Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - JELENÜNK - Kriszten György: A szőlő nemesítése
ellenáll a gombabetegségeknek is. Ennek a tevékenységnek terméke a Kunleány néven néhány éve elismert fajta, amelyik jó minőségű asztali bort ad, és magas fagyállósága van, aminek különösen az Alföldön van nagy jelentősége. Az új, ellenálló fajták íze egyáltalán nem emlékeztet a régi direkttermőkre. Minőség tekintetében felveszik a versenyt a V. vinifera származékokkal, mennyiség, termésbiztonság szempontjából pedig messze felülmúlják. Az amerikai alapanyagból és a kelet-ázsiai alapanyagból készült új fajták egyesítése reményt ad arra, hogy a gombabetegBégekkel szembeni ellenállóság és a télállóság tulajdonságait egyesítsük. Hasonló keresztezések történtek az Egri Állomás Gyöngyösi Telepén. Az itt kapott egyik hibrid a Csabagyöngyével egyidőben érik, fagy- és gombabetegségekkel szembeni ellenállósága is jónak ígérkezik. A rezisztencia nemesítésnek egészségügyi szempontból is óriási jelentősége van. Ha egyáltalán nem, vagy csak kevesebbet permetezünk, akkor a szőlő és a bor fogyasztásakor kevesebb idegen anyag kerül a szervezetünkbe. Az új rezisztens fajták elterjedésének egyik nagy akadálya a szakma konzervativizmusa. Több évszázados, nagy hírnévnek örvendő fajtáink vannak, mint pl. a Hárslevelű, Olasz rizüing. Valóban kár lenne, ha felhagynánk a termesztésükkel, de a jövőben az új fajtáknak feltétlen nagy szerepe lesz. Olyan ez, mint a klasszikus és a kortárs zene kérdése: meg kell fémiök egymás mellett. Még néhány szót a szölőnemesítőkről A régi nemesítők tulajdonképpen nem voltak képzett emberek, hanem a szőlő szerelmesei, akik ösztönösen dolgoztak. Mathiász János vármegyei tisztviselőként kezdte. Kocsis Pál festőművésznek készült, Stark Adolf vaskereskedéssel foglalkozott, Teleki Zsigmond és Sándor pedig szőlőbirtokosok és borkereskedők voltak. Teleki Zsigmond rendkívül jó üzleti érzékkel megáldott ember, aki az előbb említettektől eltérően az előállított fajtákat ügyesen fel tudta használni vagyona gyarapítására. A régi nemesítők nem írtak tudományos értekezéseket, sőt rendszeres írásbeli feljegyzéseket sem igen készítettek. Ezt az időt nevezhetjük a szőlőnemesítés romantikus korszakának, amikor még kezdetleges módszerekkel is nagy eredményeket lehetett elérni. A mai szőlőnemesítők hazánkban, de máshol a világon is állami alkalmazottak, akik erre a hivatásra szánták életüket és tudományos szakképzettséggel rendelkeznek. A fajták, a keresztezés, magoncnevelés, az értékelés technikáján kívül alaposan ismerniük kell a termesztés jövőbeni feladatait is. Csak ez biztosíthatja azt a lehetőséget, hogy a ma elkezdett munka célkitűzése kb. két évtized múlva a termelés segítségére lesz. Nagyobb képzettség, anyagi lehetőség ellenére kevésbé számíthatunk olyan kiugró egyéni sikerekre, mint a szakma régi úttörői, hiszen ma már minden számottevő szőlőtermelő állam foglalkozik nemesítéssel. Vannak azonban a nemesítési munkának olyan jellegzetességei, amelyek egyformán jellemzik az elődöket és az utódokat. A nemesítőnek rendkívül kitartónak kell lennie, hiszen az eredményei sokára születnek meg. Igen sokszor megkezdett munkát kell továbbadnia az utódja számára. A sikeres munkához az élet minden területén kell egy adag szerencse is, de a szőlőnemesítésben a szokásosnál nagyobb mennyiség szükséges. A világhírű Itália csemegeszőlőt egy nyolc magoncból álló populációból szelektálták ki, más esetben ezrek felnevelése sem ad megfelelő eredményt. A hosszú várakozás, a magoncokkal való állandó együttélés gyakran erősen szubjektívvé teheti a neme- sítőt. Elfogultabbá válhat a fajtájával szemben, mint szülő a saját gyermekével. Valamennyire éplelkű szülő ugyanis nemigen tűz ki olyan célt maga elé, hogy a gyermeke mindenképpen országos elismerésre tegyen szert. A nemesítő a fajtájával kapcsolatban viszont hivatalból erre törekszik. Közben viszont könnyen érhetik csalódások, mert a termesztésbe való bevezetés után is előbukkanhat egy addig rejtett hiba, s nagy a nemzetközi konkurrencia is. Korunk gyakran anyagias szemlélete felveti azt a kérdést is, hogy mit, mennyiért érdemes végezni. Alapként rendelkezésére áll egy nem túl magas kutatói fizetés. Amikor egy fajtát elfogadnak, a nemesítő díjat kap. A termesztésbe szereplő elterjedt fajta után pedig nemesítési jutalékot. Ezeket a juttatásokat azonban legtöbbször a munkában részt vett társaival is meg kell osztania. Egy-egy befutott fajtánál ez eléggé szép összeget jelenthet, de mire erre sor kerül, az illetőnek már igencsak deresedik a haja. Egy jól szervezett háztáji gazdaság több jövedelmet hozhat, mint amit a szőlőnemesítés után kapni lehet és emellett könnyebben elérhető. A nemesítési munkát, akárcsak a többi kutatói feladatot, tehát nem anyagiak miatt érdemes folytatni. Ezt a hivatást az teszi széppé, hogy mindig jelentkezik valami új, ismeretlen, ami művelője számára a régi felfedezők életére emlékeztető színes, fordulatos életpályát biztosít. Kriszten György A GYÖNGYÖSI MÁTRA MŰVELŐDÉSI Központban magánvizsgára előkészítő tanfolyam működik, amelynek tanulói tavasz végén érettségiznek. A 64 résztvevő nagy része az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységnek dolgozója, ezért a három osztály egyikét ott indították el. A tanfolyam résztvevői hetente két alkalommal is hallgatnak előadásokat és ráadásul a második és harmadik év anyagából egyszerre kellett felkészülniük. A forma legnagyobb erényének azt tartják, hogy nem iskolaszerű, nem kíván napi felkészülést, hanem év végén kell osztályozó vizsgát tenni. KÜLPOLITIKAI FÓRUMMÜ SOR keretében Gárdos Miklós újságíró Irán, Afganisztán és az eurorakéták címmel tartott előadást a gyöngyösi Helyőrségi Művelődési Otthonban. HAGYOMÁNY, HOGY AZ EGRI ÁLLAMI 'ZENEISKOLA továbbtanuló növendékei bemutatkozó hangversenyt tartanak volt tanáraiknak. Legutóbb a debreceni Kodály |Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola növendékei adtak számot felkészültségükről hangversenyen. HARMINCÖT ÉVE SZABAD HAZÁNK címmel vetélkedőt rendezett Heves nagyközség lövészklubja. A csapatok tagjai elméleti kérdésekre válaszoltak a munkásmozgalom történetéből, majd lövészeti verseny és tréfás ügyességi gyakorlatok következtek. AZ EGRI VAR TÖRTÉNETE című, állandó kiállítás nyílt az egri vármúzeumban, melyet dr. Bakos Sándor kulturális miniszter- helyettes nyitott meg. Kő PÁL, MUNKÁCSI-DÍJAS szobrászművész alkotásaiból rendeztek kiállítást Hevesen. A tárlat megnyitására a Finomszerel- vénygyár hevesi gyáregységében került sor. Az érdeklődők a művész mintegy húsz alkotását tekinthették meg egy héten keresztül. A műveket ezután a Móricz Zsigmond Járási Művelődési Központban állították ki. A MÁTRA NÖVÉNYEI címmel tartott előadást Szerencsés Imre gyógyszerész a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. SZABÓ LŐRINC KÖLTÖ születésének 80. évfordulójáról emlékeztek meg Hatvanban a Fegyveres Erők Klubjában, ahol a költő művészetéről Tőzsér Ferenc beszélt az érdeklődőknek. 27
