Hevesi Szemle 10. (1982)
1982 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Pozder Miklós: A szervezett természetjárás kezdetei a Mátrában
Amolyan személyes „adalékként” ennyit az Egri Érseki Jogakadémia és elődje a jogi iskola történetéhez. Kitűnő akadémikusunk dicsérendő ötletéhez a jogakadémiai baráti kör újraélesztéséről ennyit: bár lenne értelme. De ki, s kinek gyújtogatná ma már az emlékezés gyertyáit? Az alma mater 1949 óta halott. Az akkori elsőévesek, az utolsó „akadémiai polgár” generáció is túl van ma már az ötvenen. A fölszított tűz egy jó évtized múltán amúgy is kihunyna. Emlékezzenek, akiknek van vallanivalójuk. Ami menthető még, betűkbe öltöztetve, papíron maradjon meg — in memóriám ... Kiss Gyula A szervezett természetjárás kezdetei a Mátrában Két évvel az első budapesti, hasonló célú egyesület alapítása előtt, 1887. május 15-én alakult meg Gyöngyösön a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya. Az első mátrai természetjáró egyesület, 287 — ebből 190 gyöngyösi lakos — taggal. Az erdészeken, az erdei munkásokon, a rozséért, gombáért erdőre járó szegény embereken, valamint néhány szenvedélyes vadászon kívül addig nem nagyon keresték fel a Mátrát a gyöngyösiek. Igaz, hogy mátrai kirándulásáról számolt be Vörösmarty Mihály 1829. szeptember 17-én kelt levelében barátjának, Fábián Gábornak, de ő is tulajdonképpen Gyöngyösről az akkortájt igen kedvelt fürdőhelyre, Párádra ment át gyalog — és nem volt gyöngyösi. Itt jártának emlékére viseli egyébként a Vörösmarty nevet a Vargák kútjánál levő tu- r istaház. Még Herman Ottó is tollhegyre vette 1885-ben a Heves megyeieket, amikor — úgymond — nem volt, aki útbaigazította volna őt egyik kutatóútja során, hogy melyik is a Mátra sok csúcsa közül Galya. A Mátra Osztály megalakulását a Magyarországi Kárpát Egyesületen belül Hanák Kolos, gyöngyösi ügyvéd szorgalmazta. Ennek előzménye az volt, hogy a GYÖNGYÖSI LAPOK 1885. november 12-i számában egy cikk jelent meg „A magyarországi Kárpátegyesület és a Mátra vidéke” címmel, egy bizonyos F. I. tollából, aki írásában egy, a Mátra vidékieket különösen is érintő gondolatot felvető, Lőcséről kelt levelet is idézett. Ezt a levelet Dénes Ferenc, a Magyarországi Kárpát Egyesület pénztárnoka írta Hanák Kolosnak, Gyöngyösre. „ ... Komoly szándékunk, mihelyst egyesületünk anyagi ereje engedi, annak tevékenységét a Kárpát hegység minden egyes csoportjára kiterjeszteni. Arra céloz az osztályok alakulhatása is, amint egy városban, vagy egy vidéken 50—100 tagtárs ebbeli szándékukat nyilvánítják, ... és tetszésük szerinti önálló működést kifejtenek. ... Egy olyan pont, mely egyesületi tevékenységükre nézve nagyon hálás volna, a Kékeshegy a Mátrában — Egy kilátó torony (20—25 méter magas, egyszerűen gerendákból összeállítva) ezen a hegyen, egyikét a legnagyszerűbb, legtágasabb kilátásoknak nyújtaná az egész Kárpátokban ... Azonkívül ott van Parádfürdő, ott a jó visontai és egri bor, úgy hogy a közeli vaspálya idővel nem egy vendéget önök vidékére és a Kékesre csalogatna... ” — olvashatjuk ebben a levélben. A cikkíró reményének ad továbbiakban kifejezést: „hisszük, hogy városunkból tömegesen fognak belépni az egyesületbe, hogy így már legközelebb megvalósuland ama terv, melynek kivitele csak mi tőlünk függ és mely még csak nem 34
