Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - JELENÜNK - Szücs László: Három megye: MAB
zetközileg is ismert tudományos munkások, akik Kompokon, Gyöngyösön, az egri szőlészeti kutatóban, a erdészet mátrafüredi kutatóállomásán igen érdekes és gazdaságilag nagyon hasznos témákon dolgoznak. Talán elsősorban ők a hivatásos kutatók — ha ezt egyáltalán szabad így mondani —, a minden bizonnyal jobb kutatási körülményeik miatt. Tudományos munkáik legszebb eredményei a morfin mák, a sárgaszárú kender, a kompolti őszi árpa és a szőlő nemesítésétől kezdve az erdei csemetefák pusztulási okainak felderítésén keresztül a meddőhányók mezőgazdasági újrahasznosítási kutatásáig széles és eredményes' skálán terjednek. A MAB e felsorolt munkák további kibontakozásához adhat jobb és feszesebb lehetőséget. Szervezeti keretei elsősorban a tavasszal megalakult szakibizottságai, mint például a társadalomtudományi, közgazdasági, bányászati, kohászati, gépészeti, egészségügyi, vegyészeti és mezőgazdasági szakbizottságok, melyek első szaküléseiket már meigtartottáik. A MAB elnökségében és nyolc szakbizottságában eddig közel 20 szakember képviseli megyénket. Akik megízlelték már a tudományos kutatómunka sok-sok törekvésre csábító ízét, jól tudják, hogy a kutatás — különösen a mi megyénk esetében — aligha lehet sikeres hosszabb távon, ha nem tud kapcsolódni országos vezető tudományos iskolákhoz, irányítókhoz. Elszigetelve aligha lehet pontos, ellenőrzött és elfogadható eredményeket produkálni. Korábban már ezen úgy próbált segíteni a megye tudós társadalma — elsősorban talán a főiskolai kutatók esetében történt ez —, hogy a megalakult Debreceni Akadémiai Bizottsággal (DAB) immár több éves jó kapcsolatot alakított ki. Őszintén hiszem, hogy ezt csak fokozni fogja a most megszületett Miskolci Akadémiai Bizottság is a nagyon kellemesnek ígérkező kereteivel. Érzésem szerint itt és ezekben rejlik az első számú segítség a megye kutatói felé. Sokak véleménye szerint a megye tudományos munkásainak személyes, valamint a tudományágak szakmai kapcsolata az előbb említett fórumokkal egyre jobb. Amíg az ötvenes években szinte „fehér hollónak” számított egy-egy ilyen országos tudományos kapcsolódás (néhány orvoskutatónál és főiskolai tanárnál csupán), addig ez ma ahhoz képest tömegesnek mondható, de még korántsem elég. A jelenlegi helyzetre néhány példa a következő: A társadalomtudományok kutatói (nyelvészek, irodalmárok, pedagógiai kutatók stb.) főleg budapesti akadémiai kutatóintézetekhez és egyetemi tanszékékhez (Budapest és Debrecen) kapcsolódnak. A természettudományok területén hasonló a helyzet, bár egyikét szállal bővült már korábban is a miskolci műegyetem felé (kémia, kohászat) és kedvező kapcsolatok alakultak fizikus vonalon a debreceni és budapesti atomfizikai tanszékekkel is. Ügy érzem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy az iskolatelevízió egri kutatóbázisától kezdve a kompolti intézet KGST-témáin keresztül a Finomszerelvénygyár és Dohánygyár kiterjedt ipari nemzetközi kapcsolataiig eléig széles a tudományos kapcsolódás kezdő, de ma már sokat ígérő szakasza megyénkben. A MAB megalakulása után néhány hónappal joggal merül fel a kérdés, hogyan és milyen módszerekkel segítheti a MAB Heves megye tudományos életének további kibontakozását, a kutatómunka hatékonyságának növelését. Többek között ez az a kérdés, amit elsősorban a jövő igazol majd. Az elgondolásokat, a segítségeket legfeljebb csak vázolni lehet. Nézetem szerint az említett tudományterületi szakbizottságok lesznek azok a szilárd keretek, amelyek a három megyében, az adott tudományágak kutatóit összefogják, feladataikat felmérik, ha kell, koordinálják, tudományos kérdéseikben állást foglalnak, véleményeznek stb. Ez ,a keret idáig még nem létezett, vagy nagyrészt hiányzott. De a segítés módszereihez számítom többek között még a MAB megjelenő közleményeit is, mely pályamű- veket, tudományos ülések anyagát, kutatási eredményeket stb. rendszeresen publikál majd. Így a Heves megyei tudományos híreket és eredményeket is. Sikeres számaival kiváló kapcsolatot teremthet a három megye tudományos közéletével. Ide sorolhatom továbbá a MAB által működtetett miskolci tudós klub meginduló életét is, mely Észak-magyarország tudósainak helyet és fórumot biztosít összejöveteleikhez, tudományos és baráti kapcsolataik sikeres és bensőséges kialakításához. Sok mindent lehetne még sorolni: a pályázatok kiírását, bizonyos anyagi támogatások lehetőségét, kiadványok finanszírozását, melyek az elkövetkezendő években a MAB keretein belül hatékonyan segíteni fogják Heves megye tudományos életének kibontakoztatását. Nem szeretném elhallgatni megyénk tudományos életének gondjait sem. Az elmúlt években többször megtartott tudománypolitikai áktívák elsősorban — és helyesen, — a gondokról beszéltek. így került szóba 'gyakran a kutatómunkát végzők elég nagy elszigeteltsége, a megyei tudományos közélet hiánya, a kutatók idegennyelv tudásának pótolni valói, a műszerezettség korszerűségének vitatható kérdései, a tudományos segéderők számának csekély volta, a megye mai életével kapcsolatos kutatások igen hézagos helyzete, helytörténészeink megyei „adósságai’ és így tovább. Most is úgy látom, hogy a szókimondó és segítőén bíráló megyei tudománypolitikai viták — melyeket mindenkor a megyei pártbizottság hívott életre — eredménye, hogy ha ma még nem is gondtalanul, de reális megyei lehetőségekkel és rendezett sorokkal csatlakozhattunk, illetve lehetünk tagjai a MAB-nak. Természetesen Heves megye tudományos munkásai jól tudják, hogy a magunk megyei dolgát a tudományos élet és a kutatások területén is elsősorban nekünk kell megoldani. A MAB lehetőségeket nyújt, kereteket biztosít, de kutatni, dolgozni, egymás munkáját elismerni, segíteni, megérteni és megbeszélni nekünk, Heves megyeieknek kell. A MAB nem csodaszer, csak egy kiváló lehetőség, amit jó értelemben mondva, ki kell használnunk. Mindnyájan, akik szeretjük szűkebb pátriánkat, Heves megyét, örülnénk, ha a közel 17 ezres értelmiségi rétegből kiváló néhány száz kutató tudományos élete nagyobb távlatokat kaphatna és kutatóinak tudományos sikerei, eredményei sokak számára ismertek, elismertek lehetnének. Bízunk ebben és reméljük, hogy a Miskolci Akadémiai Bizottság záloga lesz a nemcsak óhajtott, hanem megvalósuló további tudományos eredményeinknek, rendszeres kutatómunkánknak és egyre aktívabb megyei tudományos közéletünknek. Szűcs László 10
