Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 1. szám - JELENÜNK - Kovács Sándor: A termelőerők Heves megyei fejlesztése
tek. A megyében létrehozott kapacitás a felmerülő igények 50—60%-át tudta csak kielégíteni, a többit országos nagyvállalatok, más megyéből felvonuló vállalatok elégítették ki. Az 1970-es évek elejétől mind a kivitelezési munkák gépesítésére, mind az ipari háttér kiépítésére jelentős erőfeszítések történtek. Az építési technológiák sokféleségét a szűkülő munkaerő-kínálat, a rohamosan növekvő tömegigények megkérdőjelezték és gyors építkezést lehetővé tevő munkafolyamatok bevezetését tették szükségessé. Ekkor vezették be a házgyári, az alagútzsalus, a könnyűszerkezetes technológiákat; építették ki a betongyárakat, aszfaltkeverő telepeket, előregyártó üzemeket; vásárolták meg az építéshez leginkább szükséges gépparkot. Kedvezőtlen volt, s jórészt a legutóbbi időkig az is maradt az építőipari struktúra és együttműködés, valamint a befejező szak- és szerelőipari munkák helyzete. Mindezek azt eredményezték, hogy az építőiparban a termelékenység csak igen lassan növekedett, s az igényeket extenzív fejlesztéssel lehetett kielégíteni. A mélyépítési kapacitás megteremtésére irányuló kezdeményezés csak részben járt sikerrel, annak ellenére, hogy az építési igények és kivitelezői lehetőségek között itt volt a legnagyobb a feszültség. Ez is akadályozta többek között a városok szennyvíztisztító kapacitásának megépítését, a hidak s egyéb építmények felújítását. A IV. ötéves terv végére, az V. ötéves terv kezdetére nyilvánvalóvá vált, hogy az új építési igények csökkennek, s a felújítási és karbantartási tevékenységet kell fokozni. Ehhez a megyei tanács saját eszközeiből és a központi szolgáltatásfejlesztési alapból támogatást nyújtott több szövetkezetnek és vállalatnak. Az elaprózott kis szövetkezetek körzetenként egyesültek és így jutottak támogatáshoz. Az eszközök és a munkaerő koncentrálása kezdeti eredményeket mutat. A gazdasági szabályozás és a létszámstruktúra ugyanakkor nem alkalmas a karbantartási, felújítási tevékenység fokozásához, ezért a dolgozók átképzésére, az iskolai képzés és a gazdasági szabályozás módosítására van szükség. Az építőipari ágazatba sorolt építőipari vállalatokon, szövetkezeteken kívül — főleg a helyi igények kielégítésében — fontos szerep jutott a tsz építőbrigádoknak, a költségvetési üzemeknek, a házilagos kivitelezőknek. Ezek építési technológiája hagyományos, bár a legnehezebb munkákat mindenütt gépesítették (földmunka, betonkeverés, autó- daruzás). Építőiparunk a felszabadulás óta megyeszerte fejlődött, mozgékonysága következtében az igényekhez tud menni, ugyanakkor a foglalkoztatottak ingázását teszi szükségessé. A megyei kapacitásfejlesztések Egerben és Gyöngyösön koncentrálódtak, miután az igények zöme is e térségben jelentkezik. C. A mezőgazdaság fejlesztése A termelőágazatok területi fejlesztése során a mezőgazdaság hosszabb ideig kedvezőtlen helyzetben volt, pedig fejlesztésének szükségessége igen nyilvánvaló, ha az iparosítással járó urbanizációs és infrastruktúrális, ellátási gondokat komplexen értékeljük. Ügy vélem, nemcsak megyei, hanem országos gond is volt ez a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig és a termelőszövetkezetek megerősödéséig, s politikai gyökerei nyilvánvalóak. Erről így ír dr. Márton János, a XIII. közgazdász vándorgyűlés egyik szekciójának vitaindítójában: „A fejlődés, a fejlesztés fogalma, legfőbb vonásai a közvéleményben már nagyon régóta a városhoz, az iparhoz kötődnek. Ezzel szemben a gazdasági és kulturális elmaradottság bemutatására szinte napjainkig a mezőgazdaság és a falu szolgáltatott megbízható ismérveket... Tudjuk azonban, hogy sem az ipar, sem a városok nem fejlődhettek volna az egyre sűrűbben tömörült népesség élelmezésének korszerűsítése nélkül, vagyis a falu és a mezőgazdaság előrehaladása nélkül.” Az élelmiszer-gazdaság egyik összetevője a mezőgazdaság, mint alap és nyersanyagszállító, tehát a szocializmusban nem maradhatott sokáig fejlesztés nélkül, az pedig magával hozta a falu fejlődését is. A mezőgazdasági tevékenységen kívül a bányászatra van még jelentős hatással a természeti-területi környezet, s ezek nagy része olyan adottság, amelynek megváltoztatására az ember még hosszú távon sem képes. Ezért a mezőgazdaság fejlesztésének döntően azokat az elemeit, feltételeit kell Szőlőszüret gépesítve az Egri Csillagok Termelőszövetkezetben: munkában a szőlőkombájn 38
