Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - T. Ágoston László: Lenkey tábornok
műtőasztalok gombnyomásos hydraulikával vezérelhetők. A kézi műszerek száma több 10 000, jelentős részük importból származik, fogórészük, illetve vágóélük vídiával ellátott. A modernül felszerelt, hatalmas ablakokkal ellátott, a modern építészeti elveknek megfelelően kialakított, esztétikailag is kifogástalan új épületben a legkorszerűbb sebészeti tevékenység folyik. Jól példázza ezt az érbetegek sebészeti ellátása is. 1968-ban végeztük az első embolektomiát Fogarty katéterrel, s 4 évvel később. 1972-ben történt az első helyreállító érműtét. Ezen időponttól számíthatjuk az egri sebészeten a modern érsebészet kialakulását, amely évről, évre több száz beteg végtagjának megmentését teszi lehetővé. Az érsebészet a kezdeti évek bizonytalankodása után az utóbbi években teljesedett ki; 1977-ben 47, 1979-ben 135, 1981-ben pedig 164 érműtétet végeztünk. Ugyancsak 1981-ben például 166 gyomor-, 363 epe- és 66 vastagbélműtét történt. Az érsebészet diagnosztikus bázisa a röntgenosztály, ahol az angiographiák (érfestés) készülnek. Az érsebészeti tevékenységhez tehát a sebészeti és röntgenosztály orvosainak szoros együttműködése elengedhetetlen. A vérellátó osztály magas színvonalú munkája teszi lehetővé a nagy vérigényű műtétek végzését. Ilyen például a hasnyálmirigyrák radikális (gyökeres) műtété, amellyel több évre szóló panaszmentességet, vagy végleges gyógyulást lehet elérni. A Lenkey tábornok Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1807. szeptember 7-én született az 1848—49-es forradalom és szabadság- harc legtragikusabb sorsú tábornoka, Lenkey János. Katonai karrierje — alig fél év alatt lett kapitányból tábornok —, s az őrüléshez vezető bukása, szinte a kor szimbólumának is tekinthető. Honnét jött, milyen családból származott a két Lenkey fivér, hiszen nemcsak János, Károly, a bátyja is részt vett a szabadságharc küzdelmeiben, s mint ezredes, a Tiszai Hadsereg hadosztály- parancsnoka állt 1849 őszén Haynau vérbírósága elé. A Lenkey család Forgon Mihály „Gömör-Kishont vármegye nemes családjai” című könyvében többek között ezt olvashatjuk a lénkéi és zádorfalvi Lenkey családról: „Gyökeres megyebeli család, melynek ősi fészke Sajólenke, vagy mint régebben nevezték Nenke, melyről a családot hosszú ideig Nenkei néven emlegetik a régi okiratok. Nenkei Filente fia Mikó, 1365-ben már előfordul a gömöri nemesek sorában... Rákóczi küzdelmei alatt Lenkey János az 1704-ben felkelő gömöri nemesség tizedese volt. Lenkey János, András és Péter szintén mint derék kurucok harcoltak a nemzeti zászlók alatt.” Az úgynevezett rebellisség tehát hagyomány volt a Lenkey családban. Ennek egyik gyökerét Ila Bálint Göszakmák közötti szoros együttműködést e műtéti típus is jól demonstrálja, mert míg magához a műtéthez a sebész és a vérellátó, addig a kivizsgáláshoz a röntgenes tevékenysége nélkülözhetetlen. Üj lendületet vett a strúma sebészet is, amelynek korszerű végzését az elmúlt évben létesített izotópdiagnosztikai osztály teszi lehetővé. A pajzsmirigy megbetegedéseinek kivizsgálása, a betegek belgyógyászati vagy műtéti kezelése kórházunkban magas szinten biztosított. A megváltozott kedvező körülményeket jellemzi az is, hogy a sebészeti osztály elnevezése éppen napjainkban módosult „sebészeti és érsebészeti osztályára. E rövid áttekintés az egri sebészet múltjáról és jelenéről nem adhatott ugyan minden részletre kiterjedő teljes képet, mégis úgy érezzük, hogy a téma iránt érdeklődő számos érdekes adattal és az osztályon folyó tevékenység bizonyos aspektusaival ismerkedhetett meg. IRODALOM 1. Dr. Ringelhann Béla, dr. Soós Imre: Az egri megyei kórház elődeinek vázlatos története az 1726—1950. években — Emlékkönyv az egri megyei kórház fennállásának 100. évfordulójára Eger, 1960. Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, Miskolc. 2. Dr. Osváth Gábor: A tízéves egri megyei kórház — Emlékkönyv az egri megyei kórház fennállásának 100. évfordulójára Eger, 1960. Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat, Miskolc. Dr. Czenkár Béla mör megye című könyvében találjuk, melyben Sajólenke — Lenka alcím alatt így ír a településről: „Nenke területe a Sajó menti Keszi-törzsi szállástöredék elemeiből kerültek ki.” Majd egy bekezdéssel alább: „A Lenkey nemzetség nagyon elszaporodott és a határt saját ekéivel művelte. Tehát tipikus hétszilvafás nemesek voltak, akik —■ nyilván a felemelkedés reményében is — gondosan ápolták a nemzeti hagyományokat. S visz- szatérbe Forgon könyvéhez, ismerjük meg a „tábornoki ágat”. „Lenkey János 1848—49-i honvéd tábornok és Lenkey Károly, a Vilmos-huszárok vitéz parancsnoka is ebből a Lenkey családból származik. Nagyapjuk Lenkey Mihály volt, aki Sa- jólenkéről Apátfalvára költözött. Fiai közül Károly királyi testőr, majd Arad megye esküdtje, Antal lovaskapitány, József (Bécs) és Lajos kapitány voltak. ... Lenkey Károlynak egyik fia Károly (1803—74), mint honvéd huszár ezredes, a Vilmos-huszárok parancsnoka harcolta végig a szabadságharcot... Testvére volt Lenkey János tábornok, ki 1849-ben az aradi vár tömlöcében megőrült.” Gyermekévek A XVIII. század végén. XIX. század elején egy elszegényedett nemesi családból származó fiatalembernek kétféle lehetősége volt a „felemelkedésre”. 39
