Hevesi Szemle 9. (1981)

1981 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Kapor Elemér: Az idegenforgalom kezdetei Heves megyében

póló-mérkőzés egészítették ki, amikor is az egri pólósok a budapesti FTC csapatával mérkőztek valóban országos érdeklődés mellett.

A fürdőváros kialakításához egyik kezdő lépés a fürdők vizének elemzése. Ezt a munkát Schréter Zoltán főgeológus végzi el.

Megkezdődnek ebben az évben a küzdelmek a közös fürdés körül. Az Egri Népújságban éles hangú cikk jelenik meg, amely szóvá teszi, hogy vannak nők, akik a férfiuszodába járnak, holott van női uszoda is. A cikk kétségkívül papi oldalról indult el, mert eddig a papság szívesen járt az uszodába, a nők jelenléte azonban lehetetlenné tette ezt a gyakorlatot. Lehetséges az is, hogy Bárány Géza be akarta dobni a kérdést a város közvéleményébe, mielőtt komolyan hozzáfog a közös strand megvalósításához. Válaszában mindenesetre azt közölte, hogy az igazgatóság a katonai üdülőtelep tisztjeinek engedte meg személyre szólóan, hogy családjukkal együtt fürödhessenek. Egyébként — írta — Eger csak úgy válhatik fürdővárossá, ha a jó ízlést nem sértő családias fürdőzést lehetővé tesszük. Egy hónap múltán — nyilván az üdülők eltávozta után — rövid hír jelent meg, hogy az igazgatóság megszüntette a közös fürdőzést. Ez volt az első összecsapás a közös strand ügyében, amelyet még több követett, míg végre 1933-ban sikerült megvalósítani ezt a fontos idegenforgalmi intézményt.

Az uszodagondokat enyhítendő s a korszerűsítés és sportszerűség jegyében megkezdik az új versenyuszoda építését 50X18 méteres medencével. Ez lesz egyúttal a női uszoda, míg a férfiuszoda a régi női uszoda lesz, a mai strand elődje.

Az ősz folyamán országos fürdőügyi kongresszust tartottak Budapesten. A kongresszuson Felber Li- pót, a Mira-források igazgatója és dr. Dalmady Zoltán hidrológus méltatták az egri jódos-brómos gyógyvíz jelentőségét. Ezt a forrást a Makiári úti szeszgyár udvarán fedezték fel 1908-ban, kútfúrás közben. 228 méter mélységből tört fel ez a gyógyvíz, amely az egyetlen jód-brómos gyógyvizünk. Hozama napi négyezer üveget tudna megtölteni. (Ma katolikus lelkészlak van ezen a területen, a forrás kihasználatlan.)

Az 1925-ös (esztendő az idegenforgalom és a városfejlődés szempontjából igen jelentős.

Radii Károly, az érseki nyomda igzagatója hosz- szab'b cikkben sürgeti egy idegenforgalmi iroda létesítését. Össze kell írni a kiadó szobákat, mivel az új uszoda megépítése óta igen sok idegen fordul meg a városban és a városfejlesztő, igen sajnálatosan nem építette még meg a fürdőszállót.

Érdekes adatokat közöl a sajtó a külföldi forgalommal kapcsolatban. Egerből az 1924. évben sokan utaztak Palesztinába. A legtöbb útlevelet Csehszlovákiába kérték, az utóbbi hónapokban sokat Franciaországba, Egerbe a régi Felvidékről jöttek legtöbben, Erdélyből s a Délvidékről kevesebben. Németországból néhány kiránduló, Olaszországból kereskedők, papok, gyárosok, Francia- országból tanárok, mérnökök, Törökországból diákok. Oroszországból kozákok, zenészek, munkások, Angliából két mérnök és egy politikus, Ausztriából az odaszakadt egriek. A kínai árusokat csecsebecséikkel szinte megszokta már az egri piac.

Figyelemre méltó ötletet vet fel dr. Temesváry István orvos: a szőlőkúra bevezetését, mint gyógy- tényezőt az idegenforgalom fellendítése érdekében.

Ebben az időben sportvonalon fejlődik leginkább a mozgalom. Nemzetközi úszómérkőzések kezdődnek. Míg az egri úszók, Bárány István, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Tarródy-Szigritz Európa jelentős városaiban aratnak dicsőséget, Breslauból, Magdeburgból jönnek az úszósport kiválóságai. A város most már nemzetközi szabályoknak megfelelő uszodát avatott.

Ez év júniusában dr. Pálosi Ervin jogakadémiai tanár az idegenforgalom belső szervezésének fontosságára hívja fel a figyelmet, elsősorban a közrend és közbiztonság megszilárdítására. (Egerben sok a késeléssel végződő lakodalom és mulatság.)

Nagy lépés a fejlődés szempontjából, hogy . megjelentetik a „Turistaság és alpinizmus” kiadásában, dr. Thirring—dr. Vigyázó szerkesztésében Eger és környékének részletes kalauzát. Schréter Zoltán főgeológus kutatásokat kezd ivóvíz után a fürdők környékén.

Pálosi Ervin dr. újabb cikket ír, ezúttal a vár fontosságát hangsúlyozza. „A vár, mint rom, költségtétel — írja —, a restaurált vár olyan bevételi forrást jelent, amely egyelőre felbecsülhetetlen.” A cikk írója nem marad az írásnál, megkezdi a vár ásatásainak munkáját, Lénárt János kereskedelmi iskolai tanárnak és cserkészeinek segítségével.

Február első napjaiban a fürdő területén végzett fúrások eredményeként végre feltört a vízvezeték vize. A mindössze 49 méter mélységből feltörő 32,5 fokos víz hozama 24 óra alatt 189 ezer hektoliter. Ez a mennyiség nem elegendő, ezért tovább fúrnak a kielégítő hozamig.

1929. március 30-án átadják rendeltetésének az új Korona szállót, amelyet Wälder Gyula egyetemi tanár tervezett a belváros régi stílusához alkalmazkodva barokk stílusban.

Az új egri szálló építésével most már számba vehető az egri idegenforgalom minden megvalósult feltétele, a vízvezeték, a szálloda és a felsorakozott minden érték: fürdők, műemlékek, sport-, szőlő- és borkultúra, mindenekelőtt pedig a vár, amely egyre több és érdekesebb látnivalót kínál. De lassan észre kell venni; egyre mélyebben kezd hatni egy rejtetten munkálkodó erő: az irodalom, Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regénye. Évtizedeken át a fiatalok és felnőttek ezreit csábítja ez a könyv az egri vár falai közé.

Már csak a szervezés van hátra. 1929. április

27-én Eger város képviselőtestülete életre hívja az Idegenforgalmi Hivatalt és megalakítja az Idegen- forgalmi Tanácsot.

Az idegenforgalom szolgálatába áll a Heves megyei Automobilosok Egyesülete, helyet kap a Korona szállóban és vállalja, hogy az ország húszezer autósát Eger felé irányítja.

A város elhatározza a szálló mellett egy benzinkút és kisebb szerelőműhely létesítését, valamint három nyilvános illemhely építését. Az Idegenforgalmi Hivatal ötezer propagandanyomtatványt és tízezer képeslapot rendelt.

35