Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Dr. Czenkár Béla: A sebészet múltja és jelene Egerben
ban még itt sem érvényesültek kellően, mert például a műtőt a betegosztály kellős közepére telepítették. Dr. Simkovits József igazgató sebész főorvos 1941-ben meghalt, utóda 1942. január 1-től dr. Pó- ka László lett, aki pécsi egyetemi tanári kinevezéséig 1959. május 31-ig vezette a sebészeti osztályt. Utódául 1959. november 1-én dr. Gombkötő Bélát nevezték ki, aki 1978. december 31-ig, nyugdíjazásáig látta el feladatát. 1979. április elsejével a volt I. és II. számú sebészeti osztály dr. Czenkár Béla vezetésével egyesült és az új sebészeti osztály átadásáig szervezeti egységet alkotott. 1981 június 1-től a volt II. sebészet helyén önálló, 60 ágyas urológiai osztály alakult, dr. Kovács István vezetésével. A két kórház egyesítése és államosítása Kormányzatunk a két rendi kórházat 1950-ben államosította és egyesítette. Ez döntő fordulat volt kórházunk életében. Az első 10 évben megtett út fontosabb állomásairól dr. Osváth Gábor közleményében olvashatunk. A két rendi kórház ágyszáma 1950- ben összesen 755, s ebből 430 elmeágy. Az ágyszám 10 évvel később, 1960-ban 1533, az elmeágyak száma 420. A kórházi alkalmazottak létszáma 1950-ben 271, ebből mindössze 21 orvos. 1982- ben a város integrált egészségügyében 2232 fő dolgozik, az orvosok száma pedig 245. 1950-ben olyan alapvető osztályok, részlegek nem léteznek mint: prosektura, laboratórium, röntgen, orvosi könyvtár. Az államosítás 24 (!) szakkönyvet 10 előfizetéses folyóiratot talált. Számuk 1959-ben már 1102, ill. 99. Az említett, hiányzó részlegek 1951- ben létesültek. Ekkor alakult továbbá a véradó állomás és a szájsebészeti rendelő. 1952-ben 20 ággyal jött létre a baleseti sebészet, amelynek ágyszáma később 40-re növekedett. A kórház költség- vetése 1951-ben 7 840 000, 1960-ban 29 848 880, 1982-ben pedig 209 958 000 Ft. Az 50-es évek elején a II. sebészeten a meglévő egyetlen műtőhöz még egyet építettek, és önálló, a balesettől független műtőt kapott a volt Irgalmas Kórházban működő I. sz. sebészet is. Ez időben a műtőkben már korszerű altatógépeket találunk és kórházunkban 2 anaesthesiológus szakorvosi képesítéssel rendelkező orvos dolgozott. A kórház, s benne a sebészeti ellátás fejlődése a 60-as évek után is töretlen. Az állami és megyei szervek egyre nagyobb erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették az egészségügyet. Az orvosok növekvő számban vettek részt a szervezett továbbképzéseken és egyre több szakkönyvhöz, folyóirathoz jutottak. Mindezek együttesen tették lehetővé, hogy a rutinműtétek biztonsága fokozatosan növekedjék. A sebészet az új Knézich utcai kórházban Az államosítás után bekövetkezett viharos ágy- szám-fejlesztéssel, a beteglétszám és a dolgozók számának növekedésével, a társadalombiztosítás rohamos kiterjesztésével nem állt arányban a rendelkezésre álló épületek befogadóképessége. Ezért született meg az illetékesek döntése a sebészeti blokk felépítéséről. Néhány évi előkészítő munka után az alapkőletételre 1975. november 9-én került sor, amelyet dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter helyezett el. Az építkezés két ütemben történt, és az első ütem, minden formális ünnepséget nélkülöző átadására 1981. június 1-én került sor. Ekkor vehettük birtokba az új 120 ágyas sebészeti osztályt, a központi műtőblokkot és a sebészeti intenzív osztályt. Egyidejűleg kezdett üzemelni új helyén a baleseti sebészet és ortopédia, a traumatológiai állomás, a röntgenosztály, a hygénés osztály, a konyha és az ebédlő. A sebészeti osztály hármas tagozódású. Három, 40 ágyas ápolási egysége közül kettő az új épület Knézich utcai déli szárnyán, a III. és IV. emeleten helyezkedik el, míg a harmadikat a nyugati, udvari oldalon, a IV. emeleten találjuk. A negyedik emelet összesített alapterülete 1352 m2. Minden egységhez hat db 6 ágyas és két 2 ágyas kórterem, nővérfigyelő, septicus és asepticus kötöző, betegpihenő, több orvosi szoba és egyéb kiszolgáló helyiségek tartoznak. A nagy kórtermek 36,1, a kisebb, a kétágyasok pedig 17,8 m2 alapterületűek. A fennjáró betegek a III. és IV. emeleten elhelyezett ebédlőkben étkezhetnek. Minden betegágyhoz programozható párnarádió és nővérhívó telefon csatlakozik. A telefon már egyszerű leemelésekor jelzi a hívást a nővérpulton, de beszélgetésre is alkalmas. Ha a nővér kórteremben van és nem a hívópultnál, felfigyel a hangjelzésre, és a kórterem fölött kigyulladó jelzőlámpa alapján könnyen megállapíthatja, hol kérik a segítségét. Részlegenként 1—1 férfi-, illetve női septicus kórtermet is találunk. Ezek központi szívóval és oxigénvezetékkel ellátottak. A sebészeti osztályon dolgozó orvosok száma 13 fő. A három részleget főorvosok vezetik, munkájukat az osztályvezető főorvos koordinálja. Az osztályvezető főnővér irányításával végzik felelősség- teljes munkájukat a részlegvezető nővérek. A szakdolgozók száma 37, az egyéb kisegítő személyzet pedig 8 fő. A műtőblokk, az anaesthesiológiai szolgálat és a sebészeti intenzív osztály szervezeti egységet képez, amelynek külön orvosi gárdája, személyzete és vezetése van. Az intenzív osztályon 8 ágy nyert elhelyezést. A központi műtő septicus és asepticus részekre oszlik, előbbiben két, utóbbiban négy műtőt találunk, mindegyikben egy-egy műtőasztallal. A műtők összesített alapterülete kiszolgáló helyiségek nélkül 234,6 m2, amelyekben havonta 200—230 nagyműtétet végzünk. Az elkülönülést zsiliprendszer biztosítja: a személyzet kórházi fehér ruháját a műtő előterében leveti és jól megkülönböztethető műtői zöld ruhába öltözik át. E műtőruhák egyszeri használat után a mosodába kerülnek. A műtő és az intenzív osztály légkondicionált A műtők ellátása oxigénnel, sűrített levegővel és vákuummal központilag megoldott. Az új épület szükség esetén saját áramforrással rendelkezik. A 38
