Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Agrárforradalom a Mátraalján
lőültetvények sorakoznak. Az egyre csökkenő munkaerő-lehetőség a vezetőséget arra ösztönözte, hogy bizonyos szőlőültetvényeket részesművelésre kiadjon. A részesművelési forma bevált. A vállalkozók hektáranként 83 mázsa szőlőt szüreteltek. Kiemelt feladat volt a növényvédelem, elmondhatták, hogy sem a gomba, sem a rovarkártevők nem okoztak problémát. Az összes szőlőtermelés 2716 tonna volt, bár a tervezettől 442 tonnával kevesebb volt, s ezt a kedvezőtlen rügyfakadás és a szeszélyes időjárás okozta (és ez nem kevés 17%-os terméskiesést jelentett) mégis a minőségi mutatók javulása, a cukorfok magas szintje kárpótolt, az árbevételt ebben az ágazatban a gazdaság túlteljesítette. A kertészeti főágazat 80 hektáron dolgozott, amelyből részes művelésre szintén 31 hektárt adott ki. Két jégverés is sújtotta a kertészetet, s ezért a paradicsom és az uborka nagy károkat szenvedett, mégis a hozamot 107%-ra, az árbevételt 155%-ra teljesítették. Az állattenyésztési főágazat sok gonddal-bajjal küzdött, összesen csak 1 mutató lett pozitív. Az 1 kg súlygyarapodásra felhasznált takarmány csökkent, 4,19 kg-ról 4,13 kg-ra. A sertéstenyésztés, hizlalás, értékesítés 10 680 mázsát tervezett és e helyett 9104 mázsát értékesített. E területre jelenleg fiatal vállalkozó szakembergárda állt össze. A tsz- tagság bízik fiatalos lendületük, tenniakarásuk sikerében. A műszaki főágazat létszámát 105 főről 120 főre emelte és mindennel igyekezett kiszolgálni a gazdaságot, sőt külső munkát is vállalt. A melléküzem- ágak közül legjelentősebb a 10 éves múltra visszatekintő építőipari üzemág, amely 14,5 millió árbevételével az előző évhez viszonyítva 5%-kal nagyobb jövedelmet produkált és a termelőszövetkezet a Heves megyei Húsipari Vállalattal, a Borforgalmi Kombináttal, a gyöngyösi Mezőgép Vállalattal, a Bugát Pál Kórházzal és iskolákkal, óvodákkal, bölcsődékkel épített ki munkakapcsolatot. Melléküzemágként működik a díszdobozüzem, 2 év alatt megkétszerezett létszámmal, 24 fővel. A háztáji ágazatban a termelőszövetkezet tagjait a növényvédelem és talajművelési munkák elvégzésével segíti (térítés ellenében). A háztájiból a gazdaság 9400 mázsa szőlőt és 5000 hl bort értékesített. Az eszmei háztáji juttatás 317 fő számára 596 000 Ft összegben számítva. 1946. április 27-én, a helybeli Mátra vidéki lap így írt az öntözéses gazdálkodás utópiáiról: „Hogyan oldható meg az öntözés? Előreláthatólag csak kutak révén. Egyszerű ásott kutak egyelőre, azonban folyamatosan artézi kutak által. Egyes helyeken egész telepeket kell létesíteni. Több száz, esetleg több ezer család számára. Ide azután a legközelebbi vasútállomásról iparvasutat kell vezetni, mert a termés nagy részét időben kell elszállítani. Ilyen kutakkal öntözött gócok jelentik egyelőre a magyar kertgazdálkodás apró kis őrhelyeit.” ... Az 1981. évi zárszámadó közgyűlési jegyzőkönyvben ez áll ... „Az 1981. évi tervünkben 108 hektár búza, 44 hektár tavaszi árpa, 22 hektár lucerna, 55 hektár vegyes zöldség és 227 hektár kukorica öntözését 336 000 köbméter vízmennyiséggel oldottuk meg. Tervünket a felsorolt területen 457 000 köbméter öntözővíz-mennyiséggel végeztük el. Öntözési költségünk 1 250 000 Ft volt a tervezett, a valóságos 1 400 000 Ft volt. A tavaszi szárazság miatt, az öntözőberendezések pótlása miatt, a több mint 100 000 köbméter többletvízmennyiség fel- használása miatt, a költség növekedett,” ... viszont a termés és a jövedelem biztosított volt. — 1982- ben ez a tevékenység tovább folyik. A termelőszövetkezetben ma már üzemszerű tevékenység folyik. A dolgozók szocialista brigádokba tömörülnek. Az 1981. gazdasági évben 10 brigád küzdött a szocialista brigád cím elnyeréséért. Közülük 1 brigád aranykoszorús, 2 brigád ezüstkoszorús, 3 brigád bronzkoszorús érem viselésére jogosult, 2 brigád második alkalommal nyerte el a Szocialista brigád címet és 1 brigád Kiváló munkabrigád címet kapott. Ifjúsági parlamentjük a mozgalmi élet kiemelkedő fóruma volt. O 1960 decemberében az esti locsogó téli hóban, a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén, a bölcsőnél valóban lehettek kérdőjeleink mi magunknak, munkásoknak, agitáló pedagógusoknak, szervezőknek és belépőknek egyaránt. Nehéz út, de gyönyörűségesen szép korszak van már mögöttünk. Azért tettem próbára e tanulmányban a kedves olvasó türelmét a sok számadattal, hogy érzékelni segítsem azt a történelmi fordulatot, forradalmi folyamatot, amelyet dolgozó parasztságunk a felszabadulástól napjainkig megtett. Ma büszkék vagyunk jól művelt földjeinkre, bőven termő határainkra, arra, hogy hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkező szocialista ország. Érdemes volt hát sarat taposni, biztatni, agitálni, a tényszámok önmaguk beszélnek. Gyöngyösön a Mátra Kincse Termelő- szövetkezet 1977-ben Kiváló Termelőszövetkezet rangos címét kapta, 1978-ban a MÉM Miniszteri Dicsérő Oklevelét és 1981-ben a TESZÖV ismerte el oklevéllel a kiváló munkát. Gondok, problémák ellenére, azzal együtt hatalmas méreteket öltött a mezőgazdaságban beállott forradalmi változás. Most már, — amennyiben ezt az óriásléptű fejlődést folytatni képesek lesznek termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink — nagyobb realitással írhatjuk le azt a néhány program adó sort, amit a Gyöngyösi Néplap 1948. július 11-i száma Üj sző- lökultúra felé című cikkében úgy fogalmazott az egykori szerző: „Minden lehetőség birtokunkban van, hogy saját erőnkből Európa egyik legszebb szőlőkultűráját megteremthessük. Vidékünket gyönyörű déli fekvése, vulkanikus talaja, lankás, nem túl meredek domboldalai nemcsak országunk, de Európa egyik legjobb szőlőtermelő vidékévé avathatja.” Tegyük hozzá, ehhez a legnagyobb biztosítékunk a termelőszövetkezeti mozgalommal együtt felnőtt szocialista osztályunk, a munkásosztály szövetségese a szocialista paraszt osztály az agrárforradalom legnagyobb társadalmi eredménye. Sereg József 61
