Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - JELENÜNK - Bódi Béla: A hulladékhő hasznosítása a Gagarin Hőerőműben
rendszer 3. ábra üzemek mindegyikében keletkezik hulladékhő, azonban hasznosítható mennyiségben főleg csak az erőművekben, a kohászati és a vegyiparban számolhatunk vele. A hulladékhő jellemzője, hogy olyan alacsony hőmérsékletszinten jelenik meg, (30—90 °C), hogy főleg csak fűtésre alkalmas, mechanikai munkavégzésre már nem. Hasonló a helyzet a hazai meleg vizű forrásokkal, hévizekkel is. A kis hőmérsékletű hulladékhő hasznosításának többféle útja van: kommunális fűtés; alacsony hőmérsékletű szárítás; élelmiszer-termelésben való hasznosítás. Az élelmiszer-termelésben való hulladékhő hasznosításának háromféle módja van: Limnotherm-rendszer, vagyis haltenyésztő medencék fűtése, ezt használják a Dunamenti Hőerőműben, (2. ábra). Agrotherm-rendszer, vagyis föld alatti csőrendszerrel szabadtéri mezőgazdasági terület fűtése, ezzel Magyarországon még nem kísérleteztek, (3. ábra). Hortitherm-rendszer, vagyis hőcserélők és ventillátorok segítségével növényházak fűtése. (4. ábra). Ezt a rendszert alkalmazzuk a Gagarin Hőerőműben is. A Gagarin Hőerőműben annyi hulladékhő távozik a hűtőtornyokon keresztül, ami mintegy 3 millió tonna évi lignit hőtartalmának felel meg. Ez a hőmennyiség legalább 200 hektár növényház fűtésére lenne elegendő. A kísérleti növényházaink bizonyították, hogy a legkeményebb télben, —20 °C alatti hidegben is biztosítani lehet a belső térben a +22 °C-ot, így a növények fejlődése zavartalan. Közismert, hogy a fűtött növényházakban előállított termény költségének 45—50 százalékát a fűtés költsége teszi ki. Figyelembe kell venni, hogy az erőművi folyamatokból a hulladékhőt el kell vezetni ahhoz, hogy a körfolyamat fennmaradjon, mindegy tehát, hogy ezt a hőt a szabadba, vagy a növényházba vezetjük. Ily módon a fűtés költség- mentes, tehát a melegházi növénytermesztés jelényi költséggel megoldható. A Gagarin Hőerőműben, társulás keretein belül folyó nagyüzemi növényházi kísérletek bizonyították a hulladékhő-hasznosítás lehetőségét és gazdaságosságát. 1979-ben műszaki fejlesztés keretében létrehoztunk egy 3000 négyzetméteres alapterületű, hulladékhővel fűtött növényházat. Itt több ciklusban folytak a növénytermesztési kísérletek, melynek során paprikát, paradicsomot, uborkát és szegfűt termeltek. Az eredmények azt mutatták, hogy a hulladékhő-hasznosításnak ez az útja járható, jelentős mennyiségű fűtőolaj takarítható meg az ingyen hőenergia felhasználásával. Indokoltnak HORTITHERM rendszer 4. ábra látjuk a további fejlesztéseket ezen a téren. Szeretnénk, ha az erőmű környezetében lévő fejlett mezőgazdasági üzemek nagyobb mértékben vennék igénybe az erőmű által költségmentesen rendelkezésükre bocsátott hőenergiát, amelyet a felsoroltak közül bármelyik célra felhasználhatnak. Bódi Béla 20
