Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A Nógrád megyei palócság szólásainak világa
ez, a nógrádi adatgyűjtő utamon hallott szólásmondás is bizonykodik: Amolyan ekebontó Borbála. Jelentése: könnyűvérű nő, férfifaló nőszemély stb. Mocsáry művében (III. 249.). Ecseg várának leírása kapcsán ezeket mondja: „Ecseg várát (3. kép) Ecseg helység lakosai régi időktől fogva Leány-várának is nevezik ... Borbála asszony kedves lakhelye volt. Ezen asszony annyira el hagyta magát heves indulataitól ragadtatni, hogy az itt által utazott férfiakat eleibe hívatta, s számukra jutalomképpen az ekéből erőszakkal is kifogatta az ökröket, s egy pár ökörrel ajándékozta meg az őtet meglátogató férjfiakat. Innét ered ezen közmondás: Eke Bontó Borbála.” Szerte az országban jól ismerik a rimóci rézsútos víz- vetős régi palócház (4. kép) mellett ezeket a szólásha- sonlat-változatokat is: Pislog, mint a rimóci nyúl, mosolyog, mint a rimóci nyúl, pislog, mint a rimóci muci (=nyúl), mosolyog, mint a rimóci nyúl a nyárson stb. Dugonics (Magyar példabeszédek és jeles mondások, 1820. 196) ezt az alakváltozatot is közli: Pislog, mint a rimóci nyúl a kandallóban. A szólás keletkezésének körülményeit Pelkó Péter szólásgyűjteményében (Eredeti magyar közmondások. 1864. 287—288) így adja elő: „A rimóciak a nyulat megnyúzván, elevenen nyársra húzták. A szegény állatot egy idegen a nyárson hunyorgatni látván, azt csudának vette, hogy a rimóci nyúl a nyárson is él és pislog. Más előadás szerént a közmondás származása ez: Rimócon egy apa a fogott nyulat elevenen a kemencébe zárta. Felesége mit sem tudva, a kenyérsütésre befűté a kemencét. Mikor a parázst kihúzta, azzal a nyúl is kikotoráztatott. Ez becsületesen meg lévén sülve, sőt szemein a kisütött zsír is pislogván, a gyermek rögtön elkiáltá magát: Apám, nini, hogy pislog. Azóta van ez a közmondásunk: Pislog, mint a rimóci nyúl a kemencében.” Hogy mennyire elevenen él ez a szólás, arra az is bizonyíték, hogy ma is változatos jelentéssel és használati értékkel használják: Pislog, mint a rimóci nyúl. Arra mondják, aki várja tettének következményeit; vagy arra, aki zavarában pislog, s nem tudja, mit csináljon, vagy mit feleljen a feltett kérdésre. Nógrádi adatszolgáltatóimtól ezeket az újabb szólásalakulatokat is feljegyezhettem: Figurái, mint a rimóci nyúl (tréfál); Vörös szemű, mint a rimóci nyúl, vörös a szeme, mint a rimóci nyúlnak, összehúzza magát, mint a rimóci nyúl (nagyon fázik). A nógrádi falucsúfolók között számolhatjuk el az értelmezett és leírt szólástípussal kapcsolatban azt a gu- nyoroskodó kérdést, amit a rimóciak bosszantására szoktak megfogalmazni: Rimóciak, pislog-e még a nyúl a tepsiben? A visszavágó válasz így hangzik: Nem pislog, mert kibökted a szemit. A varsányiak a mellékmondat durvább változatát is szokták használni. A rimóciakat tréfálkozó dévajkodással ezzel a jelzős szerkezettel is emlegetik: nyúlevő rimóciak. (Vö. Varsány. Tanulmányok egy észak-magyarországi falu társadalomrajzához. Bp. 1978. 145.). 6. A Nógrád megyei szóláskincs nagyságának, változatosságának, néprajzi, falutörténeti vonatkozásokban való gazdagságának érzékeltetésére most azokat a szólásformákat sorakoztatjuk fel és értelmezzük, amelyekben egy-egy falu, illetőleg a neve játssza a kulcsszerepet. E típusú szólások valósághátterét, használati értékét is feltárjuk, bemutatjuk. Almás (Mátraálmás): Rászorul, mint az almás iák a vadkörtére. — Balassagyarmat: Ég, mint Gyarmat. Ekkora hazugság a gyarmati legényeknek is becsületére volna. Ha egy kicsit bátrabb lennél, bíró lehetnél Gyarmaton. — Bárna: Ránk virradt, mint a bárnai farkasra (Az erdő közelében fekvő faluba beszabadult farkas még virradatkor is ott időzött). — Bátony (Nagybátony): Üti, veri, mint a bátonyi ember a lovát. Megtoldták, mint Bátonyban a lovat. (Az egyszeri bátonyi ember lova megdöglött, s hogy új lovat vehessen, komájától kért kölcsönt, de nem azt mondta, hogy a pénzét kellene megtoldani, hanem azt, hogy a lovát). — Buják: Díszes, mint a buják! viselet. Fekete, mint a bujáki kecele. Roskatag, mint a bujáki vár (5. kép). — Csitár: Megharmadolták, mint a csitáriak a harangot. (Három falu vett egy harangot: Csitár, Iliny, Gárdony. Elhatározták, hogy felváltva használják.) Olyan ez a bor, mint a csitári szentelt víz (gyenge, vizezett). — Dejtár: Sebesen hull, mint Dejtárra az istennyila (zuhog). Cifra, mint a dej- tári viselet. — Diósjenő: Süvenkedik, mint a diósjenei ember az életen (erősen gondolkodik). Ügy szeretik, mint Diósjenőn a göncöt (a metélt tésztát). — Dorogháza: Olyan, mint a dorogházi csimás lány (későn ment férjhez). — Drégelypálánk: Sem árt, sem nem használ, mint a drégelyi vendégség. Sok van belőle, mint Palánkon a Csőszákból. — Ersekvadkert: Aranyos, mint a vadkerti kontydeszkás fékető. — Hasznos: Csodát lát, mint a hasznosi asszony. Azt állította, hogy megjelent neki a Szűzanya [Vö. Világosság, 1961. 40—48.]. — Ráncos, mint a hasznosi apricskára szedett kecele (6. kép). — Hollókő: Csupa cifraság, mint a hollókői viselet. — Hu- gyag: Cifra, de szép, mint a hugyagi viselet (7. kép). Szagos, mint a hugyagi savanyú víz. A háttérre: ,,A hugyagi víznek kellemetlen szaga vagyon borral keverve jó italnak tartatik. Nagy hordókban vitetik ezen víz Pestre, és ottan magas üvegekben árultatik” (Mocsáry 56
