Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: Az egri nép szólásainak és közmondásainak világa
cselekedeteinek meggátoltatására”. A rendre, a fegyelemre és a garázdálkodók megregulázására ügyelő városi hóhér segédje volt a serha. Később ebbe a rokon értelmű szósorba illeszkedett bele szavunk jelentéstartalmával és használati értékével: sintér, kutyapecér, gyepmester stb. A foglalkozással együtt járó munka jellegéből következhetett, hogy idővel a hitvány, az alávaló, a semmirekellő szavakkal került egy rokon értelmű sorba, s ha valakit nagyon el akartak ítélni azt mondták róla: serha ember. Ugyancsak a kihaló szólások sorába vonható ez az egri szóláshasonlat is: Tud hozzá, mint az egri kávés a kávéfőzéshez. Az egri kávés jelzős szerkezet valamikor mesz- sze földön ismert nyelvi forma volt, hiszen az egri kávésházakban az egri kávésok jóvoltából, kitűnő kávélevet hörpölgethettek a vendégek. Szólásunk is erre utal. 5. Az egri melléknév igen változatos jelzős szerkezetekben épült bele néhány olyan szólás, közmondás nyelvi szövetébe, amelynek sok kötődése van Egerhez, az egri nép múltjához, társadalmi életéhez, foglalkozásához stb. Szemelgessünk most ebből a típusból. Ha azt akarták jelezni, hogy ugyanazt hiszik és vallják, s valamiről egy a véleményük, akkor ezt szokták mondani: Ö is az egri kátét tanulta. Az sem véletlen, hogy az egri érsek jelzős szerkezet is nyelvi szerepet vállalt a sajátosan egri szólásokban. Ha valakinek nincs ínyére a kapálás, ezt mondják neik: Mért nem lettél egri érsek! A rátarti, dölyfös, büszke gazdát minősítették ezzel a szóláshasonlattal: Hintán jár, mint az egri érsek. Az egri iparosok, hóstyalakók egy-egy, nem éppen dicséretes cselekedete adott alapot ezeknek a gunyoros értelmű szólásformáknak: Olyan, mint az egri molnár: egyszer piklil (őröl), kétszer sápol (vámol). — Ügy járt, mint az egri pék: belesütötte a poloskát a kenyérbe, s így védekezett: csak mazsola az benne, azzal hirtelen bekapta, s nem is tudták megbüntetni. — Olyan tüzes, mint az egri cikra. Az egri hóstyai parasztlegények hirtelen haragja, tüzes természete adott alapot a szólás megalkotására. Ismerik ezt a változatot is: Büszke, mint az egri cikra. Ebbe a rokon értelmű szólássorba illeszkedik bele ez a szóláshasonlat: Indulatos, büszke, mint az egri ember. Az egri asszony jelzős szerkezetnek szólásbeli szerepéről ez a nyelvi formájában is sajátosan egri szóláshasonlat tanúskodik: Változatos, mint az egri asszony főzte: memme kumpi, memme báb. 6. A következő szólásformák elsősorban csúfolódó szándékukkal tűnnek ki: Megtisztelte, megurazta, mint az egri ember a kutyapecért (Ezt kérdezte: Itthon van-e a nagyságos sintér úr?). — Szétnéz, mint a pélyi vak Egerben (nézelődik, de semmit nem lát). — Belépett, mint Pacaliné Egerbe (a szomszéd falvak piacozó asz- szonyai szokták mondani, ha megkérdezték tőlük: hová mennek. Csak belépek Egerbe. Ez a válasz szólássá vált). 7. Nemcsak Egerben, hanem közvetlen környékén is jól ismert és használt szóláshasonlatról azért szólunk, mert valóságalapja egészen szembetűnő: valóban sok a templom Egerben (2. kép). Nem véletlen tehát, hogy megszületett ez a szólásforma: Válogatnak, mint az egriek a templomban. Akkor szokták mondani, ha valaki hosszasan latolgatja, mit válasszon. Az egri csúfolódó szájon, vagy inkább az egrieket csúfoló, gunyoros mondásban már így formálódott a szólás: Az egriek addig válogatnak a sok templomban, míg a pincék közé nem kerülnek. Az egri asszonyokat gyakran minősítették olyan jelzőkkel, illetőleg jelzős szerkezetű szólásformákkal, amelyeknek nyilvánvaló az epikus magja, egri valóságháttere. Még ma is ismerik az öregebbek ezeket a formákat: Sarkon járó egriek (pattogós papucsban, hegyesen, hegyesen jártak); zsinórnyövő egriek (a hosszú szoknya alja zsinórral volt körülvarrva, s ez a zsinór a csizmától és a cipőtől, a hosszú viselésben „kinyűvődött”). Szólásszerű használati értékhez jutott az egri ember nyelvi forma is. Sokféle értelmezése lehetséges: ’szőlőhöz, borhoz jól értő ember; rátarti, büszke; mindent tudni akar stb.’ Ha az egri ember valami olyan dologról hallott, amiről már tudomást szerzett, gyakran hangzott fel ez a mondás is: Nekem mondon, Egrinek? 8. Eger topográfiai helyzete, települési jellegzetessége is alapul szolgált néhány szólásmód, szóláshasonlat kialakulásához. A régi Eger települését jellemezte a sok kacskaringós utca és a közök, sorok rendszere. A szólás is erre utal: Kacskaringós, mint Eger. Eger egyik városrésze, illetőleg utcája neve adott alapot ennek a szólásszerű nyelvi képletnek: Almagyar, akitől az ember jó magyar, (az itt élő emberek dicsekedtek így magukról). Az Eger alatt meghúzódó szövevényes pincerendszer is valóságháttérül szolgált: Az egri ember otthon 'lakik, de a pincében érzi jól magát. — Jó barátot és haragos társat leghamarabb a pincében találhatni. — Templom mellett lakik, mégis hamarabb ér a pincébe stb. Eger történeti múltjának legjellegzetesebb emléke az egri vár. A szólásszerű nyelvi alakulatokban sem véletlenül jutott szerephez: Nem egy nap épült Eger vára 53
