Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 3. szám - JELENÜNK - Bódi Béla: A hulladékhő hasznosítása a Gagarin Hőerőműben
JELENÜNK A hulladékhő hasznosítása a Gagarin Hőerőműben Minden folyamat során, amikor az energiát másfajta energiává alakítjuk át, veszteség keletkezik. Emiatt nem érheti el az energiaátalakító gépek hatásfoka a 100 százalékot. Különösen nagy a veszteség akkor, amikor hőenergiát alakítunk át mechanikai energiává, ilyenkor a hasznos hőenergia 80—90 százaléka is haszontalanul elvész, „hulladékba kerül”, az átalakítást végző hőerőgép hatásfoka így nem több, mint 40—10 százalék. (A vasúti gőzmozdony hatásfoka 3—5 százalék.) Minél többször végzünk energiaátalakítást, annál többször keletkezik veszteség, amit rendszerint hulladékhő formájában el kell távolítani a folyamatból. Az 1. ábrán bemutatjuk, hogy egy hőerőműben milyen energiaátalakítások szükségesek ahhoz, hogy a tüzelőanyag kémiai energiájából villamosenergia legyen. A tüzelőanyag kémiai energiáját a Hálózatra adott villamos energia 29*U í UMNOTHERM rendszer 2. ábra kazánban szabadítjuk fel és alakítjuk át hőenergiává, miközben az energiának kb. 15 százaléka elvész, a füsttel a szabadba távozik. A hőenergiát a gőzturbinák alakítják át mechanikai energiává, forgó mozgássá, az energiának kb. 44 százaléka elvész és hő formájában, meleg levegővel a hűtőtornyokon át a szabadba távozik. A mechanikai energiát a generátorok alakítják át villamos energiává, a veszteség és a saját fel- használás az összes energiának mintegy 12 százaléka, így a villamos energia a szén kémiai energiájának 29—30 százalékát teszi ki, vagyis az erőmű hatásfoka 29—30 százalék. A hatásfok javítása csak rendkívül költséges eljárásokkal lehetséges, viszont megvan a lehetősége annak, hogy a hűtőtornyokon át a szabadba távozó hőenergiát hasznosítsuk, mégpedig nem villa- mosenergia-termelésre, hanem fűtésre. Az ipari 19
