Hevesi Szemle 8. (1980)

1980 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: A forradalmi munkásmozgalom történetének kutatása Heves megyében

történetének feltárását. Kutatnunk kellene a megyei munkássajtó múltját is. (Gutenberg, Egri Munkás, Egri Vörös Újság, Egri Hangok, Igazság stb.) A munkásság mint osztály alapos ismerete nélkül nem lehet mindenkori helyzetéről reális képet alkotni.

Jelenleg még keveset tudunk a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei szervezeteinek kiépüléséről és tevékenységéről. Fel kellene tárnunk a párt szervezeteit, különös tekintettel a városokra. Rendkívül gyérek a szakszervezeti mozgalommal kapcsolatos ismereteink is. Eddig csak a pedagógusok és a közalkalmazottak szak- szervezete nyert monografikus feldolgozást.

Ma még alig ismerjük a második világháború időszakában megyénkben kibontakozó antifasiszta ellenállás tényeit. A felszabadulást követő népi demokratikus forradalom megyei eseményeit nem lehet objektíve értékelni a korabeli párt- és osztályviszonyok alapos ismerete nélkül. Jelenleg pedig e témáról a Nagy József és Kovács Gáborné említett könyveiben leírtaknál nem tudunk többet. Az osztályviszonyok elemzésére alapozva kellene feltárni az egyes pártok történetét. Mindenekelőtt szükség volna a Magyar Kommunista Párt szervezeti kiépülésének és tevékenységének alapos feldolgozására. Ezzel párhuzamosan kellene foglalkozni a másik munkáspárt és a különféle kispolgári és polgári pártok történetével. Úgyszintén fontos feladat a népi szervek kutatása. Jelenleg csak a nemzeti bizottságokat ismerjük, alig tudunk valamit az üzemi, a termelési és az igazoló bizottságokról. Hálás feladat lenne a szegényparasztság érdekvédelmi szervei — UFOSZ, FÉKOSZ, DÉFOSZ — múltjának a feltárása is.

A tömegpolitikai munka, az iskolai oktatás és a köz- művelődés egyre jobban igényli a szocialista építés korszakának a megismerését. Megoldandó feladat megyénkben is itt van a legtöbb. Nagy József említett alapvető munkája több oknál fogva erről az időszakról csak vázlatos képet adhatott. A források rendezettsége lehetővé tenné, hogy a korszak feltárásában és feldolgozásában eljussunk 1962-ig. A munka során a következő kérdésekre kellene koncentrálni: A proletárdiktatúra politikai rendszerének és államszervezetének helyi kiépítése; A kulturális forradalom kibontakoztatása és eredményei; Torzulások a megye politikai életében, a párt- és az államszervek munkájában; Az első 3 éves terv megyei eredményei, a szocialista iparosítás első 5 éves terve; Feszültségek a megye gazdasági életében; A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megindulása, az átszervezés nehézségei, ezek hatása a termelésre, és a parasztság helyzetének alakulására. Az 1956-os politikai válság és az ellenforradalom leverése, a munkáshatalom megszilárdítása, a párt újjászervezése; A párt-, a tanácsi és a tömegszervezeti munka fejlődése; A gazdasági konszolidáció kibontakozása megyénkben, a szocialista ipar fejlődése a második 3 éves terv idején; A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése; A megye kulturális életének fejlődése.

Tovább kellene folytatni a már elkezdett biográfiai munkát. Ki kellene adni az 1970-ben megjelentetett életrajzi gyűjtemény második, kibővített kiadását. Ugyanakkor folytatni kellene a legkiválóbb munkásmozgalmi harcosok részletes életrajzának önálló kiadását is. Érdemes lenne feldolgozni például Búzás Gyula, Berta János, Czakó Sándor, Csirmaz Dezső, Kiss Lajos, Szepesi András életrajzát.

Az eddigi úton haladva publikálni kellene még a kiadatlan, legértékesebb visszaemlékezéseket. Újszerű munka lenne megyénkben a munkásmozgalom időrendjének elkészítése. A kutatómunka eredményeinek számbavétele, a tájékozódás megkönnyítése érdekében ki kellene adni az 1969-ben megjelent megyei munkásmozgalmi bibliográfia második, bővített kiadását is.

Az eddigi megyei munkásmozgalom-történeti kutatások érthető módon a forradalmi munkásmozgalom té- nyeivel voltak kapcsolatosak. Ez így is volt és van rendjén. Közismert azonban az is, hogy a munkásmozgalom története nem azonos a forradalmi munkásmozgalom múltjával, hanem attól szélesebb. Van a munkásmozgalomnak több olyan területe, amely nem tartozik a forradalmi munkásmzogalom tárgykörébe, de éppen a forradalmi mozgalmak alaposabb megismerése érdekében tudnunk kell róluk. Ilyen terület például a katolikus egyház által támogatott keresztényszocialista munkásszervezetek, vagy az 1930-as évek második felében kiépített Egyházközségi Munkásszervezetek Szakosztálya (EMSZO).

Végül megemlítem, hogy jelenleg a forradalmi munkásmozgalom, illetve a munkásmozgalom történetének kutatását rendkívüli módon hátráltatja a megye gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális-ideológiai viszonyait bemutató történelmi monográfia hiánya. Ma még ugyanis rendkívül hiányos ismereteink vannak arról a közegről, amelyben a munkásság osztályküzdelmét vívta.

Tudom azt, hogy a felsoroltaknál még jóval több feladat vár megoldásra. Úgy hiszem azonban, hogy a javasolt feladatok elvégzése nélkül a jövőben nem lehet jelentősen előrehaladni a megyei forradalmi munkásmozgalom, illetve a munkásmozgalom történetének a kutatásában és feldolgozásában.

Szecskó Károly

RÉGMÚLT IDŐK NÉPVISELETÉT mutatta be az a kiállítás, amely Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központ klubtermében nyílt. A csaknem félszáz kiállított remekmű a Vidróczki népi együttes kelléktárából került ki, és a népi együttes KlSZ-esei, valamint Volent Miklós dekoratőrgárdája rendezte kiállítás alá.

SERDÜLÉSRŐL ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL címmel nagy sikerű előadást tartott Egerben, a Gárdonyi Géza Gimnáziumban dr. Ranschburg Jenő akadémikus pedagógusoknak és a pályaválasztás előtt álló fiataloknak.

A MAGYAR DRÁMA FEJLŐDÉSE címmel előadás hangzott el a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ kamaratermében. Előadó dr. Ablonczy László, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára volt.

ÜLÉST TARTOTT a Miskolci Akadémiai Bizottság társadalomtudományi szakbizottsága Egerben, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. Itt az egyik alelnök tájékoztatta a megjelenteket a szakbizottsággal kapcsolatos elképzelésekről, tervekről. Ezt követően megválasztották a különböző munka- bizottságok elnökeit.

KIÁLLÍTÁSSAL EGYBEKÖTÖTT VETÉLKEDŐT rendeztek a MÁV Hatvani Vontatási Főnökség ifjúsági klubjában. A vetélkedőn 60 fiatal vett részt, számolt be ismereteiről. A legjobbakat könyvjutalomban részesítették.

ARBUZOV: KÉSEI TALÁLKOZÁS című

színművét láthatta a közönség Gyöngyösön, Tolnai Klári és Mensáros László, a Madách Színház művészei szereplésével.

A FÖLD ÉS ÉG ClMÜ természettudományi lap szerkesztőivel találkoztak az érdeklődő úttörők a TIT Knézich Károly utcai előadótermében. A találkozó az egri Hámán Kató megyei Üttörőház és a TIT közös szervezésében jött létre.

FIATAL KÉPZŐMŰVÉSZEKET MUTATOTT BE a Hatvani Galéria, az immár szokásos évi rendezvényén. Kiállítók: Tiry Péter festőművész és Vimmer Katalin Rozália grafikus. Tárlatukat a városi tanács elnöke nyitotta meg a cukorgyári művelődési házban.-mAZ IDÉN IS MEGRENDEZTÉK a megyei középiskolai kollégiumok spartakiádját, amelynek keretében a diákok a legkülönbözőbb sportágakban mérték össze erejüket, ügyességüket és tudásukat.

49