Hevesi Szemle 8. (1980)
1980 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: A forradalmi munkásmozgalom történetének kutatása Heves megyében
ményei, XIII.), amely főként egri vonatkozású adatokat tartalmaz. A három átfogó jellegű, de vázlatos munkán kívül készült néhány résztanulmány, közlemény is. A Tanács- köztársaság leverését követő fehérterror tombolását Szántó Imre dolgozta fel ,,A fehérterror rémuralma Heves megyében 1919—1921” címmel (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, IV., 1958). A proletárdiktatúra melletti kiállásukért üldözött, haladó megyei nevelőknek állított emléket Molnár József „A haladó pedagógusok üldözése a fehérterror idején Heves megyében” című közleményében (A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, V., 1967). Sereg József „Véres vasárnap Hatvanban (1919. augusztus 3.)” című írása a Hatvan határában legyilkolt vöröskatonákról szól (A gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium jubileumi értesítője az 1958—59-es tanévről). Az 1920-as évek elejétől ismét kibontakozó forradalmi munkásmozgalom megismeréséhez szolgáltat adatokat Grúz János „A falusi szegénység mozgalma a Tanácsköztársaság bukása után” (Hevesi Szemle, 1975., 1. sz.) cikke és Szántó Imre „A dolgozó parasztság helyzete Heves megyében, a bethleni konszolidáció és a gazdasági válság éveiben (1920—1933)” című kismonográfiája (Eger, 1956, Heves megyei Füzetek, 6. sz.). A Magyarországi Szocialista Munkáspártról publikált országos jellegű irodalmat is gazdagítja Németi Gábor „A Magyar Szocialista Munkáspárt hatvani szervezete” című közleménye (Az Egri Múzeum Évkönyve, X., 1972). Az 1929—1933-as világgazdasági válság megyei hatását, főként a korabeli sajtóra támaszkodva, Friedrichné Kovács Irén tárta fel „Az 1929—33—as világgazdasági válság hatása Heves megyében” című közleményében (Az Egri Múzeum Évkönyve, 1970—71., VIII—IX.). A világgazdasági válság időszakában megélénkülő megyei munkásmozgalom, s az azt követő korszak munkás- és parasztmozgalmainak ismeretéhez nyújt adatokat Szecskó Károly „Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944)” című közleménye (Archívum, 7., 1978). A II. világháború időszakában kibontakozó antifasiszta ellenállás megyei történetét gazdagítja Németi Gábor „Lengyel menekültek a II. világháború idején Hatvanban” című közleménye (Az Egri Múzeum Évkönyve, XIII., 1975). A felszabadulásig terjedő időszak irodalmának tárgyalásakor végül három olyan munkát említek meg, amelyekben a múlt század végétől 1944-ig találhatunk munkásmozgalom-történeti adalékokat. Ilyen anyag Dan- cza János „Az egri Dobó István Vármúzeum legújabb kori és munkásmozgalmi anyagából” című közleménye (Az Egri Múzeum Évkönyve, II., 1964). A másik Molnár József „Nagyréde története 1850—1945” (1976) című könyve. Sajtó alatt van Németi Gábor „Fejezetek a hatvani munkásmozgalom történetéről” című munkája. A felszabadulástól, s még inkább a munkáshatalom győzelmétől, munkásmozgalmunk története szorosan ösz- szefonódik a nemzeti történelemmel. Ebből következik, hogy a munkásmozgalom történetével foglalkozó alkotások számos köztörténeti adatot tartalmaznak. A köztörténeti munkákban pedig jelentős helyet kap a munkásmozgalom története. Ebből következően, amikor a felszabadulás utáni megyei forradalmi munkásmozgalom történetének irodalmát veszem szemügyre, foglalkozom nemcsak kimondottan a munkásmozgalom tárgykörébe vágó anyagokkal, hanem a történetírás egyéb területén létrehozott munkákkal is. A felszabadulást követő népi demokratikus, majd szocialista forradalom időszaka történetének feldolgozását és publikálását átfogó jelleggel Nagy József kezdte el. E témakörből első tanulmánya 1955-ben jelent meg (Heves megye története a két munkáspárt egyesüléséig) (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, I.). Ebből a tanulmányból sarjadt ki „A felszabadult Heves megye 15 éve” című könyve (Eger, 1960). A szerző 1960 és 1970 között tovább folytatta a korszakkal kapcsolatos kutatásait, s ennek eredményeként írta meg „A szocializmus építése Heves megyében (1945—1969)” című könyvét, amely országos viszonylatban is úttörő jelentőségű munka. Több figyelemre méltó írás van a felszabadulás utáni időszak egy-egy részkérdéséről is. Ezek csaknem kizárólag a népi demokratikus korszakkal kapcsolatosak. A megye felszabadulásáról Kolacskovszky Lajos írt, az 1950-es évek végén, „Heves vármegye felszabadítása a Vörös Hadsereg által 1945 őszén” címmel. Dancza János az egri múzeum legújabb kori gyűjteményében levő, felszabadulással kapcsolatos dokumentumokat ismertette (Az Egri Múzeum Évkönyve, III., 1965). Németi Gábor visz- szaemlékezések alapján készítette el „Adalékok Hatvan város felszabadításának történetéhez” című közleményét (Az Egri Múzeum Évkönyve, XV., 1977). A forradalmi átalakulás vezetője, a Magyar Kommunista Párt szervezeti kiépüléséről Kovács Gáborné írt „A Magyar Kommunista Párt Heves megyei szerveinek megalakulásáról, szervezeti felépítéséről és tevékenységéről (1944 december—1945 május)” címmel (Heves megyei Propagandista, 1972., 7. sz.). A felszabadulást követően kibontakozó demokratikus ifjúsági mozgalom történetéről Nagy Sándor készített monográfiát (Harcban született egység, 1944—1950. Eger, 1971). A felszabadulást követő hónapokban oly fontos népi szervek, a nemzeti bizottságok gazdasági tevékenységét elemezte Szecskó Károly (Archívum, 3. 1974.). Varga László a megyei földművesszövetkezetek megalakulásáról és tevékenységéről írt (Az Egri Múzeum Évkönyve XV. 1977.). A népi demokratikus forradalom időszakában újjászerveződő, illetve újonnan alakuló szakszervezetek történetének kutatását Szecskó Károly és Fridrichné Kovács Irén kezdte el. E munka eredménye „A Heves megyei adatok a pedagógus szakszervezeti mozgalom történetéhez (1945—1948)” című közleményük. (A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei X. 1972.). A témáról Szecskó Károly új dolgozatot publikált „A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében 1945—1948” címmel (Archívum 6. 1977). Ugyancsak ő írta az „Adadékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez az 1918—19-es forradalmak és az 1944—1948 közötti népi demokratikus forradalom időszakából” című anyagot. (Archívum 8. 1978.). A népi demokratikus forradalom időszakának leginkább feltárt területe az oktatás és közművelődés. A mintegy tucatnyi publikáció közül kiemelem Misóczki Lajos „Az egyházi iskolák államosítása a Mátra vidéken 1948” című könyvét. (Eger, 1973), és Szecskó Károly „A nemzeti bizottságok kulturális tevékenysége 1944—1949” című munkáját. (Eger, 1970). A szocializmus építése időszaka történetének feltárása és feldolgozása a már más összefüggésben említett munkákon kívül .a következő területeken hozott eredményeket: szövetkezettörténet, művelődéstörténet, az ifjúsági mozgalom története és a szakszervezet-történet. A 47
