Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - JELENÜNK - Dóra Zoltán: Felnémet mai ragadványnevei
Felnémet mai ragadványnevei 1. Felnémet 1960-ig önálló közigazgatású község volt, mely Egertől 4 km-re terült el. Dr. Soós Imre, a Heves megyei Levéltár volt igazgatója egy kéziratos munkájában sók értékes adatot közöl az egykori községről. Ebből tudjuk, hogy Felnémet nevét a II. Géza alatt betelepülő Lüttich környékéről származó német-—flamand telepes csoportról kapta. Bizonyításképp megemlíthető az Eger alatt levő egykori Almagyar, melynek lakói magyarok voltak. 1596-ban Eger várát elfoglalta a török, és ebben az időiben Felnémet teljesen elpusztult. 110 esztendeig vált lakatlanná, és betelepítése 1706-ban kezdődött meg. Ekkor Szécsényi György, tiszttartó, Telekessy püspök-föl- desúr okmánya alapján, megkezdi az egykori mezőváros betelepítésének munkáit. A ma élő családok közül a Borsós, Bíró, Kiss, Korózs, Kovács, Nagy, Rácz, Szabó, Takács családnevekkel találkozunk az első betelepülők névsorát vizsgálva. 1710-ben pestisjárvány pusztította el a lakosság jelentős részét, így mindössze 10 család maradt Felnémeten. Igen sokan elmenekültek, illetve elpusztultak. 1711—20 között ment végbe Felnémet második betelepítése, így 1720-ra már 22 a családok száma. A családnevek történeti vizsgálata rendkívül érdekes megállapításokat regisztrálhatna Soós Imre tanulmánya alapján, ugyanis ebből megtudhatjuk, hogy a Borsós, Bíró, Dömösi, Korózs, Kovács, Molnár, Nagy, Rácz, Sikátor, Szabó családok alapozták meg Felnémet mai lakosságának törzsét. Az 1706-ban betelepülőik közül e családok maradtak meg az 1711 utáni évekre is. A családnevek történeti vizsgálatától eltekintve, szükségtelennek tartom a betelepülő családnevek bemutatását. Kiemelem azonban azokat a családokat, melyek a ragadványnevek tekintetében leginkább megterheltek. Ez ugyanis egy további, a névtan esetleg részletesebb tanulmányozásához adhat szempontokat. 2. A személynévvizsgálat pontosságához föltétlenül szükséges lett volna egy hivatalos adattár. Amikor Fel- német névanyagának gyűjtését megkezdtem, Eger város Tanácsa V. B. Igazgatási Osztályához fordultam engedélyért a névanyag megtekintése végett. Tekintettel arra, hogy Felnémet Eger városrésze, a tanácsnál nyilvántartott iratok semmiféle eligazítást nem adtak a vizsgált településre vonatkozóan. Emiatt a szóbeli közlésre kellett támaszkodnom. Mind a ragadványneveket, mind pedig a jelenleg élő családokat ezeknek a közléseknek alapján mutatom be. Közismert, hogy a szóbeli megnyilatkozások nem minden esetben tekinthetők megbízhatóaknak. Különösen áll ez egy olyan vizsgálat esetében, amikor a pontos adatok ellenőrzésére nincs lehetőség. így a ma Felnémeten élő családok azonos családnévvel bíró száma egyáltalán nem mutatható ki, sőt »bizonyos családok meglétére, illetve meg nem létére vonatkozóan is eltérő szóbeli közlést kaptam. 3. A ragadványnév, mint terminológia a szakirodalomban általában összefoglaló elnevezésként szerepel, mely a szóbeli névrendszerben említőnévként használatos. Felnémeten is említőnévként él ez a névhasználat, mégpedig jobbára a családnevet helyettesítve. Az identifikálást így a ragadványnév + keresztnév tölti be. Közismert, hogy a történeti nyelvvizsgálat alapján a ragadványneveket a három elemű névadás egyik fajtájaként tartjuk számon. Felnémet közelmúlt és jelen névhasználatában azonban a már említett két elemű név szolgál a szóban forgó személy azonosítására. Sajátossága a ragadványneveknek, hogy a szóbeli névrendszerben él. Ez Felnémet esetében is így tapasztalható. Érdekességként említem azonban meg, hogy a tőle mintegy 5 km-re fekvő Felsőtárkányban mind a világi, mind pedig az egyházi anyakönyvezésben használták (használják?) eme differenciatív névelemet. Mint érdekesség kívánkozik ide, hogy Inczédy László, Felnémet egykori kántortanítója az iskolai anyakönyvezésben jelölte a ragadványneveket. Miután ezek a háború előtti anyakönyvek elvesztek, jelenleg a ragadványnevek írásbeliségének ma nincs nyoma Felnémeten. A településen a ragadványné'v elnevezés helyett a „ragadéknév” járja, leginkább pedig a „csúfolódó név”-ről beszélnek. Ma, ha a név fogalmi jelentése nem pejoratív, esetleg stilisztikai értelemben kimondottan kellemes, akkor is a „Csúfolódó név” csoportjába sorolják. 4. Mint már említettem, a családnevek számára vonatkozóan nincsenek pontos adataim. Ugyanezt mondhatom el a ragadványnevekről is. Miután a szóbeli közlésre támaszikodtam, a családneveket is, a ragadványneveket is tényként fogadom el. A pontosságra törekvés végett azonban mindazőkat a ragadványneveket, amelyek az aktív nyelvhasználatban nem fordulnak elő, a passzív rovatban mutatom be. A bemutatásnál a családneveket és a hozzájuk tartozó ragadványneveket betűrendbe szedtem. Amikor a ragadványneveket egyéb szempontból vizsgálom, a családneveknél használt sorrendtől függetlenül, az ábécé sorrendjében sorolom föl azokat. Mind a ragadványnevek, mind a rájuk vonatkozó közlés, megjegyzés ismertetésekor az elnagyolt fonetikai jelölést alkalmazom. A családneveket, noha a kiejtés itt is eltérhet a köznyelvitől, a helyesírási norma szerint jegyeztem le. Szükségesnek tartom, hogy a település »néhány nyelvjárási sajátosságát ismertessem. Felnémet nyelvi öldrajzilag a palóc nyelvjárás szélén helyezkedik el, így enne»k a nyelvjárásnak hatása érződik itt-ott még ma is. A záródó diftongusok ma már csak elvétve fordulnak elő, pedig valamikor kivétel nélkül használták. Csökkenőben van az illabiális a’ hang ejtése is, de ezzel még néhány ragadványnév esetében találkozunk. Az Ly-ezésre, a palatizációra egyaránt van példa, sőt egy esetben (Genge) a depalatizációt is megfigyelhetjük a ragadványneveknél. A szóbeli közlés, valamint az egykori felnémeti iskola nyugalmazott igazgatóhelyettesének feljegyzéseit felhasználva mutatom be a család- és ragadványneveket. A táblázatban csak azok a családnevek szerepelnek, amelyek a lakosság jelentős részének véleménye szerint ma is élnek. A ragadványnévvel leginkább megterheltek az Eged, Farkas, Jakab, Kovács, Nagy, Sütő családnevek. Pedig Eged és Farkas családok sem az első, sem pedig a második betelepüléskor nem érkeztek Felnémetre, tehát a lakosság fiatalabb törzséhez tartoznak. Az is érdekes, hogy a Korózs meg a Rácz családok mellett kevés a ragadványnév, noha ezeket már az első betelepülés névjegyzékében megtaláljuk. 11
