Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A Nógrád megyei palócság szólásainak világa

II. 23.). Erős, mint a hugyagi ácskonyak (pálinka). — Huta: Rászorul, mint a hutai a rothadt körtére. — Kazár: Rázza magát, mint a kazári menyecske. Sok szoknyát viselnek (8. kép), s hogy szépen tudjanak járni, otthon a szoknyák meglendítésével „elindítják” őket. Az erre való felkérés így hangzik: Indíj ja el kee a farom! Szaladjunk, mert jön a kazári harmat (nagy eső lesz). — keszi (Karancskeszi): Tolják, mint kesziek az ajtót (becsapják, szélhámosság áldozata lett). — A mondás alapja az a ráfogás, hogy őket is becsapta egy cirkuszos. Szépül, mint Kesziben a róka. A megfogott rókát a harangozom bízták, hogy etesse, itassa. Ezt a feladatát azonban nem teljesítette, s a róka megdöglött. De, ha azt kérdezték tőle, hogy nő-e már az állat, mindig azt válaszolta: Már szépül. — Litke: Szereti, mint a litkeiek a gubalepényt (nagyon kedveli, igen szereti). — Lóc: Ve- deri, mint a lód ember a lovát (nagyon hajtja, igen nógatja). Közös, mint a lóci kesztyű. A szólás alapja az a ráfogás, hogy a talált kesztyűt közösen használták, s aki télen Szécsénybe ment, az vitte el. — Ludány: Szép, mint a ludányi tarajos fékötő (Vö. Petőfi: Üti jegyzetek). — Mátraszőlős: Olyan soványon jött haza, mint a szőlősi vendégek. — Mohora: Ügy eszik, mint a mohorai ember: egyet harap, kettőt nyel. — Nagyorosz: Nem fér el, mint az oroszi ember a várnál. A drégelyi várnál rendezett összejövetelen széles jókedvében egyre csak azt kiabálta: Helyet, emberek, mert nem férek el. Otthon el is dicsekedett vele imigyen: Akkor, hogy táncoltam volna, ha helyem is lett volna! Ez se fér el, mint az oroszi ember a várnál (sokat izeg-mozog, nem találja a helyét). — Nemti: A nemti menyecskék cifrák, mint az éjféli mise. — örhálom: Billeg, mint az őrhalmi középparaszt a barázdában. Mozog, mint az őrhalmi döglött bárány farka (a lányok után járó férfira mondják). Sokpende- lyes, mint az őrhalmi menyecske. — Pásztó: Ügy ugrál, mint a pásztói menyecske, mikor a bolha csípi. Nem fér, mint a pásztói Koncsár Szentkútnál. Túl korán indult haza, az útban kérdezőknek egyre csak azt felelgette: Sokan voltak ott, nekem már nem jutott hely a búcsújáró kegyhelyen. — Piliny: Kapós, mint a pilinyi bor. — Pinc: Kesereg (vagy: nagyot hibázott), mint a pinci ember, hogy miért nem lett ló. — Rimóc: Visít, mint a ri- móci menyecske húsvétkor. Díszes, mint a rimóci vállkendő. — Salgótarján: Ég, mint a tarjáni tőzeg (rosszul megy a dolga). —- Sokat bír, mint a salgótarjáni vaskutya (sokat és rendszeresen dolgozik, mint a bányából a szenet kiszállító tárnakocsi). — Sáp: Gondolkodik, mint a sápi ember a tükör előtt (honnan ismeri ezt a sápi atyafit?). — Szakái: Olyan, mint a szakáli vak cigány: a vak szemére ráhúzta a haját (arra mondják, aki titkol valamit). — Szécsény: Felvág, mint a Szécsénybe vett koszos malac (a sokat dicsekvőre mondják). Mozog, mint a szécsényi csuka a szatyorban (a végsőt járja). Tiszta cifra, mint a szécsényi viselet (9. kép). — Szentkút: Ezen még nem múlik a szentkúti búcsú. — Gyalogol, mint a szentkúti búcsúsok. — Neki jutott a szentkúti bokréta (a májfa állításakor a legény kapta a lány kedves jelzéseként). — Szuha: Sorba megy, mint Szuhán a bíróság. Áldja meg az Isten, mint a szuhai malmot. „A szuhai malomba, Nógrád megyében, hétszer ütött be egymás után a menykő. Onnan van ez a közmondás” (Pelkó 68). Boldogul, mint a szuhai malom. Ügy szeressen, mint Isten a szuhai malmot. — Terenye: Kilóg, mint a terenyei legények cipőjéből a kapca. — Tolmács: Körömködik, mint a tolmácsi ember (bíbelődik, bajlódik). — Verebély: Színes, mint a verebélyi bot. A szentkúti búcsún vették a gyerekeknek ajándékba. Bozsog, mint Verebély a

szentkúti búcsúsoktól. — Vizslás: Gyenge, mint a vizs- lási harmat. Nagy esők szoktak erre lenni, arra mondják, aki vagy ami éppen nem gyenge. — Zabar: Tesz- nye, mint a zabari kendő. A lustálkodókra mondják. Tesznye: rendetlen, csúnya, piszkos, lomha, lusta stb.

7. A nógrádi nép szóláskészletében olyan frazeológiai alakulatok is élnek, amelyek a megye hegyeihez kapcsolódnak, és sokévi népi megfigyelésekre utalnak. Ebből a típusból is bemutatunk néhány jellemző példát: Mátra: Vén, mint a Mátra hegye. Ködellik a Mátra (eső lesz). Tőgyei a Mátra (eső várható). Annyi, mint a Mátra szele (sok van valamiből). Dugonics András is közli Példabeszédek és jeles mondások című kiadványában (II. k. 1820.). Toldi Miklós címmel írt szomorújátékában is kulcsszerepet szán e szólásnak: „Munka annyi, mint a Mátra szele, a bér pedig, mint egy mákszelet” (I. szakasz, VIII. rész). A megjelenés időpontja: 1794. — Komor: Fújnak a kámori szelek (tavasz lesz). Kámor zúg — hideg lesz; Öszberek zúg — meleg lesz (Kámor északi hegyoldal, Öszberek a nyugati). Zúgolódik, mint a Kámor lyuka (a zsörtölődő emberre mondják). —Börzsöny: Megáll, mint Börzsönyben az eső (arra mondják, aki sokáig megül a szomszédolásnál). — Karancs: Morog, mint a Karancs (arra is mondják, akinek semmi se jó, morgással reagál mindenre.) — Naszály: Pipál a Naszály (eső lesz). — Csengő: Zúg a Csengő, eső lesz. (A karancskeszi ek mondása).

8. A nógrádi palócság szólásainak sajátos típusában olyan valóban népi jellegű szólásformák is találhatók, amelyekben egy-egy személynév játssza a kulcsszerepet. Bár sokszor nagyon egyedi történések, viselkedési formák szolgálnak alapul a szólások keletkezéséhez, általánosabb értelemben is tanulságos információkat fogalmaznak meg. Sokszor már a szűkebb közösség számára is elhalványult a szólások valóságháttere, de jelképi értékük még eleven: tudják a falu lakói, hogy a sajátosan helyi szólásmódok és szóláshasonlatok mikor, mire és miért érvényesek. Meglepő, mennyire telítettek ezek a szólástípusok humorral, sokszor komiszkodó élcelődéssel is. Ha valaki egyszer megírja a népi humor fejlődését és jellemrajzát, használható forrásanyagot talál ezekben a nyelvi alakulatokban is. Ügy mutatjuk be az ebbe a típusba sorolható szólásokat, hogy használati értéküket, „jelentésüket” is érzékeltetjük. A nagyon gazdag példatárból idézzük az alábbi szólásformákat: Elszaladt, mint Viski disznaja. A szólás háttere: porzsol és közben el akart szaladni; használati értéke: hirtelen elrohan valaki a tetthelyről. — Elindult, mint Murgyiék csirkéje. A háttér: Murgyi néni, helyesebben a Csurja házaspár (a Mur57