Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Agrárforradalom a Mátraalján

gépesített mezőgazdasági területe lett a város és a járás. A szám a megyében a legjobb, országosan a megye ilyen átlaga jobb az országos átlagnál (4—3,5 százalék).

1963-ban a járás és a város 27 termelőszövetkezetéből 11 jól gazdálkodott, a leggyengébb 4 tsz- ben is az egy tagra jutó jövedelem meghaladta a 8000,— Ft-ot, a járási átlag ekkor 11 000,— Ft volt. A Mátra aljai parasztság életkörülményei is jelentős mértékben változtak. Az utóbbi években, évtizedekben egyre több villaszerű új ház épült a régi hosszú parasztházak helyén vagy mellett. Gyöngyös járás falvaiban 1960 és 1962 között 916 ház épült, s ezek többsége villanyvezetékkel és jelentős száma már fürdőszobával is rendelkezett. Ugyanekkor a városban 651 ház épült, s természetesen ezek már városi szintű közművesítéssel.

Az egységes paraszti osztály kialakulásának természetesen akadtak problémái is. A termelőszövetkezeti tagok csaknem minden szövetkezetben kezdetben nagyobb gondot fordítottak a „háztáji” területre, mint a közös gazdaságra. Sőt, hosszú ideig jónéhányan figyelemmel kísérték, volt szőlőjük állapotát, s a közös gazdaság többi területeinél kedvesebb számukra a volt parcella. Sokáig külön etet- gették saját, volt lovaikat, teheneiket. Sok szál kapcsolta őket a múlthoz. Sok községben a fiatalok párválasztását hosszú ideig aszerint irányítgatták az öregek, hogy szegény volt-e a szülője vagy gazdag. Az egykori osztályhelyzet felhánytorgatása hosszú ideig okozott nézeteltéréseket. A gyöngyösi termelőszövetkezetek közül kettőben elsősorban volt szegényparasztok, a másikban, volt tehetősebbek dolgoztak, egyiket koldusok gyülekezetének, másikat kulák tsz-nek nevezték maguk között. A vetélkedés abban is fellelhető volt, hogy melyik tsz oszt majd többet, a kapások vagy a volt gazdák tudnak-e jobban gazdálkodni. Ennek a célnak az elérésére olykor még a közös alapot sem kímélték.

E helyt nem áll módunkban tovább követni részleteiben a szocialista mezőgazdaság megerősödésének lépcsőfokait, ez a folymat igen tanulságos, küzdelmes, de egyben már új, soha nem látott eredményeket produkált. 1966-ban a Dimitrov Tsz-benaz a termelőszövetkezeti tag, aki 20 napot ledolgozott, havi 1540,— Ft jövedelemhez jutott. Ugyanakkor a helybeli iparban dolgozók 25 napra vonatkozó átlagkeresete 1540,— Ft volt. Ebben az időben az MSZMP IX. kongresszusa a következő határozatot hozta: „a termelőszövetkezetek térjenek rá valamennyi üzemágra garantált havi munkadíjazásra”. 1967-ben, 1968-ban egyre többször került napirendre a külön gazdálkodó 4 gyöngyösi termelőszövetkezet egyesítése egy nagy, korszerű, közös gazdaságban. Sokoldalú, jogi, gazdasági és politikai előkészítő munkát igényelt ez a mérföldköves lépés, mert az együttes gazdálkodás az önálló hatáskörök növelését, a korszerű gazdálkodás útján az egyenletesebb munkalehetőségek teremtését, jobb szervezést, nagyobb termelési eredmények elérését, a termelékenység növekedését tette lehetővé, tehát ésszerű volt. 1969. február 10-én kapták kézhez a termelőszövetkezeti tagok azt a tájékoztatót, amely az egyesülés lehetőségeit taglalta. A négy gazdaság közgyűlése először külön-külön és 1969. március 1-én együtt

a honvédségi sportcsarnokban döntött az egyesülésről, ahol a jelenlévő 910 fő közül 885 fő járult szavazócédulával az urnához. A titkos szavazáson a szavazók 99%-a döntött az egyesülés mellett. Megalakították az egyesített tsz vezetőségét, ellenőrző bizottságát. Megválasztották az elnökhelyetteseket, elnökként pedig Visontai Lászlót, aki azóta is folyamatosan tölti be ezt a funkciót. Az egyesült tsz új neve Mátra Kincse Termelőszövetkezet.

1982-ben járunk, 37 éve történt, a földosztás, ekkor szűnt meg a feudális nagybirtokrendszer, 34 éve született meg az első közös gazdaság az Encs- pusztai Földbérlő Szövetkezet, 22 éve lépett közös útra, 1960—61 fordulóján a Mátra alján dolgozó parasztság is, 13 évvel ezelőtt született meg a nagy- közös gazdaság a Mátra Kincse Termelőszövetkezet, amely már 13 alkalommal tartott zárszámadó közgyűlést. Most nem másokkal, önmagával hasonlítsuk össze a gyöngyösi mezőgazdasági kultúra fejlődését. Néhány adattal érzékeljük hol tartanak ma a Mátra alján a szocialista mezőgazdaság, a szőlőtermelés és az egyéb üzemágak.

Lássuk hát! A Mátra Kincse Termelőszövetkezet 1981. december 31-én 1221 taggal rendelkezett, amelyből a munkában résztvevők száma 761 fő volt, számolt be az elnök a zárszámadó közgyűlésen 1981-ben. A dolgozó tagok 96%-a tett eleget munkavégzési kötelezettségének, az egy dolgozóra jutó ledolgozott napok száma 226 munkanap volt. Betegsegélyezésben a dolgozók 52%-a részesült, a betegek miatt kiesett munkanapok száma 5935 nap, a ledolgozott napok 7,4%-a volt. A dolgozók közül gyermekgondozási segélyen 4 fizikai és 5 nem fizikai, összesen 9 dolgozó volt. A termelőszövetkezetnek velük együtt 500 aktív tagja van, sajnos a fokozatos elöregedés miatt 855 fő a nyugdíjas, járadékos termelőszövetkezeti tag. 1981. december 31-én a gazdaságban 25 egyetemet és főiskolát végzett felsőfokú szakember dolgozott.

1985-ig a felsőfokú szakemberek számát 28 főre kívánják emelni. Középiskolai végzettséggel 47 fő dolgozik, akik közül 12 a termelési ágazatoknak megfelelő középfokú szakképesítéssel rendelkezik.

A gépellátottság néhány adata ráutal a korszerűség szintjére. Az 578 hektár szőlő, az 1632 hektár szántó és 80 hektár kertészet gépi munkájának elvégzésére, illetve a termelés gépi kiszolgálására 33 traktor áll rendelkezésre, amelyből 3 db nagy teljesítményű Rába Steyger gép, 4 kombájnjukból 3 E—516 NDK gyártmányú és 1 Claas Dominátor igen korszerű eszköz.

Dolgozóik szállítására 2 db 35 személyes Ikarusz saját autóbuszt vásárolt a gazdaság, ilyen módon munkahelyre történő személyszállításukat önmaguk oldják meg. A termékszállításra 18 IFA tehergépkocsit üzemeltetnek. (Az egész gazdaság 2647 hektár területtel rendelkezik, amely az előbb felsoroltakon túl 93 hektár erdő, 41 hektár rét, legelő, 8 hektár gyümölcsös, 7 hektár kert és 96 hektár művelésből kivett terület, kataszter holdakra át- téve 4500 holdas gazdaság.)

A termelőszövetkezetben a szőlőtermelés a legnagyobb és a legjelentősebb gazdasági ág, a bevétel, de a munkaigény is itt a legnagyobb. Híre sincs már a nova szőlőnek, nemes fajta, tiszta sző60