Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 4. szám - JELENÜNK - Molnár Pál: Genius loci

nem számít. Mindenki, a főnök is tudja, hogy a fő­mérnök az egyik leggyengébb képességű ember a szakmában, mégis maradhat a helyén. A többiek azt mondják, úgyis „betörök”, de nem. Nem ám! Hosszúra nőtt haját sodorgatja, miközben elő­adja jeremiádját. Túl szenvedélyes beszédmodora még akkor is kételyt ébresztene szavai iránt, ha valós helyzetről adna számot. O O O Pár hónapja kisvállalkozásba fogott az iroda há­rom, viszonylag fiatal munkatársa. A közös fel­adatok összekovácsolták őket — két férfit és egy nőt —, együttesük hovatovább egy kis kollektíva jellegét kezdte ölteni. Munkájuk révén közelebbi kapcsolatba kerültek egy ugyancsak kisvállalko­zásban működő piackutató munkaközösséggel, an­nak mindkét tagjával. A három fiatalember „fraternizálódása” munka­helyükön szemmel láthatóan megnyilvánult. Mind élénkebben odafigyeltek egymás föladataira, javas­latokkal, bírálatokkal segítették a megoldást, ösz- szetartásuk megítéléséhez csupán enyhe rosszindu­lat kellett, hogy különállási kísérletnek bélyegez­zék. — Mért járnak ezek ennyire össze? Nem értem, mi van e mögött a dolog mögött. Még nagyobb furcsálkodás fogadta azt az utóbb szokássá nemesülő mozzanatot, hogy a három fia­talember edébidőben és munka után rögtön a kö­zeli piackutató-irodába vonult át kart karba ölt­ve. A néha másunnan is kiegészülő kompánia ter­mészetes derűje többeknek szemet szúrt. A meg­levő nagyon enyhe rosszindulat mellé már csak egy valamivel élénkebb fantázia kellett, hogy láb­ra kapjon az új „hír”. — Baloghék meg a TEVIR-esek orgiákat tarta­nak ! OOO — Minden szinten megvannak a nagyon is jó emberi kapcsolatok. „Pocak” megint közelebb lép hozzám a rajzasz­tal elől. — Ez nálunk különösen egy-egy zsűrizéskor a leginkább szembetűnő. Előre lehet tudni, hogy ki­nek a tervétől fog hanyatt esni az elbíráló, és kié­vel szemben fog módosítási javaslatokkal előállni. Néha utólag összenevetünk rajta, hogy éppen az ókonzervatív rutinmegoldásokat értékelte a leg­magasabbra. Fénymásolt rajzokat vesz elő, s ő maga jókat ne­vetve magyarázgatja, hogy ez meg ez a részlet miért fantáziátlan, miért özönvíz előtti. — Az embernek néha megfordul a fejében, hogy jó lenne máshol szerencsét próbálni. De itt vannak a barátok, s fájdalmas lenne tőlük a búcsúzás. Molnár Pál Irodalmi pályázat A Hazafias Népfront megyei Bizottsága, a Heves megyei Tanács, az SZMT, a KISZ MB, a MÉSZÖV, KISZÖV, TESZÖV, a Művelődési Központ megyei irodalmi pályázatot hir­det. Az érdeklődők három kategóriában vehetnek részt: 1. líra, 2. epika (elbeszélés, kisregény, regény) 3. dráma (jelenet, egy. és háromfelvonásos pályamű) (A művek tartalmánál és terjedelménél megkötés nincs.) Minden résztvevő tetszés szerinti terjedelmű és számú művet nevezhet be a pályázatra, amely még nyomtatásban nem jelent meg. A pályázat jeligés. A pályázó nevét, címét, adatait lezárt borítékban, a pályaművet más­feles sortávolsággal gépelve két példányban kérjük beküldeni Eger, Knézich Károly u. 8. Megyei Művelődési Központ címére. A borítékra írják rá: Irodalmi pályázat. Pályadíjak: I. líra: 7 200,— Ft II. epika: 12 000,— Ft III. dráma 10 000,— Ft A szervező bizottság csak azok pályamunkáját fogadja el, akik Heves megyében élnek. A pályázat elbírálására neves írókat kértek fel. A beküldés határideje: 1983. január 31. Eredményhirdetésre 1983. április 4-én kerül sor. 36

Next

/
Thumbnails
Contents