a húszéves színkör (vagy amint itt még mindig nevezték, „aréna”) szétbontását, és pár nap múlva üres lett a Hunyadi tér, hogy lassanként mind magasabbra emelkedjenek rajta a színház falai. Az új épületet Légmann Imre állami főmérnök és Bárány Géza városi mérnök (Bárány István híres úszónk édesapja) tervezték. Az építési összeg közel 100 000 koronát tett ki, ami bizony akkor igen tekintélyes összeg volt. A kivitelezést Mátrai Sándor egri építőmesterre bízták. A színház eredetileg közel 600 néző befogadására volt alkalmas, ezeket a 37 földszinti és eme46
