Hevesi Szemle 10. (1982)

1982 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Pozder Miklós: A szervezett természetjárás kezdetei a Mátrában

is követel nagy áldozatokat. Tagul jelentkezhetni az egyesület helybeli képviselőjénél, Hanák Kolos ügyvéd úrnál, ki készséggel ad közelebbi felvilágosításokat és magyarázatokat.”

Hanák ezek után, 1886. november 1-én tette közzé a megalakulásra buzdító felhívását.

Az 1887-ben megalakult Mátra Osztály első vezetősége a következőkből állott:

Elnök volt Kaszap Bertalan — ügyvivő alelnök Hanák Kolos — második alelnök Morócz János, egyébként a vadásztársulat elnöke — titkárok Dudás Adolf és Himfy József — pénztáros Rezutsek János — múzeumőr Wissinger Károly.

Az elnöki tisztet 1893-tól Zalár József, majd 1897-től Hanák Kolos látta el.

Az osztály elsősorban a gyöngyösi Mátra feltárását, természetjárásra alkalmassá tételét kezdeményezte, és azon is munkálkodott. Már a megalakulás évében, 1887 júliusára elkészült a Gyökeres-forráshoz, majd tovább, a Szt. László-for- rásig (Mátraháza) vezető turistaút. Ez volt a Mátra első jelzett turistaútja.

1907-ben, a húszéves évfordulón, ezt az utat elnevezték Széky Istvánról, a gyöngyösi gimnázium tanáráról, nagy turistáról, szenvedélyes vadászról, a Mátra kiváló ismerőjéről. Ma ez az út a Mátra- füred—Mátraháza közötti piros jelzésű útnak Mát- rafüredről a Gyökeres-forrásig tartó szakasza. — Érdemes lenne a régi nevét feleleveníteni és szélesebb körben újra használni.

A Gyökeres-forrásnál pihenőtérséget alakítottak ki tűzrakóhelyekkel és egy fa menedékkunyhót

is építettek. Ez volt a Nékám-szállás. Természetesen magát a Gyökeres-forrást is foglalták.

Itt került később, a negyvenéves évfordulón, 1927-ben a kulacsát nyújtó turistát ábrázoló, életnagyságú szobor felállítására sor.

A Gyökeres-forrás és környéke, sajnos ma már nem szolgálja a természetjárókat, kirándulókat. A forrást meg sem találjuk. Vizét az ott létesített szivattyútelep a MÁV- és az MTA-üdülőkbe szállítja. A kunyhónak már romjai sem találhatók, s a kedves szobrot is hamar tönkretette az időjárás romboló ereje.

A mai gyöngyösi természetjárók ezeket a kirándulási célokat talán túl közelinek találják. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy aki kilencven évvel ezelőtt ide el akart jutni, annak Gyöngyösről Bene-pusztáig, a mai Mátrafüredig is el kellett valahogyan jutnia: gyalog vagy szekéren! Mert bizony, akkor még autó, autóbusz, erdei kisvasút nem létezett. Ez a távolság pedig hat kilométer, gyalog másfél óra. („Kényelmes kocsik bőven kaphatók fél napra 3 frt, egész napra 5 frt-ért, esetleg olcsóbban is...” írja erről A MÁTRA 1888-ban!)

Alakulása után egy évvel az osztály már a Kékesre vezette fel turistaútját, a Gyökeres-forrás, Jávoros-forrás érintésével. (Ma: Mátrafüred—Mátraháza piros jelzés, onnan tovább a Kékesre piros kereszt, kék kereszt jelzés.) A Gyökeres-forráshoz egy másik út is létesült a Közel-kút (ma: Rákóczi-forrás) érintésével, a Nagy Lapát-tetőn át. A tetőn pedig felépítették az első kilátót, megörökítve vele az egyesületalapító Hanák Kolos nevét.

így döntött ugyanis erről az 1888-as választmányi ülés: „...a Nagy Lapáton épült kilátót Hanák Kolos ügyvivő alel nőknek a Mátra osztály körül szerzett, soha el nem múló érdemei csekély elismeréséül »Hanák Kolos kilátódnak nevezi el s az augusztusi közgyűlésen fogja ünnepélyesen felavatni...”

Sajnos ez a műtárgy is csak romjaiban van meg már. Rendbehozatalára, felújítására a sástói kőbánya közvetlen közelsége miatt, talán nem is lehet gondolni, a bánya terjeszkedésével el is fog pusztulni a mátrai természetjárás első éveinek egyik, ma még valamennyire létező műemléke — esetleg éppen a 100 éves évfordulóra!

Kiépült a mai Mátrafüred—Kékestető piros jelzésű út is a Négyes-határ érintésével, és ebből a leágazás a Vályus-kúthoz, ami ma zöld kereszt jelzésű.

1888-ban az osztály megszerezte az engedélyt, hogy igazolt tagjai kirándulási célból szabadon járhassák az egri érsekség tulajdonát képező, kb. 6000 holdas gyöngyössolymosi erdőbirtokot. Az osztály pedig ott menedékházakat építhessen, kilátókat létesíthessen. Gyöngyös város benei, kb. 3400 holdas erdőbirtokára ezt az engedélyt eleve megadta.

Ez is érdekesnek tűnhet manapság, amikor az erdőket szabadon felkereshetjük, bennük kirándulhatunk, felüdülhetünk. Az erdők ilyen irányú használatát a magánbirtokosok századunk derekáig bizony megtilthatták és sokan meg is tiltották.

35