Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - JELENÜNK - Kriszten György: A szőlő nemesítése
kelt, különösen akkor, ha a kiválogatásnál nem jártak el kellő gondossággal. Ezenkívül az addig rejtett hátrányos tulajdonságok is előtörhetnek. Egy új fajta bevezetésénél tehát fokozott figyelemmel járjunk el, de ha már kellően meggyőződtünk jó tulajdonságairól, akkor minél gyorsabban terjesszük el, mivel komoly gazdasági előnyöket biztosítanak. A generatív keresztezés során nem számíthatunk arra, hogy csak a jó tulajdonságok párosulnak. Az új fajtának is vannak hibái, de ennek ellenére mégis értékesebb, mint az eddigiek. Így pl. az igen korai, de kis- fürtű Csabagyöngye és a kései, de nagyfürtű Afuz Ali keresztezéséből származik a Szőlőskertek királynője. Két héttel későbben érik mint a Csabagyöngye, de egy hónappal korábban mint az Afuz Ali. Érzékeny viszont a rothadásra és túléretten kellemetlen íze van. Korai- sága és szép, mutatós nagy fürtjei mégis értékes fajtává tették. Előfordulnak olyan hibák, melyek eleinte nem jelentkeznek, vagy nem figyelnek fel rá. Így pl. hazánkban a közelmúltban előállított, nagy reménységet támasztó Olimpia fajtáról kiderült, hogy igen rosszul terméke- nyül. Hasonló eset fordult elő az igen precízen dolgozó német szőlőnemesítőkkel is. Egy gombabetegségeknek jól ellenálló új fajtát a germán mondahős, Szigfrid nevére kereszteltek el. Nemsokára kiderült azonban, — hogy akárcsak a névrokonának — ennek is akadt sebezhető pontja: olyan nagymértékű vírusérzékenységet mutatott, hogy termesztésre alkalmatlannak bizonyult. A nemesítés újabb módszerei Üj, nagyobb eredményeket érhetünk el akkor, ha mesterséges beavatkozással megváltoztatjuk egy növényfaj vagy fajta sejtszerkezetét és ezzel öröklődési anyagát. Erre a célra különböző vegyszerek és radioaktív anyagokkal való besugárzás áll rendelkezésre. Ezek az eljárások a növénynemesítés számára új, eddig nem ismert távlatokat nyitnak meg. A szőlő területén való alkalmazásuk még gyerekcipőben jár, és nem ment át a nemesítés gyakorlatába. Ha ez megvalósul, a neme- sítési munkához sokkal nagyobb szellemi és anyagi fel- készültség válik szükségessé, mint eddig. A jövő szakembereinek már erre kell felkészülniük. A imagyar szőlőnemesítés múltja és jelene A magyar szőlőnemesítésnek nagy hagyományai vannak, a hazánkban előállított szőlőfajtákat az egész világon termesztik. Nyugodtan mondhatjuk, ezen a téren nagyhatalmak vagyunk. A régi szőlőnemesítők közül Mathiász János, Stark Adolf, Kocsis Pál, Teleki Zsigmond és Teleki Sándor a legismertebbék. Mathiász János (1838—1921) a legnevesebb magyar szőlőnemesítő. Sok csemegeszőlő fajtája közül még ma is van olyan, amelyik világhírnévnek örvend. A Sző- lőskertek királynéját Amerikában, Afrikában, Ausztráliában, Ázsiában is termesztik, Olaszországnak pedig a négy legelterjedtebb fajtája közé tartozik. Belőle világszerte számos keresztezést is készítettek. Stark Adolf (1834—1910) Békéscsabán hozta létre a világ legkorábbi csemegeszőlő fajtáját, a Csabagyöngyét. Mindenhol megtalálható a világon, ahol szőlőtermesztéssel foglalkoznak. Az utóbbi fél évszázadban talán egy fajtával sem történt annyi keresztezés, mint a Csabagyöngyével. Kocsis Pál (1884—1967), Mathiász János tanítványa is több értékes fajtát állított elő. Közülük külföldön is ismert az Irsay Olivér korai muskotály fajta, amelyik étkezési szőlőnek és muskotályborok előállítására egyaránt alkalmas. A nemes szőlőt a filoxéra elleni védekezés céljából ellenálló alanyokra kell oltani. A világ legelterjedtebb alanyfajtái ugyancsak magyar eredetűek. Az ún. Ber- landieri x Riparia hibrideket, melyek közül legismertebbek az 5 BB, 5 C, 8 C, Teleki Zsigmond (1854—1910) és Teleki Sándor (1891—1943) állították elő. A világsikert aratott alanyfajtáinkkal széles körű szelekciós munkát folytattak Ausztriában, az NSZK-ban, Franciaországban, Olaszországban, Romániában. Ott ma már eredetileg Magyarországon előállított törzsalakok továbbszelektált változatai vannak forgalomban. Nálunk sajnos egy fél évszázada felhagytak az alanyfajták nemesítésével. A sors iróniája, hogy az elmúlt években az állomány feljavítása céljából külföldről hoztuk be azoknak a fajtáknak szelektált változatait, melyeket eredetileg nálunk állítottak elő. Egy közelmúltban elhunyt gyöngyösi szőlősgazda, Póczik Ferenc nevéhez fűződik napjaink egyik legelterjedtebb csemegeszőlője, a Pannónia kincse. Magyarországon napjainkban is széles körű nemesí- tési tevékenység folyik. A terjedelem korlátozott volta miatt nem kívánom ezt a nagyszabású munkát személyekre lebontani; inkább csak az irányzatokat ismertetném és csak egy-íkét példát hoznék fel. Külön kiemelem viszont a Heves megyében elért főbb eredményeket. A jelenlegi magyarországi nemesítési irányzatokat két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik rész a Vitis vini- ferán belül folytat keresztezéseket, a másik a Vitis vi- nifera mellett betegségeknek ellenálló szőlőfajokat és fajtákat használ fel. A nemesítésnek ezt az ágazatát nevezzük rezisztencia nemesítésnek. Az első csoportba a borszőlőknél a hazai erőteljes növekedésű és bőtermő, de kevéssé fagyálló fajtákat kívánják összehozni Nyugat-Európa híres, aránylag kevesebbet termő, de a téli fagyokat jobban tűrő borszőlő fajtáival. Ennek a munkásságnak az eredménye pl. két közelmúltban elismerést nyert fajta, a Zenit (Ezerjó x Bouvier) és az Ezerfürtű (Hárslevelű x Piros tramini). Az igen jó minőséget adó Zenit az Egri Kutató Állomásról indult el. A rezisztencia nemesítésen belül az egyik irányzat az Amerikából származó ellenálló fajokat használja fel. Ne gondoljon senki a rossz emlékű, rófcaízű, egészségre káros ún. direkttermő szőlőfajták (Izabella, Noah, Delaware stb.) feltámasztására. A régi hibridek az északamerikai Vitis Labrusca felhasználásával készültek és a Vitis viniferától erősen elütő ízük volt. Az újabbak sok évtizedes nemesítési munka során jöttek létre a Vitis cinerea, a Vitis Aestivalis és a Vitis v in if er a kombinációiból. Közülük ezelőtt 30 évvel többet behoztak Magyar- országra és itt tovább keresztezték őket. Ennek a munkásságnak nagy eredménye az Egri Kutató Állomáson előállított Zalagyöngye. Ez a fajta jelentős peronoszpóra ellenállóságán kívül igen bőven terem és emellett jó bort is ad. Jelenleg ebből a fajtából szaporítanak a legtöbbet az országban. Hasonló keresztezések voltak a csemegeszőlő területén is. Nemrég kapta meg az elismerést a Pölöskei muskotály nevű fajta, amely peronoszpórának és lisztharmatnak jól ellenáll és permetezés nélkül termeszthető. A rezisztencia nemesítés másik ága a Kelet-Ázsiából származó Vitis amurensis felhasználásával dolgozik. Ezt a szőlőfajt Micsurin vezette be a szőlőnemesítésbe. Rendkívül nagy fagyállóságáról nevezetes, de részben 26
