Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Az egri nép szólásainak és közmondásainak világa

cselekedeteinek meggátoltatására”. A rendre, a fegyelemre és a garázdálkodók megregulázására ügyelő városi hó­hér segédje volt a serha. Később ebbe a rokon értelmű szósorba illeszkedett bele szavunk jelentéstartalmával és használati értékével: sintér, kutyapecér, gyepmes­ter stb. A foglalkozással együtt járó munka jellegéből következhetett, hogy idővel a hitvány, az alávaló, a semmirekellő szavakkal került egy rokon értelmű sorba, s ha valakit nagyon el akartak ítélni azt mondták róla: serha ember. Ugyancsak a kihaló szólások sorába vonható ez az egri szóláshasonlat is: Tud hozzá, mint az egri kávés a kávé­főzéshez. Az egri kávés jelzős szerkezet valamikor mesz- sze földön ismert nyelvi forma volt, hiszen az egri ká­vésházakban az egri kávésok jóvoltából, kitűnő kávé­levet hörpölgethettek a vendégek. Szólásunk is erre utal. 5. Az egri melléknév igen változatos jelzős szerkeze­tekben épült bele néhány olyan szólás, közmondás nyelvi szövetébe, amelynek sok kötődése van Egerhez, az egri nép múltjához, társadalmi életéhez, foglalkozásához stb. Szemelgessünk most ebből a típusból. Ha azt akarták jelezni, hogy ugyanazt hiszik és vallják, s valamiről egy a véleményük, akkor ezt szokták mondani: Ö is az egri kátét tanulta. Az sem véletlen, hogy az egri érsek jelzős szerkezet is nyelvi szerepet vállalt a sajátosan egri szó­lásokban. Ha valakinek nincs ínyére a kapálás, ezt mondják neik: Mért nem lettél egri érsek! A rátarti, dölyfös, büszke gazdát minősítették ezzel a szóláshason­lattal: Hintán jár, mint az egri érsek. Az egri iparosok, hóstyalakók egy-egy, nem éppen di­cséretes cselekedete adott alapot ezeknek a gunyoros ér­telmű szólásformáknak: Olyan, mint az egri molnár: egyszer piklil (őröl), kétszer sápol (vámol). — Ügy járt, mint az egri pék: belesütötte a poloskát a kenyérbe, s így védekezett: csak mazsola az benne, azzal hirtelen bekapta, s nem is tudták megbüntetni. — Olyan tüzes, mint az egri cikra. Az egri hóstyai parasztlegények hir­telen haragja, tüzes természete adott alapot a szólás megalkotására. Ismerik ezt a változatot is: Büszke, mint az egri cikra. Ebbe a rokon értelmű szólássorba illesz­kedik bele ez a szóláshasonlat: Indulatos, büszke, mint az egri ember. Az egri asszony jelzős szerkezetnek szólásbeli szere­péről ez a nyelvi formájában is sajátosan egri szólás­hasonlat tanúskodik: Változatos, mint az egri asszony főzte: memme kumpi, memme báb. 6. A következő szólásformák elsősorban csúfolódó szándékukkal tűnnek ki: Megtisztelte, megurazta, mint az egri ember a kutyapecért (Ezt kérdezte: Itthon van-e a nagyságos sintér úr?). — Szétnéz, mint a pélyi vak Egerben (nézelődik, de semmit nem lát). — Belépett, mint Pacaliné Egerbe (a szomszéd falvak piacozó asz- szonyai szokták mondani, ha megkérdezték tőlük: hová mennek. Csak belépek Egerbe. Ez a válasz szólássá vált). 7. Nemcsak Egerben, hanem közvetlen környékén is jól ismert és használt szóláshasonlatról azért szólunk, mert valóságalapja egészen szembetűnő: valóban sok a templom Egerben (2. kép). Nem véletlen tehát, hogy megszületett ez a szólásforma: Válogatnak, mint az eg­riek a templomban. Akkor szokták mondani, ha valaki hosszasan latolgatja, mit válasszon. Az egri csúfolódó szájon, vagy inkább az egrieket csúfoló, gunyoros mon­dásban már így formálódott a szólás: Az egriek addig válogatnak a sok templomban, míg a pincék közé nem kerülnek. Az egri asszonyokat gyakran minősítették olyan jel­zőkkel, illetőleg jelzős szerkezetű szólásformákkal, ame­lyeknek nyilvánvaló az epikus magja, egri valósághát­tere. Még ma is ismerik az öregebbek ezeket a formá­kat: Sarkon járó egriek (pattogós papucsban, hegyesen, hegyesen jártak); zsinórnyövő egriek (a hosszú szoknya alja zsinórral volt körülvarrva, s ez a zsinór a csizmától és a cipőtől, a hosszú viselésben „kinyűvődött”). Szólásszerű használati értékhez jutott az egri ember nyelvi forma is. Sokféle értelmezése lehetséges: ’szőlő­höz, borhoz jól értő ember; rátarti, büszke; mindent tudni akar stb.’ Ha az egri ember valami olyan dolog­ról hallott, amiről már tudomást szerzett, gyakran hang­zott fel ez a mondás is: Nekem mondon, Egrinek? 8. Eger topográfiai helyzete, települési jellegzetessége is alapul szolgált néhány szólásmód, szóláshasonlat ki­alakulásához. A régi Eger települését jellemezte a sok kacskaringós utca és a közök, sorok rendszere. A szó­lás is erre utal: Kacskaringós, mint Eger. Eger egyik városrésze, illetőleg utcája neve adott alapot ennek a szólásszerű nyelvi képletnek: Almagyar, akitől az ember jó magyar, (az itt élő emberek dicsekedtek így maguk­ról). Az Eger alatt meghúzódó szövevényes pincerend­szer is valóságháttérül szolgált: Az egri ember otthon 'lakik, de a pincében érzi jól magát. — Jó barátot és haragos társat leghamarabb a pincében találhatni. — Templom mellett lakik, mégis hamarabb ér a pincébe stb. Eger történeti múltjának legjellegzetesebb emléke az egri vár. A szólásszerű nyelvi alakulatokban sem vé­letlenül jutott szerephez: Nem egy nap épült Eger vára 53

Next

/
Thumbnails
Contents