Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Agrárforradalom a Mátraalján
alig látogatták. A vezetőség a tagsággal keveset foglalkozott. A munka lényegében nem indult be, rossz példát mutatott. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének következő szakasza 1959—60 őszén és telén következett. Az Üj Élet Tsz eredményei nagyon jó alapot teremtettek a tavasszal félbehagyott szervezési munka folytatására. A város termelő- szövetkezeteinek összesített munkaegység-járandósága 46,— Ft 12 fillér volt. 1960 decemberében megindult hát újból a városi pártbizottság és a tanácsok irányításával az utolsó nagy szervező mozgalom, amelybe már az új termelőszövetkezeti tagok, elsősorban az Űj Élet Tsz tagjai is bekapcsolódtak. Ezen a télen a szervező munka eredményeként 531 fő 421 hold földdel lépett a termelőszövetkezetekbe, és az ösz- szes gazdasági és hivatali szerveink összefogása eredményeként 1960 végén a városhoz tartozó művelés alatt álló területek 92%-a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért. Az ekkor működő négy termelő- szövetkezetnek (Űj Élet, Mátragyöngye, Dimitrov, és a Hazafias Népfront) 2537 tagja lett és összesen 16 300 hold redukált szántóval rendelkezett. Fontos kérdés volt 1961 tavaszán a földrendezés, amelynek folytán dönteni kellett a termelőszövetkezetek területi kialakításának kérdésében, valamint a törvényesség fenntartásával a még kívül maradottak területeit is biztosítani kellett. A Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya 452 utasítást küldött a Földrendező Bizottságnak, ezenkívül még 126 földrendezési panaszt is kellett intézni. A hivatali forgalom a Városi Tanács mező- gazdasági osztályán olyan mérvű lett, hogy az ügyfelek száma fogadónaponként meghaladta a 100 főt. Végül is a mezőgazdasági munkálatok megindítására a földbirtokrendezés kérdése megnyugtatóan elintézést nyert. A termelőszövetkezetek minden területen jelentős állami és társadalmi segítséget kaptak ahhoz, hogy a nagyüzemi gazdaság feltételeit megteremthessék. A gyöngyösi Téglagyár már 1959-ben szövetkezeti építkezés céljaira — terven felül — egymillió téglát készített. Ez csak a kezdet volt. A termelőszövetkezetek 1961-es gazdasági évében társadalmunk minden tőle telhető segítséget megadott a nagyüzemi feltételek megteremtéséhez. Hatalmas összegű hiteleket folyósított a korszerű termelés feltételeinek biztosítására. A Dimitrov Tsz 1961. június 1-ig 1 317 000,— Ft rövidlejáratú hitelt kapott, középlejáratú hitele 290 000,— Ft volt, hosz- szúlejáratú hitele pedig 69 000,— Ft. Ez a termelő- szövetkezet 1961-ben egy 50 férőhelyes istállót, két 20 férőhelyes sertésfiaztatót tervezett és épített, 10 hold szőlőt telepített, vásárolt egy Super-Zetort két pótkocsival és különböző gazdasági gépeket. A termelőszövetkezet összes beruházási értéke ebben az évben 2 666 782,— Ft volt. A Mátragyöngye Tsz 1 827 000,— Ft rövidlejáratú hitelt kapott. Közép- lejáratú hitele jelentéktelen volt (23 000,— Ft), de hosszúlejáratú hitele 234 000,— Ft volt. Ez a termelőszövetkezet 1961-ben 30 hold szőlőt telepített egy 250 férőhelyes süldőszállást és egy 300 férőhelyes juhhodályt pásztorlakással és tejfeldolgozóval létesített. Egy 3,5 tonnás tehergépkocsit vásárolt pótkocsival. Sok kisebb mezőgazdasági gép mellett vásárolt két öntöző szivattyút is. Az Űj Élet Tsz rövidlejáratú hitele 1 313 000,— Ft volt. Épített egy 96 férőhelyes szarvasmarha-istállót, Super-Zetor traktort vásárolt és különböző mezőgazdasági felszereléseket. A Hazafias Népfront Tsz rövidlejáratú hitele 385 675,— Ft volt, 1961-ben létesített egy lóistállót, különböző gazdasági és irodai épületek átalakítását végezte el. Így segítette államunk és kormányzatunk városunkban azt a 2384 családot, akik a mezőgazdaság szocialista átalakítására vállalkoztak. A kisparaszti tulajdon ilyen mérvű beruházásokról nem is álmodhatott, pedig ez csak a kezdet volt, amely azokat az alapokat teremtette meg, amelyekből sokszoros felhalmozás útján jött létre a nagyüzemi szintű és technikájú mezőgazdaság. A termelőszövetkezeti mozgalom általánossá válása után az első gazdasági év jelentős beruházásokkal bővítette a gyöngyösi mezőgazdaság képét, sejtetni engedték, a közölt számadatok azt is, hogy városunk dolgozó parasztsága szocialista nagyüzemi keretek között képes helyreállítani és sokszorosára emelni a gyöngyösi szőlő- és bortermelés jó hírét. Ugyanakkor bizonyságtétel az 1961-es esztendő termelési adatai arra is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmon belül a dolgozó parasztság olyan jövedelemre tehet szert, amely a parasztlakosság minden rétegének a szocialista ember igényeihez mért életfeltételeket képes biztosítani. Egyben példa volt arra is, hogy a belterjes mezőgazdaság sokkal magasabb életfeltételeket képes biztosítani és ezért feltétlenül helyes volt a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány ilyen irányú ösztönzése. A gyöngyösi munkaegységek azóta is felülmúlják jelentős mértékben az országos, sőt a megyei átlagokat is, ezért ezekből csak a mi viszonylatainkban szabad következtetéseket levonni. A kezdeti eredmények alapul szolgálhattak ahhoz, hogy a Mátra aljai falvakban és Gyöngyös városában a hatvanas évek első felében egységes parasztosztály körvonalai bontakoztak ki. Gyöngyösön és a járásban 1964-ben 27 termelő- szövetkezet volt. E termelőszövetkezeteknek 1962- ben a tiszta vagyonuk 177,5 millió forintot tett ki, ami 1963-ban mintegy 30 millió forinttal növekedett meg. A tsz-ek tulajdonában levő állóeszközök értéke meghaladta ekkor már a 255 millió forintot. Az első három év alatt 1790 hold nagyüzemi művelésre alkalmas nemes szőlőtelepet létesítettek, s ebből 1964-ben már 542 holdról takarítottak be termést. Jelentős mértékben előbbre lépett az álattenyész- tés is. A gazdaságos hizlalási eljárások következtében a termelőszövetkezet vagyonát az állattartás jelentős mértékben növeli, hiszen sertéseknél hétnyolc hónap alatt átlagban 110 kg-os súlygyarapodást, hízómarhánál pedig 35—38 kg súlygyarapodást voltak képesék felmutatni járási átlagban. A termelőszövetkezetek 1964-ben összesen 149 saját traktorral rendelkeztek. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben már 1960-ban óriási mérvű fejlődést ért el a gépesítés foka. 1958-ban még 403 hold terület jutott egy traktorra, 1960-ban ez a szám, traktorok számának növekedésével (amelyek egyben a legjobb típusú uni- verzál gépék) 185-re csökkent. A megye leginkább 59
