Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 1. szám - IRODALOM, MŰVÉSZET - Bolykiné Fogarasi Klára: Képversek az 1920-as évek irodalmából

Képversek az 1920-as évek irodalmából

(Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút; Kassák: 18. vers)

pu'

ÍÍ0

p<v

nu. cor { ingn fcijua ku£f>

»., ,1>

,*N

i 0

S Ml

flO<í

cc-nuu/A te.

R

OAJL

ft" IW

rtuS

fvtf/n

|u>x(

Pace

Cj\u- jg t\C-\A-vC ÍA [i

T

Ca.

«... Mt

ÖoXtVW-K

<V

>/

e

StS

Svu,

ve

tva

tMes

'mii

&

Jtv5

„ U.

\nL . ^

tins*.'

VV*"

IM.

4

*

íc

<Pt ,

■ii

*at

3

0

c

íkwcfc- Cuiiale.dUc W&>n A’ftu

TúM

nett

D£S

1 nd£ . p^/rulaMí

J Cc

fcx*vi

tJT

)fv

Ofl*

TU/vA

aUi

CÍc

JC

ui

de*

t

C*S

A modern világirodalom nálunk legismertebb képverse Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút c. műve. Radnóti ezt a költő kötetnyi képverséből, mint a legérdekesebbnek ítélt alkotást választotta ki.

Ezenkívül még a Szív, Korona és Tükör, A kis autó (Rónay Gy.), s az Esik olvashatóak magyarul (ez utóbbi Illyés Gy. fordításában). A Kalligram- mák c. kötetben szereplő további képversek magyarul azóta sem jelentek meg. Hasonlóan mostoha sorsúak a magyar műfordítás-irodalomban T. Tzara és Marinetti művei.

I \CL

l

T

S

A

H

>

F

C

ttuxijon. Jvnfló ^

ffUu

A

Mi

fa,

túu*,

QtU

pit

u^c

CX/Ki'ju>ÍUl

fiiunké

0 00 100

v^uSt h*»v«i1VniJvi%Rftiítdrú.ViVtn4

Már az ókori görögök írtak képverset és az irodalomtörténet során is több ízben fölbukkan. Apollinaire az, aki a XX. századi irodalom számára fölfedezi. A képvers lényege a látvány és az írás, a grafika és a líra szétválaszthatatlan egységében rejlik. Együttes megjelenésük esztétikai többlethez juttatja a verset. A nyelvre a képversben megszokott, közlő funkcióján túl — megjelenítő, ábrázoló feladat is hárul.

Ismét helyreáll az ősi viszony: az ábrázolt valóság és az írásjel közötti közvetlen kapcsolat. Az írás eredetét tekintve ugyanis, a képi ábrázo12