Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: Az idegenforgalom kezdetei Heves megyében

degoi Albert Ferenc és dr. Kátai Gábor szerkesztésében.

Három szempontból volt érdekes ez a nagygyűlés. Itt hangzott el első ízben, hogy az országos jellegű látogatás célja a személyes ismeretség bővítésén, az orvosi és tudományos ismeretek terjesztésén, tapasztalatok és új találmányok közlésén kívül, a hazai vidékek helybeli ismertetése. Ügyes szervezés jellemezte az idegenek fogadását s a szorosan vett napirenden kívül a Heves megyei és Jászkerületi Gazdasági Egylet és a mai Knézich Károly utcában volt káptalani gazdasági udvar területén (ma az új SZTK és bővített kórház, kapuja műemlék) bemutatta a megye növény- és állattenyésztésének javát, kertészeti eredményeit, kis- és nagy-állattenyésztését. Igen bő és fajtadús volt a borkiállítás, a zsűri 54 féle vörös, 29 féle fehér és 9 féle siller bort bírált. A Lyceum nagytermében a megyei kézműipar termékeit mutatták be. A résztvevők látogatást tettek az érsekség bátori kőszénbányájában is.

Sok mindenről esett szó ezen a XIII. nagygyűlésen, nemcsak a szakmáról, hanem a XI. pozsonyi nagygyűlésen megszervezett kérdésekről, a város iskoláinak, temetőinek, börtöneinek állapotáról és egyebekről, „mik az élet gyönyöreihez, kellemeihez, hasznához s az ember rendeltetéséhez tartoznak”, de különös módon szó sem esett az egri gyógyfürdőről, az egri gyógyvizekről, holott már 1839-ben megjelent „nagytekintetű Fejes Mihály orvosdoc- tornak, tekintetes Heves és Külső Szolnok t.e. vármegye tiszteletbeli physicusának „tanulmánya” „Az egri fürdők orvos s helyleírási tekintetben” címmel, valamint Nagyfejeő fürdőorvos cikke Kossuth Pesti Hírlapjában.

A következő évtizedekben az Egri Dalkör (1882 —1957) működése vitt bizonyos elevenséget a város életébe. A Dalkör több országos versenyen vett részt, s a költségek előteremtésére újszerű eseményekről kellett gondoskodnia, amelyek megnyitják a közönség pénztárcáját. így hívta meg 1886- ban a Magyar Velicipéd Clubot, s megrendezte az első kerékpárversenyt az érsekkertben (ma népkert), majd 1900-ban a Budapesti Torna Club két labdarúgócsapatát. Ezek az alkalmak rávilágítanak az idegenforgalmi lehetőségekre a sport területén. De megjelenik a városban az ország két kiváló és népes dalárdája is, visszaadván az Egri Dalkör látogatását: 1890-ben a Pécsi Dalárda, 1892-ben pedig a Debreceni Dalegylet.

Üjabb esemény az 1902-ben megrendezett XV. Országos Tűzoltó Kongresszus. Augusztus 14-től három napig tanácskozott az ország tűzoltósága. Ötszáz főnyi résztvevőt fogad a város ünnepélyesen. Az ország jelentékeny városai és községei jelennek meg Salgótarjántól Szegedig és Zomborig, Veszprémtől Nyíregyházáig. A városháza nagytermében szakelőadások hangzanak el a korszerű tűzvédelemről, azonkívül országos tűzoltóversenyt rendeznek a megyei laktanyában. Nagy érdeklődést kelt e Lyceumban megrendezett borkiállítás, ahol száztizenegy kiállító vörös, fehér és siller borát bírálják a szakértők s jutalmazzák arany-, ezüst- és bronzéremmel, kitüntető oklevéllel. Színházi díszelőadás és érsekkerti népünnepély teszi

változatossá a programot. Ez alkalommal lép az idegenforgalmi látványosságok közé az egri vár, ahol Kandra Kabos történész tart előadást. A sajtónak rosszalló megjegyzései vannak a rendezéshez. A város nem volt tiszta, holott két polgár- mesteri falragasz is felhívta a figyelmet az utcák tisztítására. A vendéglátóipar rendkívüli módon felemelte az árakat. Másfél korona volt egy borjúszelet és 40 fillér egy üveg szóda. A háromszáz terítékes bankettre csak 110 személyt sikerült „megfogni”, aminek oka a hatforintos jegy volt.

Mai mértékkel mért idegenforgalmi próbatétel volt az 1907-ben megrendezett országos dalosverseny, amelynek rendezvényei augusztus 15-től öt napig tartottak, 2500 főnyi dalos részvételével. Nagy rendező bizottság alakult, amely kisebb bizottságokra osztva oldotta meg a feladatokat az étkeztetéstől, elszállásolástól, nyilvános illemhelyek létesítéséig. A mezőgazdaság, ipar és kereskedelem ezúttal is komolyan érezte a vendéglátás előnyeit.

A városi ügyintézés nehézkes, ezért a Magyar Város és Községfejlesztési Részvénytársaság közreműködésével vállalat alakul Egri Városfejlesztő Részvénytársaság címmel. Igazgatója Bárány Géza, részvényesei a város polgárai. A Városfejlesztő a szálloda ügyében érdekes javaslattal lép elő. A 3— 4 emeletes szállót a Kaszinó, a Club és a halaspiaci iskola telkén kell megépíteni, kávéházzal, hang- versenyteremmel és fogatosszállóhellyel. Hogy a tervet a mai olvasóhoz közelebb hozzuk, arról a területről van szó, amelyet a dr. Sándor Imre, Macziky Valér utcák, s a volt tábornokház zárnak be.

Bárány Géza az új vállalat munkaprogramjaként megálmodja nagy álmát: Tegyük Egert modern fürdővárossá. Ezért meg kell építeni a női uszodát, strandfürdővel, a régi érseki fürdőt helyre kell állítani, amint az a török világban volt. Gyógyszállót és szanatóriumot kell építeni a fürdőkhöz közeli területen. Rövidesen megnyilik a férfiuszoda, amely szabályos méreteivel, meleg vizével vonzani fogja Budapest és a messzi vidékek sportolóit, s ezzel növelik Eger idegenforgalmát. Ö írja le először —ny jelzésű cikkében ezt a szót: idegenforgalom.

A Városfejlesztő megépíti az új uszodát és meg is nyitják 1920. május 15-én.

A sportindítású idegenforgalom számára ad újabb ösztönzést dr. Czekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos, amikor a sajtóban modern sporttelep létesítését szorgalmazza.

1921-ben a fürdőszálló megépítését tartja napirenden a sajtó. Az elképzelés nem is szerénytelen: legyen a malom helyén (a mai strand északnyugati része) egy négyemeletes szálló száz szobával.

Idegenforgalmi esemény szeptember 11-én a Heves megyei Gyógyszerész Egyesület egri nagygyűlése.

1923-ban Bárány Géza az úszósport oldaláról próbál országos érdeklődést kelteni. Június 24-én országos női propaganda-úszóversenyt hirdet, 27- én pedig országos úszóversenyt rendez Budapest, Szeged, Debrecen, Miskolc és Diósgyőr úszóinak részvételével. A versenyt műugrószámok és vízi34