Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Fekete Sándor: Lenkey tábornok

LENKEY ERNST ANTUN ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST hogy mindig a győztes minősít. De mellőz­zük a fölösleges disputákat. Engem a tények érdekelnek. .. Próbálja tárgyilagosan re­konstruálni, mi is történt Galíciában. Ezredem az osztrák tartományokban kitört ... mozgalmak idején Brzezanyban állomáso­zott, én a századommal Mariampolban vol­tam . .. Április vége felé Stanislauba vezé­nyelték ... mert ott nyugtalanság támadt... Nyugtalanság? Eszelős lengyelek tüntetni mertek hadseregünk ellen. A legtöbb lengyel született lázadó... Kivéve Antunt... (A katonára mutat.) Du bist ein guter Polacke, Antun, nicht wahr? (összevágja a bokáját) Jawohl, herr Major, ich bin ein guter Polacke. Ruhe ... Folytassa, kapitány. A tüntetőkhöz sok kíváncsi is csatlakozott.. . a tömeg egyre nőtt.. . fegyvertusára került sor, a helyőrség közéjük lőtt... Mintegy harmincán megsebesültek, sőt egy nemesi család fia holtan maradt ott. Tudok erről egyet s mást. A lengyelek fel­fújták az ügyet, ök provokálták a katona­ság beavatkozását, s a végén még nekik állt feljebb. 1848 leckéje után majd megtanul­hatják Európa népei, hogy aki tüntetni akar, annák számolnia kell a golyóval. Hová lennének az államok, ha a csőcselék tetszése szerint üvöltözhetne az utcákon? (Szünet után) Folytassa ... miért hallgat, kapitány? Őrnagy úr... arról volt szó, hogy mellőz­zük a fölösleges disputákat. Hogy a tényék­nél maradunk. (Felemeli a hangját.) De ha engem itt szüntelen leckéztetni akarnak ... Es éppen ön, aki. .. Aki... ? Na, mi van . .. Tessék, bátran, mondja ki! Nincsenek titkaim... Felette­seim tudják rólam . .. épp úgy, mint ön ... hogy az a tüntető, akit katonáink agyonlőt­ték, a rokonom volt, a sógorom, feleségem szerencsétlen öccse. Véletlenül keveredett a tömegbe. Nekem azért kellett elmennem a temetésére, a feleségem miatt, de mit kere­sett ott ön, a tiszttársaival? A lengyelek meghívták a magyar tiszteket ... Én azért mentem el, hogy ezzel is a bé- külékenységet szolgáljam ... És a közhuszárok? Akik gyertyát gyújtottak és a koporsót is felváltva vitték? így akartak udvarolni a lengyeleknek, s ezzel bátorítot­ták a lázadást. Én ezt rögtön beszüntettem... amikor lehe­tett. Amikor már egész Stanislau látta, hogy a derék magyarok a lengyel lázadókhoz húz­nak. Csak a békét szerettem volna fenntartani. Ön tudja a legjobban, hogy én nem hittem a lázadás értelmében. Hogy mit tudok, az rám tartozik. Minden­esetre a lengyeleknek jó okuk lehetett arra, LENKEY ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST LENKEY ERNST hogy magyar huszárokkal cipeltették a ko­porsót, nyilván kezdettől titkos egyetértés állt fenn az ön százada és a lázadók között! Erre feleljen! Már Paar ezredes is ezzel gyanúsított... Gróf Paar ezredes úr! Hat napi fogságra ítélt a temetői megjelené­semért, teljesen jogtalanul! Akarja őrnagy ... úr, hogy tanúkat nevezzek meg, sta- nislaui magatartásomat igazolandó tanúkat? Volna egy koronatanúm . . . (nyugodtságot mutat, de idegesíti az ügy fordulata) Nincs szükség semmilyen tanúra, mert e hadbíróság nem az ön stanislaui te­metői szereplésével foglalkozik. És nem is a szobafogságával. Ez csak mint előzmény me­rül itt fel. Arra adjon választ, miért írt ki­lépési kérvényt fogsága után? Nem a fogság bántott, semmiség volt az, Paar ezredes... úr, oly féktelenül gyűlölte a magyarokat, s engem annyira becsmérlő ki­fejezésekkel illetett... Mert ön ... meglehetősen kihívó módon . : : felelősségre merte őt vonni fogsága letölté­se után... így aztán nem maradhattam tovább a had­seregben. Vagyis' már akkor a szökésre gondolt. Nem igaz. Visszautasítom. Beadtam a kér­vényemet a kilépésem iránt, s azonnali sza­badságot kértem, de a hadseregben marad­tam, vártam a felsőbb választ. Furcsa ember Ön, kapitány. Egyik pillanat­ban tüzeskedik, kiabál, megjátssza a rettent­hetetlen lázadót, a másik pillanatban felölti az ártatlan bárányka ábrázatát. Ez utóbbi persze hasznosabb lehet... de akkor igye­kezzék következetes lenni. Egy vádlott vagy hős legyen és akkor halott lesz, vagy kezes báránynak mutassa magát, de akkor mind­végig ... döntse el, mit akar. Én nem az életemért verekszem most, őrnagy úr, az igazat mondom. Eszem ágában sem volt megszökni. Amikor a fogság után visszalo­vagoltam Mariampolba, ott már csak néhány tisztet találtam, a legénységből senki sem maradt, mind hazaindult Magyarországnak. Miért? Festetich kapitány volt a helyettesem... őt nagyon utálta a legénység, mert indokolat­lanul szigorú volt. Amikor a huszárok meg­tudták, hogy én ki szeretnék lépni a sereg­ből, nem akartak Festetich keze alatt marad­ni, fölkerekedtek hát és hazaindultak. Az ön rossz példája tehát... ez a legkeve­sebb, amit meg lehet állapítani ... a legény­ség szökési terveinek mindenképpen tápot adott. Csak azt nem hiszem, hogy mindezt Festetich kapitány rossz modora okozta volna. A magyar huszárokat sosem szoktat­ták parancsnokaik tánciskolái illemszabályok­hoz. A katonák közt bújtogatóik uszítottak! 9

Next

/
Thumbnails
Contents