Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 2. szám - JELENÜNK - Szücs László: Három megye: MAB

zetközileg is ismert tudományos munkások, akik Kom­pokon, Gyöngyösön, az egri szőlészeti kutatóban, a erdészet mátrafüredi kutatóállomásán igen érdekes és gazdaságilag nagyon hasznos témákon dolgoznak. Talán elsősorban ők a hivatásos kutatók — ha ezt egyáltalán szabad így mondani —, a minden bizonnyal jobb ku­tatási körülményeik miatt. Tudományos munkáik leg­szebb eredményei a morfin mák, a sárgaszárú kender, a kompolti őszi árpa és a szőlő nemesítésétől kezdve az erdei csemetefák pusztulási okainak felderítésén keresz­tül a meddőhányók mezőgazdasági újrahasznosítási ku­tatásáig széles és eredményes' skálán terjednek. A MAB e felsorolt munkák további kibontakozásá­hoz adhat jobb és feszesebb lehetőséget. Szervezeti ke­retei elsősorban a tavasszal megalakult szakibizottságai, mint például a társadalomtudományi, közgazdasági, bá­nyászati, kohászati, gépészeti, egészségügyi, vegyészeti és mezőgazdasági szakbizottságok, melyek első szakülé­seiket már meigtartottáik. A MAB elnökségében és nyolc szakbizottságában eddig közel 20 szakember képviseli megyénket. Akik megízlelték már a tudományos kutatómunka sok-sok törekvésre csábító ízét, jól tudják, hogy a ku­tatás — különösen a mi megyénk esetében — aligha lehet sikeres hosszabb távon, ha nem tud kapcsolódni országos vezető tudományos iskolákhoz, irányítókhoz. Elszigetelve aligha lehet pontos, ellenőrzött és elfogad­ható eredményeket produkálni. Korábban már ezen úgy próbált segíteni a megye tudós társadalma — elsősor­ban talán a főiskolai kutatók esetében történt ez —, hogy a megalakult Debreceni Akadémiai Bizottsággal (DAB) immár több éves jó kapcsolatot alakított ki. Őszintén hiszem, hogy ezt csak fokozni fogja a most megszületett Miskolci Akadémiai Bizottság is a nagyon kellemesnek ígérkező kereteivel. Érzésem szerint itt és ezekben rejlik az első számú segítség a megye kutatói felé. Sokak véleménye szerint a megye tudományos munkásainak személyes, valamint a tudományágak szakmai kapcsolata az előbb említett fórumokkal egyre jobb. Amíg az ötvenes években szinte „fehér hollónak” számított egy-egy ilyen országos tudományos kapcsoló­dás (néhány orvoskutatónál és főiskolai tanárnál csu­pán), addig ez ma ahhoz képest tömegesnek mondható, de még korántsem elég. A jelenlegi helyzetre néhány példa a következő: A társadalomtudományok kutatói (nyelvészek, irodalmárok, pedagógiai kutatók stb.) főleg budapesti akadémiai ku­tatóintézetekhez és egyetemi tanszékékhez (Budapest és Debrecen) kapcsolódnak. A természettudományok terü­letén hasonló a helyzet, bár egyikét szállal bővült már korábban is a miskolci műegyetem felé (kémia, kohá­szat) és kedvező kapcsolatok alakultak fizikus vonalon a debreceni és budapesti atomfizikai tanszékekkel is. Ügy érzem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy az iskolate­levízió egri kutatóbázisától kezdve a kompolti intézet KGST-témáin keresztül a Finomszerelvénygyár és Do­hánygyár kiterjedt ipari nemzetközi kapcsolataiig eléig széles a tudományos kapcsolódás kezdő, de ma már so­kat ígérő szakasza megyénkben. A MAB megalakulása után néhány hónappal joggal merül fel a kérdés, hogyan és milyen módszerekkel se­gítheti a MAB Heves megye tudományos életének to­vábbi kibontakozását, a kutatómunka hatékonyságának növelését. Többek között ez az a kérdés, amit elsősor­ban a jövő igazol majd. Az elgondolásokat, a segítsége­ket legfeljebb csak vázolni lehet. Nézetem szerint az említett tudományterületi szakbizottságok lesznek azok a szilárd keretek, amelyek a három megyében, az adott tudományágak kutatóit összefogják, feladataikat felmé­rik, ha kell, koordinálják, tudományos kérdéseikben állást foglalnak, véleményeznek stb. Ez ,a keret idáig még nem létezett, vagy nagyrészt hiányzott. De a segítés módszereihez számítom többek között még a MAB megjelenő közleményeit is, mely pályamű- veket, tudományos ülések anyagát, kutatási eredménye­ket stb. rendszeresen publikál majd. Így a Heves me­gyei tudományos híreket és eredményeket is. Sikeres számaival kiváló kapcsolatot teremthet a három megye tudományos közéletével. Ide sorolhatom továbbá a MAB által működtetett miskolci tudós klub meginduló életét is, mely Észak-magyarország tudósainak helyet és fó­rumot biztosít összejöveteleikhez, tudományos és baráti kapcsolataik sikeres és bensőséges kialakításához. Sok mindent lehetne még sorolni: a pályázatok kiírását, bi­zonyos anyagi támogatások lehetőségét, kiadványok fi­nanszírozását, melyek az elkövetkezendő években a MAB keretein belül hatékonyan segíteni fogják Heves megye tudományos életének kibontakoztatását. Nem szeretném elhallgatni megyénk tudományos éle­tének gondjait sem. Az elmúlt években többször meg­tartott tudománypolitikai áktívák elsősorban — és he­lyesen, — a gondokról beszéltek. így került szóba 'gyak­ran a kutatómunkát végzők elég nagy elszigeteltsége, a megyei tudományos közélet hiánya, a kutatók idegen­nyelv tudásának pótolni valói, a műszerezettség kor­szerűségének vitatható kérdései, a tudományos segéd­erők számának csekély volta, a megye mai életével kap­csolatos kutatások igen hézagos helyzete, helytörténé­szeink megyei „adósságai’ és így tovább. Most is úgy látom, hogy a szókimondó és segítőén bíráló megyei tudománypolitikai viták — melyeket mindenkor a megyei pártbizottság hívott életre — ered­ménye, hogy ha ma még nem is gondtalanul, de reális megyei lehetőségekkel és rendezett sorokkal csatlakoz­hattunk, illetve lehetünk tagjai a MAB-nak. Természe­tesen Heves megye tudományos munkásai jól tudják, hogy a magunk megyei dolgát a tudományos élet és a kutatások területén is elsősorban nekünk kell megolda­ni. A MAB lehetőségeket nyújt, kereteket biztosít, de kutatni, dolgozni, egymás munkáját elismerni, segíteni, megérteni és megbeszélni nekünk, Heves megyeieknek kell. A MAB nem csodaszer, csak egy kiváló lehetőség, amit jó értelemben mondva, ki kell használnunk. Mindnyájan, akik szeretjük szűkebb pátriánkat, He­ves megyét, örülnénk, ha a közel 17 ezres értelmiségi rétegből kiváló néhány száz kutató tudományos élete nagyobb távlatokat kaphatna és kutatóinak tudomá­nyos sikerei, eredményei sokak számára ismertek, elis­mertek lehetnének. Bízunk ebben és reméljük, hogy a Miskolci Akadémiai Bizottság záloga lesz a nemcsak óhajtott, hanem megvalósuló további tudományos ered­ményeinknek, rendszeres kutatómunkánknak és egyre aktívabb megyei tudományos közéletünknek. Szűcs László 10

Next

/
Thumbnails
Contents