Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 3. szám - JELENÜNK - Farkas András: Visszajelzés
ha egyszerűen elfelejtett volna. Itt nemcsak a műhelymunka alapvető minimuma nem fedezhető fel, hanem sokkal inkább a mulasztások sora, mert ezzel a lehetőséggel nemcsak egy fiatal ígéret vált kevesebbé, nemcsak a színház, a közönség itt, Egerben, hanem a szakma is, mert az operetténekes ma nálunk hiánycikk. A „jót s jól” kettős kívánságát az sem korlátozhatta és nem korlátozhatja a jövőben sem, hogy két főiskolás is rendezett, sok vendégrendező működött itt. A sok az annyit is jelent, hogy több a kelleténél! Jövő és távozó színészeket ismertünk meg a színpadon, de nem fedeztük fel egy minden részletében sajátos, más együtteshez mérten önálló karakterjegyekkel rendelkező társulatot. A megállapítás alól egy kivétel van és ez biztat a jövőre nézve is: a Tartuffe előadása. Major Tamás egyénisége remek előadást eredményezett. Nem motyogtak, nem szédelegtek megszokott gesztusaikkal a színészek, élték azt, amit az egyéniség — ezt a szót nagyon sokszor szeretnénk aláhúzni — kiolvasott a darabból a színészeiknek. És azok a színészek a Tartuffe- ból megértették azt az olvasatot, amit Major Tamás elővarázsolt számukra. És mindig a koncepcióról, az elképzelésről! De most már a közönség, a kritika oldaláról. A koncepció elképzelés, terv, elvárás másoktól és magúidtól. Ebben az esetben a közönség és a kritika irányából talán az, hogy mit és hogyan szerettünk volna látni, mennyire mély érzelmeket és szenvedélyeket értünk meg a hagyományos, vagy akár a groteszk színház esetében? Ha ilyen megkülönböztetésnek egyáltalán van valami alapja és értelme! Mi embereket, töprengő, cselekvő, a cselekedeteikért bátran kiálló, a felelősséget vállalni kész embereket szeretnénk látni a színpadon. Mindig is ez volt az igényünk, a jövőben sem igen lesz más. Ha könnyezve, ha nevetve, szólaltassák meg nekünk az igazat a színpadon! Tudjuk, hogy az utóbbi tíz-húsz évben sokféle válság vonult le az irodalomban, a színpadokon, a közgondolkodásban, az emberekben. És mégis tájékozódnunk kell ebben a helyzetben is. És itt egy igazít el: az ember. Amíg a színészt őszinte együttérzéssel és tapssal köszönti a közönség, addig nincs baj. Mi, akik évek óta viseljük a néző feladatát Egerben, s igyekeztünk krónikásai is lenni egyben a színházi eseményeknek, utólag ismételgetjük néhány töredelmes megbánásunkat. Nem mindig és főként nem időben és nem teljes határozottsággal mondottuk meg: ez az egri színház így senkinek nem jó! A színészeknek rossz, hogy ide kell autóbuszozniuk, le kell tudniok egy feladatot, aztán éjféltájban álmosan haza kell1 menniök. Ráadásul olyan díszletek között játszva, amit a miskolci színpadon és színpadnak állítottak fel. A közönség mindezt alaptételként kalkulálja az alkuba, amikor tudja, mit kap. A kritika is azzal a le nem írt bekezdéssel szólalt meg nem egyszer, hogy előbb ezt az előadást látni) kellett volna Miskolcon, azzal a közönséggel, azzal a színpadi megoldással, ami ott van, hogy értsük, miért így került a produkció hozzánk. Nem vagyunk nagy étvágyúnk. Egernek ez a házasság Miskolccal, sohasem ízlett — Miskolcnak sem! —. Ha Nyíregyháza most, az idén megkapja új társulatát, akkor miért ne lehetne Egernek visszaadni azt, ami az övé volt? De addig is sokkal lelkiismeretesebb, átgondoltabb munkára van szükség. Mert az ugyan igaz, hogy a bérleteket minden évben eladják és anyagilag ebben az országban nem lehet megbuknia egy színháznak. De azt már érezzük, hogy erkölcsileg és szellemileg veszíteni igen is lehet! És a pazarlás nem is kicsiny bűnébe esünk újból és újból, ha a- szükséges szellemi és etikai fegyelmet, a munkához azt a bizonyos tartást nem kérjük és nem kapjuk meg, ami nélkül minden jószándék ellenére egyre szélesebb lesz az árok, amely a színpad és a nézőtér között tátong. Farkas András • 10 ESZTENDEJE ALAKULT MEG az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola leánykara. A jubileum alkalmából hangversenyen mutatkoztak be a megyeszékhely zenekedvelő közönségének a Megyei Művelődési Központban. • CITERAZENEKAROK TALÁLKOZÓJÁRA került sor Mezőtárkányban. A találkozó jó alkalmat kínált, hogy ne csak minősítsék a csoportok elmúlt évben végzett munkáját, de a szakemberek tanácsaikkal is segítsék őket. Pódiumra álltak az andornaktályaiak, a dormándiak, az erdőkövesdiek, a felnémetiek, a hortiak, az istenmezejiek, a kere- csendiek, a mezőtárkányiak, a nagyfügediek, a poroszlóiak, valamint a tarnalelesziek. A bemutatót szokás szerint szakmai tanácskozás követte, melyet a zsűri elnöke, Pri- bojszki Mátyás citeraművész vezette. ft CZINKE FERENC GRAFIKUSMŰVÉSZ kiállítására került sor Egerben, a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. A gyűjteményes kiállításon a művész mintegy 80 alko- ása szerepelt. Közöttük fametszetek, rézkarcok és litográfiák, valamint linómetszetek. \ tárlatot az MSZMP Egri városi Bizottságának első titkára nyitotta meg. ft AZ EGRI CIMBORA EGYÜTTES adott nűsort Visontán, a Gagarin Hőerőmű Vál- alat kultúrtermében és a Vasas ifjúsági clubban, az ünnepi könyvhét alkalmából. Mind a két színhelyen könyvkiállítást és ■vásárt is rendeztek. Í JOHANN STRAUSS MÜVEIBŐL TARTOTTAK hangversenyt az egri Csebokszári- akótelepen. A koncerten az Egri Szimfonikus Zenekar lépett fel, Farkas István vezényletével. # SZOCIALISTA SZERZŐDÉST KÖTÖTT a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat a tardosi sporttáborral. A megállapodás szerint a bázisvállalat sportklubja, az Egri Építők használhatja a sportlétesítményeket, cserében az építők elvégzik a tábor felújítási, karbantartási munkálatait. # IRÖ—OLVAS ö TALÁLKOZÓ keretében László Anna írónővel találkoztak az érdeklődők Hevesen, a járási-nagyközségi könyvtárban. # NEMZETKÖZI KLUB MŰKÖDIK minden hét csütörtökén a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. Itt eszperantisták, francia, német és angol nyelvtudással rendelkezők, nyelvtanári vezetéssel különböző témákat vitatnak meg. # ERKEL FERENC ÉS MUNKÁCSY MIHÁLY NYOMÁBAN a Viharsarokban címmel diaképes előadást tartottak Gyöngyösön, a Helyőrségi Művelődési Otthonban. # EGRI SIKEREK SZÜLETTEK Lengyel- országban. A toruni napok rendezvényeire az eszperantó nyelv híveinek közvetítésével meghívást kapott az egri Megyei Művelődési Központ Rigmus zenekara és az egri Finom- szerelvénygyár kézimunka szakköre. A népi hangszerek, zenekarok nemzetközi találkozóján az egriek Rigmus zenekara tájjellegű muzsikájával már a hivatalos fellépés előtt, közönségtoborzó zenéjével olyan nagy sikert ért el, hogy ottani szokás szerint a hallgatóság pénzérmék halomra szórá_ sával fejezte ki tetszését. A szólószámok bemutatóján a zenekar egyik tagja elnyerte a közönség díját. Majd a szomszédos nagyvárosban, a nemzetközi eszperantótalálkozón is bemutatkoztak az egri zenészek, és már most meghívták őket a következő évi találkozóra. Az egri Finomszerelvénygyár kézimunkaszakköre a legszebb hímzéseket, több mint 70 darab palóc, kalocsai, kalotaszegi, matyó kézimunkát Turonban, a néprajzi múzeumban állították ki. • A ZENÉS ROCKTÖRTÉNETI SOROZAT utolsó előadására a gyöngyösi Ady Endre Városi Könyvtár zenei klubjában került sor. Az előadó Bob Dylanról és a protest-song- ról zenei és képanyaggal egybekötve tartott bemutató. • A NÉPSZERŰ EDDA EGYÜTTES tartott koncertet a gyöngyösi szabadtéri színpadon. A hangversenysorozatot, amelynek keretében a nyár folyamán fellépett még a Piramis, a Skorpió és a P. Mobil is, az Expressz Diák- és Ifjúsági Utazási Iroda Heves megyei kirendeltsége szervezte. • EGÉSZ ÉVRE SZŐLŐ PÁLYÁZATOT HIRDETETT a Heves megyei ifjúsági klubtanács a klubokat irányító társszervekkel és intézményekkel egyetértésben, a ,,Kiváló klub” cím elnyeréséért. A pályázat célja: a klubok öntevékenységének fokozása, a színes, sokoldalú klubélet kialakítása. • A GYÖNGYÖSI VIDRÖCZKI néptáncegyüttes a csehszlovákiai Gombaszögön háromnapos nemzetközi folklórfesztiválon vett részt. • ÖT FILMBŐL ÁLLÓ SOROZATOT vetített a Filmmúzeum Gyöngyösön, a Művész moziban. A sorozat negyedik részében a Halálos tavasz című, nagy sikerű magyar filmet láthatták az érdeklődők, Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével. 37
