Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Sereg József: Agrárforradalom a Mátraalján

alig látogatták. A vezetőség a tagsággal keveset foglalkozott. A munka lényegében nem indult be, rossz példát mutatott. A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesz­tésének következő szakasza 1959—60 őszén és te­lén következett. Az Üj Élet Tsz eredményei na­gyon jó alapot teremtettek a tavasszal félbehagyott szervezési munka folytatására. A város termelő- szövetkezeteinek összesített munkaegység-járandó­sága 46,— Ft 12 fillér volt. 1960 decemberében megindult hát újból a vá­rosi pártbizottság és a tanácsok irányításával az utolsó nagy szervező mozgalom, amelybe már az új termelőszövetkezeti tagok, elsősorban az Űj Élet Tsz tagjai is bekapcsolódtak. Ezen a télen a szervező munka eredményeként 531 fő 421 hold földdel lépett a termelőszövetkezetekbe, és az ösz- szes gazdasági és hivatali szerveink összefogása eredményeként 1960 végén a városhoz tartozó mű­velés alatt álló területek 92%-a nagyüzemi gazdál­kodás útjára tért. Az ekkor működő négy termelő- szövetkezetnek (Űj Élet, Mátragyöngye, Dimitrov, és a Hazafias Népfront) 2537 tagja lett és összesen 16 300 hold redukált szántóval rendelkezett. Fontos kérdés volt 1961 tavaszán a földrendezés, amelynek folytán dönteni kellett a termelőszövet­kezetek területi kialakításának kérdésében, vala­mint a törvényesség fenntartásával a még kívül maradottak területeit is biztosítani kellett. A Me­gyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya 452 uta­sítást küldött a Földrendező Bizottságnak, ezen­kívül még 126 földrendezési panaszt is kellett in­tézni. A hivatali forgalom a Városi Tanács mező- gazdasági osztályán olyan mérvű lett, hogy az ügy­felek száma fogadónaponként meghaladta a 100 főt. Végül is a mezőgazdasági munkálatok megindí­tására a földbirtokrendezés kérdése megnyugtató­an elintézést nyert. A termelőszövetkezetek minden területen jelentős állami és társadalmi segítséget kaptak ahhoz, hogy a nagyüzemi gazdaság feltéte­leit megteremthessék. A gyöngyösi Téglagyár már 1959-ben szövetkezeti építkezés céljaira — terven felül — egymillió téglát készített. Ez csak a kezdet volt. A termelőszövetkezetek 1961-es gazdasági évé­ben társadalmunk minden tőle telhető segítséget megadott a nagyüzemi feltételek megteremtéséhez. Hatalmas összegű hiteleket folyósított a korszerű termelés feltételeinek biztosítására. A Dimitrov Tsz 1961. június 1-ig 1 317 000,— Ft rövidlejáratú hitelt kapott, középlejáratú hitele 290 000,— Ft volt, hosz- szúlejáratú hitele pedig 69 000,— Ft. Ez a termelő- szövetkezet 1961-ben egy 50 férőhelyes istállót, két 20 férőhelyes sertésfiaztatót tervezett és épített, 10 hold szőlőt telepített, vásárolt egy Super-Zetort két pótkocsival és különböző gazdasági gépeket. A ter­melőszövetkezet összes beruházási értéke ebben az évben 2 666 782,— Ft volt. A Mátragyöngye Tsz 1 827 000,— Ft rövidlejáratú hitelt kapott. Közép- lejáratú hitele jelentéktelen volt (23 000,— Ft), de hosszúlejáratú hitele 234 000,— Ft volt. Ez a ter­melőszövetkezet 1961-ben 30 hold szőlőt telepített egy 250 férőhelyes süldőszállást és egy 300 férőhe­lyes juhhodályt pásztorlakással és tejfeldolgozóval létesített. Egy 3,5 tonnás tehergépkocsit vásárolt pótkocsival. Sok kisebb mezőgazdasági gép mellett vásárolt két öntöző szivattyút is. Az Űj Élet Tsz rövidlejáratú hitele 1 313 000,— Ft volt. Épített egy 96 férőhelyes szarvasmarha-istállót, Super-Zetor traktort vásárolt és különböző mezőgazdasági fel­szereléseket. A Hazafias Népfront Tsz rövidlejáratú hitele 385 675,— Ft volt, 1961-ben létesített egy ló­istállót, különböző gazdasági és irodai épületek át­alakítását végezte el. Így segítette államunk és kor­mányzatunk városunkban azt a 2384 családot, akik a mezőgazdaság szocialista átalakítására vállalkoz­tak. A kisparaszti tulajdon ilyen mérvű beruházá­sokról nem is álmodhatott, pedig ez csak a kezdet volt, amely azokat az alapokat teremtette meg, amelyekből sokszoros felhalmozás útján jött létre a nagyüzemi szintű és technikájú mezőgazdaság. A termelőszövetkezeti mozgalom általánossá vá­lása után az első gazdasági év jelentős beruházá­sokkal bővítette a gyöngyösi mezőgazdaság képét, sejtetni engedték, a közölt számadatok azt is, hogy városunk dolgozó parasztsága szocialista nagyüze­mi keretek között képes helyreállítani és sokszoro­sára emelni a gyöngyösi szőlő- és bortermelés jó hírét. Ugyanakkor bizonyságtétel az 1961-es eszten­dő termelési adatai arra is, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalmon belül a dolgozó parasztság olyan jövedelemre tehet szert, amely a parasztlakosság minden rétegének a szocialista ember igényeihez mért életfeltételeket képes biztosítani. Egyben pél­da volt arra is, hogy a belterjes mezőgazdaság sok­kal magasabb életfeltételeket képes biztosítani és ezért feltétlenül helyes volt a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány ilyen irányú ösztönzé­se. A gyöngyösi munkaegységek azóta is felülmúl­ják jelentős mértékben az országos, sőt a megyei átlagokat is, ezért ezekből csak a mi viszonylata­inkban szabad következtetéseket levonni. A kezde­ti eredmények alapul szolgálhattak ahhoz, hogy a Mátra aljai falvakban és Gyöngyös városában a hatvanas évek első felében egységes parasztosztály körvonalai bontakoztak ki. Gyöngyösön és a járásban 1964-ben 27 termelő- szövetkezet volt. E termelőszövetkezeteknek 1962- ben a tiszta vagyonuk 177,5 millió forintot tett ki, ami 1963-ban mintegy 30 millió forinttal növeke­dett meg. A tsz-ek tulajdonában levő állóeszközök értéke meghaladta ekkor már a 255 millió forintot. Az első három év alatt 1790 hold nagyüzemi műve­lésre alkalmas nemes szőlőtelepet létesítettek, s eb­ből 1964-ben már 542 holdról takarítottak be ter­mést. Jelentős mértékben előbbre lépett az álattenyész- tés is. A gazdaságos hizlalási eljárások következté­ben a termelőszövetkezet vagyonát az állattartás jelentős mértékben növeli, hiszen sertéseknél hét­nyolc hónap alatt átlagban 110 kg-os súlygyarapo­dást, hízómarhánál pedig 35—38 kg súlygyarapo­dást voltak képesék felmutatni járási átlagban. A termelőszövetkezetek 1964-ben összesen 149 saját traktorral rendelkeztek. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben már 1960-ban óriási mérvű fejlődést ért el a gépesítés foka. 1958-ban még 403 hold terület jutott egy trak­torra, 1960-ban ez a szám, traktorok számának nö­vekedésével (amelyek egyben a legjobb típusú uni- verzál gépék) 185-re csökkent. A megye leginkább 59

Next

/
Thumbnails
Contents