Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - JELENÜNK - Kiss Gyula: Jelentés Füzesabonyból
található s az országos képlet alkalmazásával 1510 fő lehetne. Füzesabony tehát nem tartozik az „elöregedő” települések közé. Az aktív és inaktív keresőképes lakosság arányát szembeállítva a még nem keresőképes gyermekekével, ez utóbbi: 1176. Kevés. Meghaladja ugyan az inaktív keresők számát, de az utánpótláshoz — kivált ha új munkahelyek létesítésére is gondolunk a jövőben — nem elegendő. Ehhez függelékként: 1977-ben a bölcső- dés, óvodás és általános iskolás korú gyermekek száma 1158 volt, a munkaerőmérleg szerint 1176. Másfél év alatt mindössze 18 az emelkedés! Csak ismételhetem önmagam: kevés. S ha valaki erre épp a statisztika fegyverével fordul ellenem?: a bölcsődében 5-tel, az óvodában meg éppenséggel 49-cel volt kevesebb a férőhely, mint amennyire szükség lett volna. .. * Az érseki uradalom földjeiből 1945-ben 651 földigény- lőn-ek 1948 kát. holdat osztottak ki. 1949-ben Pusztaszikszón állami gazdaság alakult, üres istállókkal, szegényen. A vezetéssel is akadt baj. Ugyanebben az évben a volt érséki uradalom cselédei a szövetkezés lazább formáját választva tszcs-t alapítottak. A következő évben a faluban is szövetkeztek, de itt már tsz formában és stílszerűen Petőfi nevét vették föl. Szerény volt az első lépés: 180 holdon 13 taggal, 4 lóvalós 2 ökörrel. Gáncsosikodók is akadtak. S ahogy a beszolgáltatási kötelezettség-mű- ködtette prés egyre jobban szorított, a földtől menekülők-fölajánlotta s betaigosított ingatlanokból állami gazdaság s tsz egyre erősödött, fejlődésükben azonban a döntő — mint szerte az országban — az 1961. esztendő volt. Ekkor egyesült az állami gazdaság a poroszlóival s a háromezer holdon gazdálkodó tsz is 673 tagot számlált. Ez, „történelmi múltjuk”, azóta a folyamatos jelent élik eredményekkel, gondokkal. A tsz-ben 300 körül dolgoznak, az állami gazdaságban abonyi lakos vagy 150. Füzesabony egyébként is átitatott az agrikulturális vel- leitásoktól. Volt gépállomása, kapott mesterséges termékenyítő állomást, méghozzá nem is helyi szerepkörrel: az egész megye állatállományának fejlesztési kérdései gondját-baját bízták rá. Nagyon rokonszenves az 1967-ben üzembe helyezett Herbária gyógynövényforgalmi szövetkezet helyi üzeme. Főként nőket foglalkoztat, csúcsidőben 2—300-t is s gyógyon túl étkezési növények szárítását, csomagolását is végzi. Füzesabony agrármúltjában elütő színfoltot a vas- utasság jelentett. Ők voltak idegen tájak, emberek szokásainak, igényeinek hírhozói, meghonosítói. A nagyközség történelmi múltjának amatőr kutatója nem egyedül vallja, hogy jelentősebb ipar megteremtésének nem hívei, de inkább ellenzői voltak. Füzesabony? — Eger iparosítását gátolták! A megyeszékhelyen sem volt nagyobb iparüzem, gyár, nemhogy Abonyban! S hogy miért nem? Így magyarázzák: a klérus tartott a szervezett ipari munkásságtól; nem tartotta kívánatosnak, hogy a szociáldemokrata párt, szakszervezet bontogassa e földön zászlaját. Lehet, akadna, aki a középipar hiányát közgazdasági adottságok s törvényszerűségek fölsorakoztatásával igazolná. Ez a múlt. S ma? Abonynak komoly ipara van ma már, de — erről is van, vélemény — a megyei székhely Füzesabonyt agglomerációs körzetébe tartozónak vallja s vonakodik továbbiparosítani. Munkaerőtartalék-bázis- ként kezeli ,a nagyközséget, épp úgy, mint a, többi közeli s nagyobb népességű települést. Mi az igazság? A már említett mezőgazdasági létesítményeken tv igen jelentős munkaalkalmat nyújtó ipari üzem a Mát ravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyára. Gyár? ígér az. Kérésemre megtudjuk az itt foglalkoztatottak szá mát: 780 fő! Közülük 480 füzesabonyi lakos... Sapient sat. # Előfutamként: 1979. november 11., vasárnap reggel Zuhog az eső. A reggeli pesti gyors ablakából kitekintek az abonyi állomáson. Itt nincs vasárnap, a sárgí mellényeis vasúti őrangyalok ugyancsák sárga színű gépeikkel a sínpárt szabályozzák, állítják. S a gyorsvonal könnyedén tovalibben. Heves megye aztán igazán bővelkedik vasúti csomópontokban: Hatvan, Vámosgyörk, Kálkápolna, Füzesabony. A hatvan—miskolci vasútvonalat 1870-ben nyitották meg. Füzesabony jelentősége akkor nőtt meg, amikor a megyeszékhely Egert is bekapcsolták az országos vasúthálózatba. Majd fokozódott a Tiszafüreddel való kapcsolat megteremtésérvel. Debrecen és Tiszafüredi között már volt vasút, majd a Tisza-híd megépítése után került e mellékágnak a budapest—miskolci fővonalhoz való becsatlakoztatására. Hogy — korába visszahelyezve — ily monumentális vasútállomást kapott Abony, annak furcsa s kissé romantikus története van. Nem mítosz s nem anekdota, hogy a minisztériumban a tervrajzokat tartalmazó borítékokat összecserélték s talán az azonos kezdőbetűk folytán a Fiúménak szánt pályaudvar terve alapján épült meg a füzesabonyi vasútállomás. A furcsa históriát itt mindenki ismeri s már közhelyként idézik, ha valami cserebere történik. A füzesabonyi vasútállomás a MÁV miskolci igazgatóságához tartozik. A fővonalon gócponti jelentősége közvetlenül Hatvanét követi. Hatvan annyival jelentősebb, amennyivel Heves és Egernél gazdaságilag jelentősebb a nógrádi szénmedence és a salgótarjáni acéltermelés. Vasútállomását 1944 őszén talán ezért is semmisítették meg, míg az abonyit meghagyták, bár a visszavonuló német csapatok nem mulasztották el az állomás biztosító berendezéseit, a vasúti raktárt, hidakat, sínpárokat fölrobbantani. A szolgálatellátásban egyébként a füzesabonyi állomáshoz tartozik a makiári és szihalmi állomás is. Az állomásfőnök — kinék épp soros vizsgálata van — a legkevésbé sem vonakodik, hogy elbeszélgessünk azokról a bonyolult feladatokról, melyekben itt nincs, bizony, nincs egy másodpercnyi szünet sem. Nemcsak egyrétű munka folyik, azaz vonatfogadás, -indítás, jegykiadás, ahogy a peronon ácsorgó sejtené. Mellérendeltségi viszonyban, de az állomással párhuzamosan ugyanis itt működik a vontatási főnökség, pályamesteri szakasz, szertárfőnökség s egy remekbeszabott elnevezésű intézmény: a vonatbefolyásoló önműködő berendezés. Hogy mi ez? Nem mindenki tud róla, eddig én sem tudtam a mozdonyvezető s az utasok legfőbb mentsváráról. Lehet átláthatatlan köd, koromsötét éjszaka, lezárhatja a kilátást sűrű eső vagy záporozó hó, — a pályajelzők képe egy kis üveglapon megjelenik a mozdonyvezető szeme előtt. E szerkezet szinte lelke a menetbiztonságnak. S ha a „vezér” a megengedettnél nagyobb sebességgel próbálna haladni, a szerkezet néhány másodperc alatt leállítja a szerelvényt. S ilyen berendezés ma már nemcsak a fővonalon, de az egri vonalon is működik. Amikor megkérdezem, hány vonatot kell naponta fogadni s indítani, — mosoly a válasz. Amennyi érkezik. A vonat pedig, ha nem személy, akkor teher szinte állandóan jön, megy. A tehervonatok számát legalább a 20
