Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Pozder Miklós: A Nádor huszárezred emlékei Heves megyében
MÚLTUNK JELENE A Nádor huszárezred emlékei Heves megyében A XVIII—XIX. század fordulóján, a Habsburg birodalom hadseregének átszervezésekor és a franciák várható, már-már fenyegető betörésének ellensúlyozására több ezredet állítottak fel magyar legénységgel. Többek között 1800-ban alakult meg a Nádor huszárezred, először csak a Jászkún Kerület, majd később Heves, Nógrád, Borsod és Gömör vármegyék fegyveres szolgálatra alkalmas ifjúságából. Nemcsak a legénység, de zömében a tisztikar is szinte teljesen magyar volt. Az ezred élére Hertelendy Gábort, a tapasztalt katonát nevezte ki az uralkodó 1800. október 17-én ezredparancsnoknak. Az ezredtulajdonos pedig József nádor lett. mivel a Jászkún Kerület főkapitánya a mindenkori nádor volt. Innen ered a Nádor, vagy latinul Palatínus huszárezred elnevezés. Az ezrednek 118 éves fennállása alatt természetesen később más neve is volt, az egymást követő ezredtúlajdon ásóknak megfelelően. Így Haller, FratricseVics, Prince of Wales, — de sorszáma végig a 12-es volt. A franciák elleni első bevetésre azonban ez ezrednek öt esztendőt kellett várnia. 1805. október 15-én vettek részt az Ulm melletti ütközetben, s Murat herceg lovasságát a neresheimi hídnál ötször is sikerrel megrohamozták, és amikor a franciák bekerítették őket, átvágták magukat a franciák vonalán. Ebben az időben keletkezett a Hertelendy induló is: „Ezredem vér mezején vezetem, — Győzni, vagy halni tanulj seregem!” A Nádor huszárok 1809-ben kerültek vissza Magyarországra. Jászberény, Kecskemét, Karcag, Nagykőrös, Kúnszentmiklós az állomáshelyük. 1812 azonban már Galíciában találja őket. 1813-ban, Lipcse mellett, a három napon át tartó ütközetben, a „Népek Csatájában”, október 16- án délután 2 órakor Seifertshain és Lieberwolkwitz térségében került az ezred bevetésre. „... Az osztrákok Klenau parancsnoksága alatt Liebertwolkwitzot támadták meg és elfoglalták a Kolmberget. De Macdonald ... ellentámadását nem tudták kivédeni; a franciák megrohamozták ezt a fontos magaslatot és ütegeiket felvontatták oda ... Macdonald azon kísérletét, hogy a Szövetségeseknek hátába kerüljön Seifertshainál, az osztrákok és a kozákok hősies ellenállása megakadályozta. Az elkeseredett csatározás egész napon át tartott.” Ezen a napon az ezrednek 279 közhuszára és 14 tisztje, másnap 75 közhuszára és 1 tisztje esett el... Ahol poruk elvegyült az idegen földdel, a Lieberwolkwitz melletti Kolmberg csúcsán emlékoszlop áll, hirdetve a névtelen magyar legények hősiességét is. 1856. október 26-án állították fel a minden oldalról jól látható emlékoszlopot, mely egy nagyobb, szélesen elterülő dombon áll. A hatalmas alapon nyugvó kőhasáb a Klenau és Macdonald közötti elkeseredett ütközet helyét jelzi. Napóleon vereségét követően a Szövetségeseknek párizsi bevonulásán a Nádor huszárezred is részt vett. Saint Cloudban, 1814. május 20-án I. Sándor orosz cár az ezred tisztjei közül többet kitüntetett. 1815-ben tértek vissza ismét magyar földre, mégpedig Gyöngyösre. 1816. április 30-án osztották ki a város főterén a vitézsési érmeket és a pénzjutalmakat azoknak a legénységi állományúaknak, akik az 1813-as és 1814-es hadműveletekben kitüntették magukat bátorságukkal. Az ezred díszszemlére vonult ki, a kitüntetetteket egyenként az arcvonal elé hívták, ahol Hertelendy altábornagy személyesen adta át az érmeket és a jutalmakat. Ezután a pénzzel jutalmazottak a plébániára voltak hivatalosak ebédre, a város lakossága pedig az ezred legénységét hússal és borral vendégelte meg. A gyöngy östarjáni plébános a kitüntetetteknek 4 akó bort küldött, a város nemessége pedig 900 forint összértékű ajándékot juttatott nekik. Egyébként az ilyen, természetbeni jellegű katonai kitüntetések nem voltak szokatlanok abban az időben. 1814-ben a jászberényi származású Tóth Mártonnak Lipthay Sándor alispán egy házat. 6- köblös földet, rétet, szőlőt — mindezeket urbáriá- lis szolgáltatás mentesen — ajándékozott. Az első berendezkedéshez ezenfelül 24 forint készpénzt. 12 véka vegyes gyümölcsöt és 1 tehenet adott. Tóth Márton 13 évet szolgált az ezredben. 1813. október 16-án tíz baj társával együtt járőrözve egy kétszeres túlerőben levő francia egységet megtámadott és azokat leverte. Eközben szúrt sebet kapott a combján, de ezzel mit sem törődve, bajtársait arra bátorította, hogy a visszatérő ellenséget 37
