Hevesi Szemle 9. (1981)
1981 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Az egri török fürdők
tos a fürdő újból való üzembe helyezése kapcsán azt javasolja, hogy „azt a kutat, mellyel a mellette levő kútból a vizet felhúzzák” javíttassák meg. Szükségesnek látszik dr. Klinghardt személyes megfigyelése, tapasztalata alapján felvázolni a modern európai ember számára merőben ösmeretlen hamam-hangulatot. „Itt a tulajdonképpeni fürdő- helyiségben telepedik le a vendég, s vár míg csak lassan teljesen át nem melegszik a bőre, miközben jóleső, kellemes álmodozásba merül, mely néha órák hosszat is eltarthat, s csupán alkalmi helyzetváltoztatás vagy megfordulás szakít meg. A keleti embernek megvan ez a nálunk nyugatiaknál rég elvesztett csodálatos képessége, hogy élvezetét leli a hangulat teljes átélésében... Egy ilyen fürdő- helyiség hangulata megragadó. A sötét... kőpadlóról köröskörül nehéz f altömegek emelkednek a magasba. Csak nyomaiban ösmer fel a pillantás az általános homályban egy-egy fülkét, vagy előugró oszloplábazatot. A tekintet követi a magasba kúszva a boltozat szárnyalását, melyek a pilléreket fenn a kupola centrumában összekötik. Itt a magasban fokozatosan világosabb lesz. A nagy boltozatot csillag alakú, vagy kerek üvegszemek, melyek az egyetlen fénynyílásai a helyiségnek, szabályos koszorúkban törik át, s bocsátják be a napfényt. A fehéres csillogás a vízpárán ömlik szét, mely a kupolában lágy hullámokban kavarog, s onnan lágy áramlatokban siklik a téren át, szelíden elhalványodva, a padozatig — s erre a pódiumon kuporgó fürdővendég izmának körvonala, vagy a magasból beszűrődő fény halovány tükröződése a padlón szétfolyó víztócsában válaszol. Itt valóban jó álmodozni. Csak a falikútok és medencék csobogása és locsogása jut álmos ritmusban a fülig. Néhány für- dőző szavát, akik egy kút előtt guggolnak és valamit mesélnek, a kupola visszhangja zavarja és a gőzpára függönye értelmetlen mormogássá torzítja. Közben-közben olyan csend van a kupola alatti melegházi lehelettel és barlanghomállyal, hogy egy nagyobb vízcsepp, mely fenn a kupolában az üvegszem hűvös felületén összegyűlt, lehullva a kőpadlón szétfröccsen, s köröskörül hallható tompa visszhangot kelt.” A hamam hőmérséklete általában 40 °C körül ingadozott, de előfordult az izzasztókamrában ennél magasabb hőfok is. Egy-egy fürdőkamrát masszázs, mosakodás, illetve szőrtelenítés céljára használtak. A régészeti feltárás sajnálatos módon 19 esztendeje megszakadt, a feltárt értékes és pótolhatatlan értékű falmaradványok részben elpusztultak, a fürdő területét belepte a gaz, és jókora vastagságú fák nőttek rajta. Néhány szomszéd szemétdombnak hasznosítja a drága pénzen feltárt, de elhagyatottan pusztuló török maradványokat. ★ Miután a törökök hosszú éheztető blokád után feladták Egert, s 1687. december 17-én kivonultak a városból és a várból, az kincstári tulajdonba, s kamarai kezelésbe került. A fürdők elkerülték a visszafoglalás pusztítását, s új látogatókkal zavartalanul folytatták működésüket. Sugár István ü HÜ Konstrukció II. 51
